Nagyatádi egyenes beszéd

Az egyszerű városlakó természetesen úgy gondolja, hogy a település önkormányzata, annak képviselő testülete ŐT a választót képviseli minden közügyben. Nos, ahogy az elmúlt évek során megtapasztalhattuk, Nagyatádon elég gyakran háttérbe szorulnak a közösségi érdekek, s prioritást élveznek az egyéni és szűk csoportérdekek.

A szeptember 26-án esedékes testületi ülésen ismételten terítékre kerülő hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatos előterjesztés eklatáns példája a tájékozatlanságnak, és a gyenge érdekképviseletnek. Korábbi jegyzeteimben, e témában már többször közreadtam a kapcsolatos információkat, s kifejtettem nézeteimet (06. 26.Kukát kukára halmozni? 07. 02. Untauglich! 09.04.  Jegyző állapítja meg!), s javasoltam a döntéshozóknak egy tanulmányi kirándulást Taranyba, de intelmeim sajnos falra hányt borsóvá silányultak.

Miközben a szomszédos települések a szolgáltatóval korábban kötött szerződést a számukra elfogadhatatlan díjak miatt felmondták, a mi városgazdáink az új szerződéskötéssel, s az időközi díjemeléssel összesen 37, 2%-os díjnövekedést akasztottak a lakók nyakába.

A szerződésbontó szomszéd várak most 30-35%-al alacsonyabb díjajánlatot kaptak, de még ennek elfogadásán is gondolkodnak, noha a kedvezmény minden háztartásnak (nem csak az 1-2 fős) szól.

A korábbi ötletgazdánk most újabb („van másik”!) „silány” verzióval áll elő, s ismerve képviselőink hozzáállását, borítékolható, hogy ezt is, mint a korábbiakat minden nehézség nélkül lenyomja majd a döntéshozók torkán.

Az 1-2 fős háztartások számára korábban meghirdetett, s tiszavirág életűnek bizonyult 50%-os kedvezményt a csak egy fős háztartások számára ajánlott 18%-os kedvezmény váltotta, melyet csak az érintettek cca. 13%-a vett igénybe, a korábbi 67%-al szemben.

Ezúttal 25%-os kedvezményről „tárgyaltak” (?), de ismét csak az 1-2 fős háztartások részére, mert a szolgáltató „költségkalkulációjába” ez fér bele. A szerződő önkormányzat korábban sem igényelte a részletes költségkimutatást, s zokszó nélkül tudomásul vette és veszi a szolgáltató által meghatározott (punktum) edényméreteket és díjakat, és az okkal elhallgatott kalkulációs tételeket.

Aki olvassa, az láthatja az előterjesztésben a korábban már sokszor hangoztatott és nem új keletű indokokat, magyarázatokat, s a figyelmesebbekben okkal merül fel több ellentmondásra hajazó kérdés.

1. A közszolgáltató miért törölte egyoldalúan edényválasztékából a Nagyatádon korábban használt és bevált 50 l-es kukákat, miközben Nagykanizsán és sok más településen ma is használatban van?
2. Miért vezették be Nagyatádon a rendelkezésre állási díjat, amikor az településünk esetében (állandó, ill. folyamatosan csökkenő lélekszám) teljesen indokolatlan?
3. Az 50%-os kedvezmény az ajánlatban és a szerződésben hol van „korlátozva” (igénylők száma), s az előzetes (esetlegesen téves) kalkuláció kinek a kockázata?
4. A társasházak lakásonkénti számlázása szembement a közösségek díjfizetési szabályozásával (SZMSZ), jelentősen költségesebb a közösségi számlázásnál, kevésbé biztonságos (fizetési készség), s a ténylegesnél jóval magasabb hulladékmennyiség számlázását eredményezi. Miért kellett az olcsóbb és arányosabb rendszerről egy költségesebbre és aránytalanra átállni?
5. Miért szükséges az évi kétszeri lomtalanítás és a veszélyes hulladék gyűjtésének beállítása a szerződésbe, ill. a költségekbe, mikor indokolatlan és felesleges, mert elkészül az e célokra szolgáló hulladékudvar?
6. Mire már megint ez a nagy sietség, amikor az új szerződések megkötésének végső határideje ez év december 31-e?

Miért olyan „halk” (erélytelen) a tárgyalás alkalmával a megrendelő önkormányzat?

Feltételezhetően azért mert pillanatnyilag is több tíz millióval (cca.60) tartozik a szolgáltató felé, továbbá a szolgáltatói „gesztusok” (sport és egyéb támogatások, térítésmentes konténerürítések, stb.) is visszafogottságra kényszerítik egyeztető delegációinkat.

Ebből kifolyólag rendre csak a szolgáltatói érdekek érvényesülnek, mert lekenyerezett képviselőink többsége, esküjéről és választóiról megfeledkezve „idegen” érdekek szolgálatába állt.                 

Bizonyára sokan emlékeznek TJ. elhíresült felszólítására, de ezúttal nem a parlamentben, s nem az egykori kisgazda vezér szájából hangzott el a kijelentés.

Mint azt már korábbi jegyzetemben említettem, egy szomszéd vári polgármesternek (nem először) volt vér a pucájában, s nem csak testülete élén fogalmazta meg fenntartásait, hanem hangot adott aggályainak az illetékes szervezet (Rinyamenti Vizi közmű Társulat) fórumain is. Miután a többször feltett kérdéseire nem kapott kielégítő választ a vonatkozó szerződést nem írta alá települése részéről, „fennakadást” okozva ezzel a projekt menetében. Az időközben kapott válaszok csak részben elégítették ki testülete jogos igényeit, ezért a tegnap ülésező grémium ismételten nem adott felhatalmazást a szerződés aláírására. A kivitelezési munkálatok már megkezdődtek, de az aktuális kifizetésekhez szükséges hitel felvételét továbbra is akadályozza a renitens önkormányzat jóváhagyásának hiánya. A beruházás volumenének és az érintett települések körének nagyságára tekintettel némi „kekeckedéssel” nem gátolható meg a projekt véghezvitele, de figyelemre és elismerésre méltó cselekedet, hogy egy kis közösség a felső nyomás ellenére is, fel mert lépni jogos érdekeiért. Sajnálatos, hogy a többieket is érintő erőfölénnyel való rendszeres visszaélést miért tűrték, tűrik szótlanul.

A korábbi társulati üléseken is előfordult már, hogy TI. felkérte az elnöklő polgármesterünket, hogy mondjon le vezetői tisztéről, de ahogy a TJ. „szálkája” a parlamentben, úgy OI. is eleresztette füle mellett, s nem tett eleget TI. óhajának. Az elégedetlenkedő értesüléseim szerint ezúttal nem érte be szóbeli felkéréssel, hanem írásban fogalmazta meg önkormányzata aláírást eredményező további feltételeit, s a beruházás kerékkötőjének kikiáltva lemondásra szólította fel polgármesterünket, mind a vízi közmű, mind a szennyvíz társulás éléről.

Ismerve MI PISTÁNKAT természetes, hogy ezt a szívességet még baráti gesztusként sem teszi meg, de aki most nem érti az aggályoskodások  jelentőségét, az egy két év múlva szomorúan konstatálhatja majd, hogy ha közvetve is de saját bőrét is érinti a ma még bagatellnek tűnő ügy.

A fentiek kapcsán jut eszembe, hogy az utóbbi években egyetlen városi rendezvényünkön sem látható az általunk FIDESZ! színekben választott képviselőnk.

A választások előtt aktív közreműködője volt a helyi szervezet okirat hamisítást sem nélkülöző törvénytelen szétverésének, megszüntetésének. Lehet, hogy a ciklus során a parlamenti bizottságokban szétszaggatta az istrángot megyénk és körzete (mi több városunk) érdekében, de az alkalmatlan illegitim helyi szervezetet az évek során képtelen volt ráncba szedni, s a korábbi célkitűzést sem volt képes megvalósítani.

Ezzel szemben feltűnően aktivizálódott szomszéd várunk egykori polgármestere, aki KDNP zászló alatt miniszteri biztosként és az új választási körzet pártigazgatójaként (országgyűlési képviselő jelöltként) ott van minden kilométerkőnél.

Igaz, hogy mindketten a „SZÖVETSÉG” tagjai, de mi KO-t FIDESZ tagként és jelöltként juttattuk győzelemre és a parlamentbe, mert KDNP-s jelöltként (mint elődje s helyi szervezete is a korábbiakban) nem rúgott volna labdába. Az tény, hogy nem önként és dalolva ült a KDNP frakcióba, de a körzetet és a helyi szervezetet átjátszotta a „civil-KDNP” részére.

Ha ezt sem önként tette, akkor is tisztességtelen, ezért mint egykori megtévesztett támogatója felszólítom a méltatlanná vált Karvalics Ottó országgyűlési képviselőnket, hogy amint körzetéről, úgy képviselői mandátumáról is mondjon le!

Jelen esetünkben szó nincs halálról, csupán néhány napos „exlex” állapot után „visszahelyezték” tisztébe a korábbi Művelődési Ház igazgatót. Mi ebben az érdekes, kérdezhetné bárki, aki nem látta a helyi FIDESZ képviselő csoport múlt csütörtöki erődemonstrációját. A ciklus során először érvényesült a frakció fegyelem, ami eddig tartott, mert mára kiderült, hogy a frakcióvezető nem ura sem a helyzetnek, sem a civil bagázsra hajazó FIDESZ képviselő csoportnak.

A tegnapi soros testületi ülésen nem történt más, mint már a korábbiakban is, hogy a polgármester a neki nem tetsző (önkormányzatnak hátrányos) testületi határozatot ismét napirendre tűzte, s a korábban aggályoskodó, de időközben „meggyőzött” képviselők segítségével immáron „kedvező” határozatot hozatott. Figyelemre méltó volt, hogy a pályázat érvénytelenné nyilvánítását javasoló alpolgármester ezúttal nem szólt a korábban felvetett technikai malőrről, s az elmaradt vizsgálatot sem hiányolta, hanem a megismételt határozati javaslatot kérdés, vélemény nélkül megszavazta.

Ezt tették meggyőzött (vajon mivel?) társai is, ezért nem meglepő, hogy a döntést követően a frakcióvezető szó nélkül távozott. Az előző ülésen ez ügyben hozott testületi határozat érvénytelensége (törvénytelensége) szóba se került.

A múlt heti üléshalasztást követően borítékolható volt a végeredmény, de azért ilyen sima döntésre nem számítottam. Az „ideiglenes” frakcióvezető, vagy nevezzük inkább szóvivőnek, még megpróbálta néhány kérdéssel felébreszteni a csoport szundikáló tagjait, de az azt követő hallgatás mindennél beszédesebb volt. Nem hallhattunk semmiféle vizsgálatról, nem lobogtattak kormányhivatali állásfoglalást, ami megváltoztathatta volna a korábbi álláspontot, ezért volt meglepő a Pálfordulás.

Ez év január 13-i blog jegyzetemben már jeleztem, hogy repedés, mi több szakadás mutatkozott a FIFESZ-KDNP „frakción”, de a falra festett ördög ezúttal teljes életnagyságban megjelent. A korábbi nagy összeborulás és közös mutyik után a polgármester irányt váltott (nem először, és vélhetően nem utoljára), s ejtette alkalmi szekértolóit. Karmester legyen a talpán, aki ezt a szétszéledt együttest ismét összetrombitálja, s a választásokig eldirigálja.

Az „összhang” megbomlását jelzi a „kiakadt” frakcióvezető távozását követő bejelentés is, mely szerint a korábbi hagyományosan civil (Erdélyi Kör) rendezvényt „lenyúlta” a polgármester, és az új Határtalan Játékok-ra invitálta a képviselőket. Már a szilvalekvár sem lesz politikamentes, csak a nagy igyekezetben oda ne kozmáljon.

Figyelemre méltó volt még a polgármester és jegyző produkciója, ahogy a „szemét” ügyet a törvényi változásokra hivatkozva kikerülték. A polgármester vezetésével a testület tavaly el…ta, de most a jegyző lett a felelős a sikeres helyrehozásért. Pestiesen mondva ügyes, de a Kúria még hátra van!

Ahogy várható volt, a képviselők el sem olvasták a vonatkozó beszámolót, s csak egyetlen képviselő firtatta a kérdést (hiába!).

Az is feltűnő volt a polgármesteri tájékoztatóban, hogy a Somogy TV-ben még elhangzott, hogy egy polgármester még nem írta alá a szennyvíz projekttel kapcsolatos szerződést, de hamarosan alá fogja írni, de a mai bejelentésből ez a részlet már hiányzott, holott értesüléseim szerint az érintett a mai napig nem írta alá az okiratot. Városvezetőnknek változatlanul nem erőssége az őszinteség és egyenesség, s nem csak képviselő társait, de választóit is rendre „alulinformálja”.

Probléma egy szál se. A régi-új vezető nagyatádi, a TV továbbra is OTV. ami nagyon jól jön majd (neki) a jövő évi választásokon.

Rég várt levelet hozott a hét elején a postás, melyben az Alapvető Jogok Biztosa értesít a beadványommal kapcsolatos vizsgálat eredményéről.

Mint azt már korábbi fél tucat bejegyzésemben ecseteltem, a képviselő-testület 2012 márciusában jóváhagyott új szilárd hulladék kezeléséről szóló rendelete ügyében júliusban az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordultam beadványommal. Tettem mindazt azért, mert észrevételezéseim (közmeghallgatás, blog jegyzetek) süket fülekre találtak, s a vonatkozó előírások ismeretében szent meggyőződésem volt, hogy a testület nem csak közérdekeket sértett.

A vizsgálat eléggé elhúzódott, s már-már eredménytelenül záródott volna, ha időközben nem jelzem a vizsgálódók felé, hogy a hivatalunktól kapott információik elavultak, s az új helyzet jelentősen megváltoztatta a leányzó fekvését, illetve az aktuális rendelet megítélését.

Az AJB. újabb tájékozódás és tények alapján a vizsgálatot befejezte, melynek eredményeképpen a Kúriánál kezdeményezte Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 10/2012. (III. 30.) számú önkormányzati rendeletének más jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát. Kezdeményezte továbbá az önkormányzati rendelet egyes rendelkezéseinek megsemmisítését, tekintettel arra, hogy azok ellentétesek a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény rendelkezéseivel

A csütörtöki (szeptember 5. soros) ülés napirendjei között a fentiekről a városi honlap szerint nem lesz szó, így ismét a képviselők lesznek az utolsók, akik a fentiekről értesülnek ugyanúgy, mint a legutóbbi ÁSZ jelentés esetében.

Az előterjesztő ismeri a képviselői mentalitást (miszerint az előterjesztéseket nem, vagy nem kellő alapossággal tanulmányozzák át), ezért a 10. napirendi pontban (beszámoló a lejárt határidejű határozatok /182/2013. VI. 27./ végrehajtásáról) „elrejtette” utalását, s egyben megmagyarázza, hogy a felülvizsgálatra a vonatkozó törvényi változások (nem az AJB, ill. a Kúria!) miatt kerül sor.

Aki júniusban odafigyelt a témára az emlékszik még, hogy az előterjesztő tett még egy kísérletet a 80 l-es edény bevezetésére a 120-as helyett (engedve az időközi felháborodás keltette „nyomásnak”), de a jegyzői érv („azért mert a 80 l-es edény szabványos”!) gyengének bizonyult s a testület az 50 l-es mellett tette le a voksát (érthetően, hiszen évtizedek óta szabványos volt, s ma is az). Az ülést megelőzően a témában magam is kifejtettem „felvilágosító” véleményem (VI. 26. Kukát kukára halmozni?), s nem kizárt, hogy az is befolyással volt a döntéshozókra.

A fentiek kapcsán eszembe jutottak a legutóbbi soron kívüli ülésen elhangzott vélemények, kijelentések, amelyek némelyike felkeltheti a választópolgárok érdeklődését;

1.       Képviselő alpolgármester: „Egy nagyon jó, szakmailag megalapozott jó pályázatot látunk. Én azt gondolom, hogy egy olyan szakmai múlttal támogatandó. Viszont van itt ez a technikai malőr, amin nem szabad átsiklani. Vizsgáljuk felül ezt a körülményt, és a jelenlegi pályázatot érvénytelenítsük”.

2.       Polgári képviselőcsoport vezetője: „A testület nem engedheti azt meg magának, hogy bármilyen jogilag bizonytalan dologban szavazzon, és esetlegesen törvénytelenségbe belecsússzon. Bizonytalanságot keltett bennünk, s javítaná a testület presztízsét, ha kormányhivatali állásfoglalást kérnénk.  Javaslom a kormányhivatali állásfoglalás kérést, és utána szavazzunk”.

3.       Polgármester: „Nem figyeltetek. Felelőtlen a FIDESZ képviselő csoportja. Nincs szükség állásfoglalás kérésre. Nagyatád Város Képviselő-testülete önálló autonóm szervezetként végzi munkáját. Nincs bizonytalan helyzet”.

4.       Polgármester: „Mi vagyunk Nagyatád képviselő-testülete. Nehogy már az interneten más irányítsa a testületet. Minket a nagyatádiak küldtek ide, nem egy újságíró. Véleménye lehet bárkinek, de a jegyző állapítja meg, hogy törvényes e valami, vagy nem”!

Figyelemre méltó kijelentések. Ez idáig szó nem esett a testület presztízséről, miközben korábbi „necces” ügyekben egyszer sem adtak hangot kételyeiknek, jogi aggályaiknak.

A történtek és elhangzottak szerint minden bakiért a jegyző a felelős. Nem kiáltott rendőrért a hulladékos rendelet jóváhagyása, a Bárdos projekt „kurta” lezárása, a Művelődési Ház „mutyi szagú” felújítása, az igazgatói összeférhetetlenség bejelentése, s még ki tudja milyen „necces” ügyek alkalmával.

Az ukázokat osztó polgármester, az alul informált döntéshozó testület nem felelős a történtekért, csak a pályázó a ludas, mert az összeférhetetlenség bejelentése (és hallgatólagos jóváhagyása) után nem átallott tovább „vállalkozni”.

Szép kis vircsaft, mondhatom, de nézzük mi várható. Ha a kulisszák mögötti egyezkedés eredménnyel zárul, akkor holnap (vagy a jövő héten) ismét terítékre kerül a „TV igazgató” személyének kérdése. Ha kielégítő ajánlatok kerülnek a serpenyőbe, akkor maradhat a régi vezető, de kenyértörés esetén visszatérhet a „parkolóban” várakozó volt igazgató idegenbe szakadt egykori kolléganője. Ezzel az esetleges váltással nem biztos, hogy jobb lesz az intézmény működése, de a kiegyensúlyozott tájékoztatásra egész biztosan keresztet vethetünk függetlenül attól, hogy a jelenlegi média egyensúly is „necces”.

Alapjában véve a racionalitásnak ellentmond a jelenlegi kettősség (Kaposvár TV és Somogy TV), és a fúziónak, vagy integrációnak már a ciklus elején be kellett volna következnie, de a gátló tényezők még erősebbnek bizonyultak. Az időközben kialakult új helyzet (megye leépülése, költségvetés szűkülése) jövő évi választások után kikényszerítheti a takarékosságot, s a felszabaduló humán erőforrás feleslegnek mozgástér kell. Ki tudja, mit hoz a holnap, s lépni akkor kell, amikor helyzet van. Nos, Nagyatádon most van itt az ideje a „mulasztások” pótlásának, ezért ásta ki a csatabárdot felsőbb parancsra a megtáltosodott civil frakció.

Főhet a feje a MI PISTÁNK-nak, hogy mivel tudná jobb belátásra bírni az ez idáig tenyeréből eszegető, s hirtelen renitenssé váló, és ezúttal fegyelmezetten összezáró polgári képviselő csoportot.

Egy biztos, hogy a korábbiaktól eltérően ezúttal bármelyik „jelölt” győz, az intézmény vezetője mindenképpen nagyatádi lesz.

A bizonyítványosztásig ugyan még bő egy év van hátra, de a csütörtöki soron kívüli testületi ülésen megtartott próba érettségin a város képviselő testülete alapjában véve megbukott.

A felkészületlen képviselő csoport a neccesnek ítélt első adogatás után a másodikat határozottan autra ütötte. Július 2-i „Untauglich!” címszó alatt már nem először észrevételeztem a polgári (civil) frakció alkalmatlanságát a város vezetésére, de a tegnapi ülésen látottak, hallottak ismételten megerősítették meglátásomat.

A történtek lényege, hogy a Nagyatádi Kulturális és Sport Központ igazgatói beosztására kiírt pályázatra a július 1-én lejárt határidőig egy pályázat érkezett a korábbi Művelődési Központ igazgatója részéről.

Mivel a véleményező bizottság egyhangúan támogatta a pályázó vezetői programját, s sem a polgármesterhez, sem a jegyzőhöz semmiféle előzetes kifogás nem érkezett, az előterjesztés határozati javaslata szeptember 1. napjától intézményvezetői magasabb vezetői beosztást javasolt 2018. augusztus 1 napjáig a pályázó részére.

Szerdai jegyzetemben utaltam a „felbujtóra”, aki „Necces kinevezésre készülnek Nagyatádon”, című cikkében a kaposvarhirado.hu-n hosszasan ecseteli a jelölt nacionáléját, nem fukarkodva az epés megjegyzésekkel sem. A testületi-ülést megelőző „új információ” elbizonytalanította a polgári képviselő csoport tagjait, ezért a képviselő alpolgármester miután megdicsérte a pályázatot, azzal a javaslattal állt elő, hogy érvénytelenítsék a pályázatot. Tette ezt minden előzetes tájékozódás, és kellő meggyőződés nélkül.

A megilletődött csoportról lerítt a bizonytalanság, s érzékelni lehetett, hogy az ülést megelőzően a forró dróton alfa parancs érkezhetett, mely szerint az előterjesztést nem szabad támogatni, illetve megszavazni. A csonka „frakció” összezárt ugyan, de sánta érvelésük mellett maguk sem tudták mit is akarnak, és hogyan tovább.

A polgármester szokásához híven (ezúttal okkal) kiosztotta a megszeppent képviselőket, de a szigorú ukáz hatására ezúttal nem akadt a sorból kilógó képviselő, s a fenyegetődzés sem hatotta meg a renitenskedő csoportot. Érdekes jelenség volt, hogy miközben a szóvivői szerepet átvette egy független (a városi honlapon narancsszínű) képviselő, a kormánypárt által delegált külsős (jogász) alpolgármester az egész napirend alatt néma maradt mind, ha ott sem lett volna. Persze köztudott, hogy mellékesen a pályázó jogi képviselője, ezért dukált neki a Néma Levente szerepe. Az ülés előtti „összetartáson” azért figyelmeztethette volna társait, hogy ne dőljenek be egy átgondolatlan, hebehurgya ugratásának.

Az ügyben elhangzott pro és kontra érveket hallgatva egyértelmű, hogy a pályázó minden tekintetben megfelelt a feltételeknek, s semmiféle akadálya nincs a kinevezésének. Az intézményi összevonásokat, a munkáltatónak anno bejelentett, tudomásul vett, és nem kifogásolt (ezzel tudomásul vett!), majd az ülést megelőzően felvetett és megszüntetett összeférhetetlenséget figyelembe véve a pályázó nem követett el hibát (nem úgy, mint korábban a jegyző és a testület, hogy anno nem észrevételezte, s szüntette meg az összeférhetetlenséget) ezért egy esetleges munkajogi perben jó eséllyel térdeltetheti sarokba a döntéshozókat.

Összességében a tegnapi ülés vihar volt egy pohár vízben. Semmit nem oldott meg, s ráadásul a javaslatot el kellett volna utasítania az előterjesztőnek tekintettel arra, hogy városunk képviselő-testülete az igazgatói pályázat érvénytelenségében nem hozott olyan döntést, amely a szükséges többséget elérte volna. Az új Mötv. 2013. január 1-töl ugyanis minősített többséget kíván!

„ 42.§ A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;....50. § Minősített többség szükséges a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez,"

Azaz az 5:3 arányú szavazat elégtelen, mert a minősített többség 11 tagú testületnél 6 igennel van meg. Ha a javaslat nem kapja meg a szükséges többséget, akkor az elutasítottnak tekintendő, azaz a pályázat érvénytelenségét a testület nem szavazta meg. A jelenlegi helyzetben a pályázat elbírálatlan, ezért az elbírálásában kell dönteni.

Mi lenne a célja a kinevezés meghiúsításának? Nos, miután mindenki „Ormai TV”-ként ismeri a Nagyatádi Városi Televíziót, nem nehéz kitalálni, hogy a jövő évi választások előtt milyen fontos lenne kihúzni a sámlit a MI PISTÁNK alól. Egy „más színű” igazgató (netán az ominózus cikk szerzője) mennyivel másképpen tudná prezentálni polgármesterünk eddigi „gyümölcsöző” tevékenységét , s mennyivel másképpen tudná tálalni a polgári képviselő csoport eddigi alulteljesítését.

Tisztelt Polgári Képviselő Urak!

A hajó elment. Tetszettek volna korábban forradalmat csinálni. Alkalom, és helyzet volt bőven, de aki a magas labdákat nem tudja, vagy nem akarja megjátszani, az ne reménykedjen győztes mérkőzésben. Mit keres a televízió egy integrált önkormányzati intézményben, s hogyan lehet ebben a struktúrában közszolgálati?  Annak idején a média törvényt sem lapozgatták?

Akkor kellett volna gondolkodni, amikor a polgármester előrelátóan kifundálta, s a bólogató testület jó szokása szerint támogatta. Nem kell minden képviselőnek jogi végzettség, mert három jogász a testületi üléseken több mint elegendő. Ez viszont nem zárja ki azt, hogy a kazánkovács és népi táncos képviselő is felkészüljön a napirendre tűzött előterjesztésekből, s esetlegesen szakemberek segítségét is igénybe véve utána nézzen az előírásoknak.

Bár fennen hirdeti, de téves a polgármester azon hitvallása miszerint; „Nekünk saját magunknak kell megfelelni, nem másoknak. Minket a nagyatádiak küldtek ide, nem egy újságíró”.

Elsősorban a vonatkozó törvényeknek, előírásoknak, másod, harmad, s negyedsorban a választópolgároknak kell megfelelni, s csak aztán önmaguknak.

„Véleménye lehet bárkinek, de a jegyző állapítja meg, hogy törvényes valami vagy nem” mondja a polgármester. Nosza rajta tisztelt képviselők. Kérdezzék meg a jegyzőt, most hogyan tovább?

Igen, elkészült, de nem az évek óta romokban heverő Művelődési Ház, hanem csak a polgármester új háza.

A jó hír, hogy ezek után talán hozzáfognak a félbehagyott intézmény felépítéséhez, s remélhetően a befejezés előtt nem megy csődbe az immáron harmadik kivitelező.

Az új rezidencia takaros és megfelel a kor elvárásainak, s valójában nincsen benne semmi kirívó. Ami feltűnhet a kíváncsiskodó szemlélőnek, az a többi behajtótól eltérő nagyvonalú „engedékenység”. Mások eddig ezen a soron nem törhették meg az aszfaltjárdát, s nem kaptak engedélyt ilyen pazar bejáratra. Na de hát itt a gyevi bíróról van szó, aki szégyen ide, szégyen oda, de sohasem fog bebújni a fülei alá, s remete sem lesz új barlangjában, mert a szóbeszédre fittyet hányva már lázasan készül a még ugyan odébb lévő, de egyre közeledő választásokra.

Csak emlékezet frissítés céljából ismétlem, hogy a házat az a pályázatnyertes konzorcium építette fel, melynek feladata, illetve szerződés szerinti kötelezettsége volt, a félbehagyott Művelődési Ház felújításának befejezése.

A konzorcium befuccsolt, a vállalt kivitelezés elmaradt, de lássunk csudát, azért a MI PISTÁNK házára futotta még erejükből.

 A hulladékkezelési pályázat nyertese is közreműködött hálából a múlt évi „kedvező” (nem a lakóknak!) szerződésért, az építkezés hulladékának térítésmentes elszállításával, ami a projekt volumenére és futamidejére tekintettel nem lett volna csekély költség. Ezt onnan gondolom, hogy a szállítólevelek egy része itt fekszik előttem, s rendelkezésemre állnak a vonatkozó díjtételek is, de megrendelői befizetésekkel nem találkoztam.

Az uborkaszezon figyelemre méltó eseményei azonban jelenleg nem a polgármester háza körül, hanem a hulladék fronton zajlanak. Tab, vagy Kaposvár esete sem piskóta, de figyelmünket első sorban a házunk táján történtek köthetik le. A környező településeken, kihasználva az új helyzetet, az alacsonyabb díjak reményében egyre többen mondják fel a szerződést a szolgáltatónkkal. Nagyatádon a nyári szünetre tekintettel e téren nem érzékelhető mozgolódás, s még a 80 literes kukák is „alszanak”.

Arról már tudomást szereztem, hogy a hivatal az Ombudsmant (Alapvető Jogok Biztosát) kuka ügyben „falhoz állította”, de egy estleges szolgáltató váltásról nem ciripelnek a verebek.

A legfrissebb nyári információ a jegyző által felülvizsgált és átalakított szavazókörök kialakításáról hozott július 31-i határozat. Ez inkább a választáson induló pártok képviselőit érdekelheti, de azért egy rövid észrevételezést megérdemel.

A korábbi alaposan megfontolt, gondosan és célszerűen kialakított 8 szavazókörből ki tudja mi okból és célból most 9 lett. Bár a vonatkozó előírások szerint a körzeteket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb ezerötszáz, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár jusson, a jegyző (?) szükségét látta egy 232 fős új körzet kialakításának. A hamis zsugázást a korábbi körzetek alkotásánál is érzékeltem, de ez a mostani már leplezetlen cinkelés. Enyém a vár, tietek a lekvár oszt jó napot. A gesztenyések érdeke mindenekelőtt.

Aki netán kíváncsi a miértre, vagy a borítékolható „körzetvezető” személyére, annak megsúghatom.

Ui: A héten ismeretlen repülő tárgy tűnt fel városunk egén. Na, nem ufó, és nem is a repülőnapra érkező eltévedt vendégrepülő, hanem a város új házi szúnyogirtója. Mi ebben a hír? Hát az, hogy ezután már a szúnyogritkítót sem a polgármester „jelölheti ki”.

Anno az Osztrák-Magyar Monarchia sorozó bizottságai által használt címbéli bélyegző mondta ki a verdiktet a nem megfelelő katona jelöltekről, hogy ALKALMATLAN!

A legutóbbi soros testületi ülésen a polgári frakció állította ki magáról az alkalmatlansági bizonyítványt, amikor tájékozatlanságáról, változatlan felkészületlenségéről tett tanúbizonyságot.

Miközben Taranyban, Siófokon, Nagykanizsán, stb. állt a bál, és a testületek igyekeztek érvényt szerezni a többségi (lakossági) érdekeknek, addig a helyi képviselők arra várnak, hogy a sült galamb a szájukba repüljön.

Tohuvabohu a képviselői fejekben és a törvénykezési rendszerben egyaránt, de ez nem menti fel városatyáinkat a kellő időben történő hathatós intézkedések alól.

Miközben az illetékes államtitkár a 2012. áprilisi díjak+ esetleges 2013 évi 4,2%-os emelés összegéből tervezi a rezsicsökkentést, addig a Nagyatádon is szolgáltató régi-új, de már önkormányzati cég Nagykanizsán, a 2011. évi díjat hirdeti a drasztikus csökkentés alapjául. Természetesen, „nyugtával a napot” mert ki tudja, mi realizálódik belőle, de arról szó nem esett a helyi testületin, hogy Nagyatádon mi lesz július 1-től. Helyette láthattuk, hallhattuk az újabb totojázást.

Bevezetésül jegyzőasszonyunk elismételte azokat a hulladékkezeléssel kapcsolatos jogszabályi változásokat, melyek már egy-másfél éve ismertek (díjmegállapítás elvétele az önkormányzatoktól, korlátozott 2013. évi díjemelés, többségi önkormányzati vagy állami tulajdonú cégek szolgáltatási jogosítványa ez évtől, stb.).

Ezt követően elmondta, hogy végig nézték és valóban vannak kisebb edények a 120 literesnél, de a vizsgálata alapján a javasolt 80 l-es szabványedényt találta alkalmasnak bevezetésre (a jogszabályokra tekintettel). Számára kérdéses, hogy van e lehetőség 50 l-es szabványedény bevezetésére.  A polgármester később megkontrázva felteszi a kérdést, van e ilyen edény, szabványos e? Nem vicc, ezek így hangoztak el.

Tették mindezt a képviselők „altatására” annak tudatában, hogy közben az is elhangzott, hogy korábban tíz éven át jól működött a korábbi 50 l-es edényzetet is tartalmazó rendszer.

Ugyan már nem egyszer leírtam, de muszáj megismételnem. A gyártók és a jelenlegi szolgáltató „termékpalettáján” szerepel (sok éve) az 50 l-es SZABVÁNY edény, s működési, illetve szolgáltatási területén, több helyen is alkalmazza. A szabvány nem lehet kérdés, mert a gyűjtést végző speciális járművek ürítő szerkezete szabvány edényt „igényel”, s éppen ezért a szolgáltatók valamennyien csak „alkalmas” edényt használnak.

Ebből a méretből készlettel kell rendelkeznie (ha közben máshol ki nem helyezte), mivel a Nagyatádról és környékéről begyűjtött korábban használatos 50 l-es kukákat luxus lett volna kidobnia.

Az előterjesztő által javasolt 80 l-es edény létezik ugyan a gyártók palettáján, de a korábbi/jelenlegi szolgáltató kínálatában nem szerepel, s nem is használja. Elfogadtatása, használatának bevezetése üzleti szempontból kedvezőbb a szolgáltatónak (mivel a 120-nál kisebb, de az 50-nél nagyobb), viszont a beszerzés költségét (cca. 20 millió Ft.) természetszerűleg áthárítja a megrendelőkre.

A következőkben megtudhattuk, hogy a változóban lévő jogszabályi környezetben nem lenne szerencsés, konkrétan nem lehet módosítani a rendeletünket, mert az közbeszerzési eljárás része volt.

Kell egy kis idő mondta a polgármester. Napjainkban is változnak a jogszabályok, szerencsétlen lenne most döntést hozni. A változtatást rendeletbe kell foglalni, és a szolgáltatóval el kell fogadtatni. Új tényező, hogy új szolgáltatási szerződést kell kötni. Kérdés, kivel? A jelenlegivel, vagy pályáztatni kell? Álláspontom, hogy jelen formájában a rendszer nem igazságos, mert aránytalan a keletkezett hulladék és a fizetendő díj!

No, csak mire ez a nagy „jogkövető” magatartásra való utalás, igyekezet?

Mikor a jelenlegi szerződést múlt év márciusában a díjemelési moratórium idején megkötötte az önkormányzat, már köztudott volt, hogy a multiknak leáldozott, s önkormányzati, ill. állami többségi tulajdonú cégek veszik át a lakossági hulladékgyűjtés szerepét. Testületünk ennek és a moratórium ellenére a korábbi szolgáltatóval megkötötte tíz évre a szolgáltatási szerződést, miközben „átstrukturálta” a díjszabást, s 33%-os díjnövekedést sózott a helyi lakosok nyakába. Néhány hónap múlva mindenki értesülhetett arról, amit a bennfektessek már korábban tudtak, hogy Nagykanizsa önkormányzata megvásárolta a külföldi tulajdonú szolgáltató céget.

A vételár ismert, de a háttér mutyik nem. KI, vagy kik jártak jól? Egy cég értékét (árát) jelentősen emeli egy tíz évre szóló, nagy piacra kötött szerződés. A vevő meg is fizette, majd rögvest elkezdte áthárítani kuncsaftjaira a költségeket. Országszerte többen is megtették a díjemelések megrendelőkre történő áthárítását, ezért a zűrös, zavaros helyzet, melyet a kormány a szolgáltatás területén általánosan végrehajtandó „rezsicsökkentéssel” szándékozik orvosolni. 

A lakóközösségek, és a lakásonkénti számlázás problematikája (rezsicsökkentés kimutatására szolgáló?) műbalhé. A szolgáltató a nyilvántartások kezelésére státuszokat kényszerül létesíteni, s ennek költsége mellett jelentősen több kiadásra kényszerül a megemelkedő boríték, számla, csekk, postaköltség, hátralékos felszólítások, hatósági eljárások, stb. költsége miatt, amit természetszerűen beépít a szolgáltatás díjába. Már említettem, hogy érthető okokból Kanizsán a lakóközösségeknek számláznak, s a lehetőség mindenütt fennáll, csak élni kell vele. A társasházak többségének Szervezeti és Működési Szabályzata egyébként is közös edényhasználatot, és közös fizetést rögzít, amit Nagyatádon figyelmen kívül hagytak.

Ami a jogszabályi változásokat, és a szerződés kötést/módosítást illeti, a kifogás nem akadály az azonnali lépések megtételében, mert a cégvásárlás nincs befolyással az érvényes szerződésre, s nem kérdéses az új tulajdonos működési engedélyének beszerzése sem.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, illetve a Somogy Megyei Kormányhivatal állásfoglalása 50 l-es kuka ügyben még nem érkezett meg, ezért nem tudom mire vélni az elkövető Mea culpáját. Közelednek a választások? A kampány ugyan beindult, de szerintem még arrébb van, s addig még sok minden történhet. Mire hát ez a nagy igyekezet, hogy kimondatlanul beismeri az „előterjesztő” a korábbi bűnét, s ha botladozva is, de kinyilvánította elszántságát a kezdetektől jogos kritika orvoslására?

„Legyen kisebb edényzet minél előbb. Lépjünk előre. Fejezzük ki azt a kifejezett akaratunkat, hogy Nagyatádon érvényesítsük a kisebb edényzet bevezetését. Keressük meg a szolgáltatót, hogy a gyakorlati megvalósítást készítse elő. A testület egyet ért azzal, hogy Nagyatádon a lehető leghamarabbi időpontban 120 literesnél kisebb edény (szóvivői kiegészítés; 50 l-es!) kerüljön bevezetésre. Ez a képviselő testület akarata, EZT AKARJUK!”

Mondta a polgármester, s nem a polgári frakció. Ki érti ezt?

Tisztelt FIDESZ köntösbe bújt civil képviselők!

A választás ugyan még odébb van, de a végső megmérettetésig az elvárható teljesítmény elérése céljából nem ártana ellátogatniuk a szomszédos Tarany polgármesteréhez, s egy kis leckét venni kurázsiból.

A csütörtöki soros testületi ülésen a korábban hozott testületi határozatnak megfelelve, a 2. napirendre tűzött előterjesztés tartalmazza a települési hulladékok kezeléséről szóló, tavaly márciusban alkotott (és alaposan elszabott) önkormányzati rendelet felülvizsgálatának felülvizsgálására (arról döntünk, hogy dönteni fogunk, ha…) szóló javaslatot.

„A felülvizsgálatot a hulladékszállítási közszolgáltatáshoz igénybe vehető legkisebb gyűjtőedény kedvezőbb méretének meghatározása érdekében tartották szükségesnek.”

Az előterjesztés bevezetőjében szó van minden olyan közelmúltban történt változásról, mely érintette a hulladékkezelési közszolgáltatást, de valójában már hónapok óta ismertek, s pillanatnyi felidézésük nem csupán az ismételt képbe hozásra, hanem a figyelem elterelésére is kiválóan alkalmas.

Nem csak szakmai berkekben, de a médiákban is számtalan elemzés jelet meg a témában, s helyi vonatkozásait magam is többször (pl. 2012. március 14-december 13. Ünnepi ajándék, Keserű pirula, Lóvá tett város? stb.) „tollhegyre” tűztem, ezért a mostani előterjesztésben nincs új a nap alatt.

A javaslat lényege, hogy:

1. „Megvizsgáltuk a 80 literes szabvány méretű gyűjtőedény bevezetésének lehetőségét a kis - egy, kétfős - háztartások számára”
2. „A hulladékszállítási díj csökkentése érdekében felmerült még a szállítási gyakoriság csökkentésének lehetősége.”
3. „A költségek csökkentése érdekében felmerült a társasházaknál a lakásonkénti számlázás helyett a lakóközösség részére történő számlázás lehetősége.”

Nesze semmi fogd meg jól, más szóval a javaslat olyan, mint sz….k a pofon.

Mit vizsgáltak a 80 literes kukán, amikor emberemlékezet óta nem volt szükség és nem is volt soha használatban ilyen méretű hulladékgyűjtő szabvány edény Nagyatádon.

A korábban alkalmazott és jól bevált, de üzleti érdekből kivont 50 literes edény a kitűzött célnak teljesen megfelel.

Az országos hulladékkezelési koncepció a lerakásra kerülő hulladék csökkentését, és a szelektív gyűjtés növelését irányozza elő, ezért és a díjvonzatok miatt a kukákba kerülő hulladék mennyisége a jövőben előre láthatóan mérséklődni fog.

A szolgáltatónak a begyűjtött 50 literes edényzet rendelkezésére áll, csak ismét ki kell helyeznie. A 80 literes kukákat be kell szereznie, ami jelentős költségnövekedéssel (cca. 20 millió) jár, s amit természetesen áthárít majd az új díjban a nagyatádiakra.

 A szolgáltató „termékpalettáján” jelenleg nem szerepel a 80 literes szemétgyűjtő, és sem Nagykanizsán, sem szolgáltatási területén nem használnak ilyen űrméretű szabvány edényt. Kinek az ötlete, és érdeke a volt 50, a meglévő 120, a 240, a 770, az 1100 literes szemétgyűjtők után az új 80 literes kuka bevezetése Nagyatádon? Miért kell a lakók bukszájából Nagyatádon kukát kukára halmozni tisztelt képviselők?

Az előterjesztő szerinti szállítási gyakoriság csökkentésének az ötlete is halva született (korábbi felvetése is az volt), tekintettel a több, mint 10 éve kötelezően alkalmazandó jogszabályi előírásokra, mivel a 16/2002. (IV. 10.) EÜM rendelet 5. § (2) bekezdése azt írja elő, hogy a bomló szerves anyagot tartalmazó hulladékot nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen hetente legalább kétszer el kell szállítani.

A lakásonkénti számlázás tavalyi bevezetésének a javaslata - a közös képviselőkre hivatkozva - a polgármesteré volt annak ellenére, hogy a korábbi évtizedekben a közösségnek történt számlázás jól működött.

Egy-két „kényelmes” közös képviselőnek macerás volt a nyilvántartás, díjkivetés és beszedés, és nem gondolták át, hogy a lakásonkénti számlázás jelentős (20%-ot meghaladó) többlet költséggel jár, amit a szolgáltató természetesen áthárít az igénybevevőkre.

„A rezsicsökkentés egyértelmű kimutathatósága érdekében szükséges és a szolgáltatóktól elvárt az egyéni számlázás fenntartása” című hivatkozás egyszerűen nevetséges. Megint csak érdekes, hogy Nagykanizsán a lakóközösségnek számláznak!

Van egy sejtésem, hogy az előterjesztő főnöke már előzetes tárgyalásokat folytatott a szolgáltató képviselőjével a „kármentés” (elszabott rendelet módosításának) lehetséges mozgásteréről, s a javasolt egyeztetés csak időhúzás és alibi a kulisszák mögötti megegyezés leplezésére.

Ha most előveszi józanságát a testület, a határozati javaslatot nem fogadja el, és visszaállítja a korábban már jól bevált 50 literes edényzet alkalmazhatóságát, a kisvárosias lakóterületeken a heti egyszeri szállítást, valamint a lakóközösségek részére történő számlázást. Mindhárom intézkedés tényleges és azonnali költségcsökkenéssel jár, és lakossági érdekeket szolgál, s egyúttal kiköszörülik a csorbát.

A fenti bevezetés után a beterjesztett tárgyalandó a javaslattal ellentétben, mint fizető választópolgárnak – gondolom, hogy másokkal egyetemben - több észrevételem van.

A jegyzői előterjesztés szerint önök, mint döntéshozók:

1. egyetértenek azzal, hogy „kezdeményezik” a szolgáltatási szerződés módosítását a „kis űrtartalmú hulladékgyűjtő edényzet” bevezetése érdekében, s a polgármester „személyes egyeztetést kezdeményezzen” közszolgáltatóval 2013. augusztus 31-ig;
2. a tárgyalást követően elrendelik a szerződés felülvizsgálatát és módosításának előkészítését,
3. a rendelet módosításának előkészítését.

Kérdezem a velem egyetértőkkel együtt, hogy miért is kell Önöknek Tisztelt Képviselők - nem egy közmunkafizetésért - a Rinya vizét gereblyézniük szeptember végéig?

Ugyanis:

1. Az előterjesztésben hivatkozott 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2013. január 1-től kötelező jelleggel elrendelte azt, hogy

„6. § (1) A vegyes hulladék gyűjtéséhez a közszolgáltatónak biztosítania kell azt, hogy az ingatlantulajdonos legalább 2 különböző űrmértékű gyűjtőedény közül választhasson.

(2) Az (1) bekezdés szerinti választási lehetőséget az ingatlantulajdonos számára a közszolgáltató úgy ajánlja fel, hogy a választható gyűjtőedény űrmértéke igazodjon az ingatlanon képződő hulladék mennyiségéhez, figyelembe véve a településen képződő vegyes hulladék fajlagos mennyiségét, az ingatlant használók számát, az ürítési, elszállítási gyakoriságot, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyiségét (ha az ingatlanon a települési hulladékot elkülönítetten gyűjtik).”

Lehet, hogy költői a kérdés, de miért is nem követelte meg, követeli meg még most sem a város vezetése, hogy mikor tetszenek már végre alkalmazni a Rezsicsökkentő Kormányunk rendeletét tisztelt szolgáltató? Miről kell a polgármesternek a nyár végéig további „személyes egyeztetést kezdeményeznie,” amikor szinte havonta egyeztettek idáig is, s amire az öntudatos polgármesterünk korábban soha sem kért felhatalmazást? Emlékeznek még a decemberi ámokfutásra a drasztikus pénzszivattyús rendeletgyártósor meghibásodása miatt? Nagyatádon a FIDESZ frakció szembemegy a NER aláírásgyűjtéssel megerősített kormányprogrammal? Nem lesz ebből még nagy baj fiatal demokraták és keresztények? A mostani tocsikolás nem egy lassító sztrájk?

Nagyon sok polgártársam a kormányrendeletben bízva már újév napjától várja a szolgáltató kedves hangú, elnézést kérő üdvözlő levelét, amelyben a csúnya önkormányzat által megsarcolt polgártársainknak felajánlaná a rezsicsökkentő lehetőséget abban a megkeresésben, amelyben arról érdeklődne nagy tisztelettel, hogy válasszunk a széles palettájukról igényünknek megfelelő „kis űrtartalmú kukát”, de úgy tűnik a szolgáltató is megkukult, vagy csak a polgármesterünknek csengetett a mylordunk.

1. Az előterjesztés végig a 80 literes kukáról értekezik, a határozat pedig „kis űrtartalmú hulladékgyűjtő edényzet” bevezetéséről. Tavaly a lakosság nagy részének 50 literes kukája volt, amit a Tisztelt Képviselőink hadd szóljon, ha más fizeti alapon, több mint 50 %-al nagyobbra cseréltettek. Akkor most mennyi? Ötven! Mi ötven? Mi mennyi játékot játsszák megint?

Tisztelt törvényesség őre! Miért is nem lehet Henézben, Bodvicán a vasúton túli területen, egyéb hasonló településszerkezetű városi területen csökkenteni a jelenlegi indokolatlan nagyságrendű kuka méretén kívül a szállítás gyakoriságát is. Ön szerint azért, mert az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés 1. és 2. pontja szerint nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen legalább kétszer, egyéb lakóterületen legalább egyszer el kell szállítani. Ezzel az indokolással csak egy a bibi jegyző asszony, hogy nem igaz!

 A 90/2012. (IV.26.) Kormányrendelet ugyanis január 1-el módosították, így a hivatkozott 10. § (2) bekezdésének nincsenek már alpontjai, de van ezen Kormányrendeletnek egy bizonyos 13. §-a, amely kertvárosias és egy 14. §-a is, amely falusias lakóterületről szól, így a 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 5. § (2) bekezdésében írtak szerint a kertvárosias, illetve a falusias lakóterületek egyéb lakóterületnek minősülnek, s itt hetente elég lenne egyszer is elszállítani a szemete.

 Nem kellene alibi felterjesztéseket írogatni városvezetőnk elterelő ötleteire, s azzal is nehezíteni a Kormány munkáját, amikor a posztó és az olló is az önök kezében volt és van tisztelt döntéseket gyártók, de ha a szakma nem megy, álljanak fel a szabászasztaltól, s ne a selejtet gyártsák, mert azért is mi fizetünk, hogy eltakarítsák önök után a szemetet.

A heti egyszeri szállításhoz az építésügyi szabályrendeletünket hozzá kellene igazítani, nos, az érintett lakók nem hiszem, hogy nagyon bánnák azt, hogy ezen túl nem kisvárosias, hanem kertvárosias lakóterület lenne hivatalosan is az utcájuk, ha fele annyiszor vinnék el a szemetet fele annyiért.

Egy ilyen tartalmú javaslatot várnák el külön felkérés nélkül is, s nem a maszatolást, hazudozást. Idáig úgy tudtam, hogy a tisztelt városvezetésnek a fizetést mi adjuk a beszedett adóforintunkból, s nem a régi/új nevű szolgáltató, vagy most nagyot tévedtem? Döntse el a tisztelt olvasó!

De addig is kérjenek a szolgáltatótól egy terméklapot, s rendeljenek igényeik, s fizessenek fogyasztásuk szerint.

Frakció fegyelemből pedig jeles?

Csütörtök délután a kánikulára tekintettel a szokásosnál későbbi időpontban soron kívüli ülésre gyűltek össze szinte hiánytalanul a városatyák.

Az első napirendi pont mely az újabb költségvetési rendeletmódosításról „tájékoztatta” a nagyérdeműt, nem érte el a döntéshozó képviselők ingerküszöbét, ezért sec perc alatt kérdést, véleményt mellőzve szavaztak. Igaz, hogy a két hete tervezetthez képest újabb 40 millióval több hitelfelvételt tartalmaz az előterjesztés, de miután 2036-ig biztosítják a hiteltörlesztés lehetőségét az „utódoknak”, (ez már legyen az ő gondjuk) a „felvevőket” ez már a legkevésbé sem izgatja.

 A következő napirend előterjesztése a városközpont idegenforgalmi látványosságai közé tartozó Művelődési Ház befejezését hivatott újabb (harmadik) kivitelezőjének kijelöléséről szólt. A közbeszerzési eljárás lebonyolítását a STOCKBAUER Tanácsadó Kft. (Budapest) végezte.

A Bírálóbizottság a pályázatra jelentkezőket, így a nyertes Nyíregyházi Rózsaép Kft-t is a szerződés teljesítésére (mint a két korábbit) alkalmasnak minősítette. A tényleges befejezésre semmiféle garancia nincsen, de sebaj, fő, hogy a polgármester háza már elkészült. Az Arthaus elkészültének újabb végső határideje 2013. december 31. (az első 2011. június 24-e volt).

 A bizottság megállapította továbbá, hogy az ajánlattevők árai (ahogy az előre látható, ill. várható volt) meghaladják a rendelkezésre álló forrás mértékét, ezért az eredményes eljárás kihirdetéséhez pótlólagos forrásbevonás szükséges. Ezért nőtt meg két hét alatt a tervezett hitelfelvétel összege (melyet szintén az utódok kontójára, 15 évre vesz fel a testület, miközben a Pirkadat új száma ismét az állami konszolidációt hirdeti). Jövő héten megtudhatjuk, hogy a következő giga beruházáshoz mennyi hitel szükségeltetik, de az már egy másik történet.

A nyári uborkaszezonban az igazán érdekfeszítő iskolaigazgatói előterjesztéshez előterjesztett „előterjesztői” véleményezés volt. Ha a többitől nem is, ettől a 4. napirendtől felélénkült a testület, s már-már parázs vita kerekedett. A törvényi előírás kapcsán a működtető önkormányzatnak is véleményezési joga van a benyújtott iskolaigazgatói pályázatokat illetően. Hangsúlyozom, véleményezési, mint a nevelőtestületnek is, mert a döntés a KIK (Klebersberg Intézményfenntartó Központ) kompetenciája.

Az előterjesztő polgármester ex katedra kijelentette, s a határozati javaslatában is rögzítette, hogy XY. pályázatát, vezetői megbízását támogatja, VZ. pályázatát, vezetői megbízását nem. Tette mind ezt a testület nevében, az illetékes szakbizottság álláspontjának semmibe vételével.

Az ülésen ugyanis kiderült, hogy az Oktatási Kulturális és Sport Bizottságnak (melynek az egyik pályázó is tagja) más a véleménye.

Ezt követően a polgári frakció sztaniolba csomagolva kifejtette álláspontját, s megfogalmazta véleményét, javaslatát. A polgármester reagálása keltette vita vihar volt egy pohár vízben, tekintettel a döntési kompetenciára. Miután városvezetőnk felszólította a polgári oldal frakcióvezetőjét, hogy tegyen tanúbizonyságot lokálpatriotizmusból, az azt követő szavazás a decemberi első bátortalan sallert követő tockos volt, ami megmutatta, hogy létezik még „kormánypárti” frakciófegyelem.

Polgármesterünk ugyan háborgott, de egy „öreg” képviselő helyre tette. A MI PISTÁNK egy pillanatra megfeledkezett arról, hogy az elmúlt két évtized során számtalan esetben saját érdekeit szem előtt tartva fittyet hányt a szakmaiságra, felkészültségre, gyakorlatra, s elvtelenül helyezte pozícióba csókosait.

Most, hogy a fagyi visszanyalt, nem tetszik az eljárás, de mint azt már korábban is említettem Pelikán elvtárs, (pardon, Ormai elvtárs) „a nemzetközi helyzet egyre fokozódik”. A menetnek nincs vége, s lehet, hogy elmarad a nagyatádi iskolák összevonása, s maradhat a jelenlegi jól bevált főigazgató, de a MI PISTÁNK féle demokrácia és demagógia láthatóan leáldozóban van, s remélhetően hamarosan oda kerül ahová való, a süllyesztőbe, mert Nagyatád JOBBAT érdemel!

ui: Az utolsó napirendként tárgyalt (?) ÁSZ jelentés nem arról szólt, amivel a szóvivők bagatellizálták. Valószínű nem sokan vették a fáradtságot, hogy bele olvassanak, de a többség úgy gondolja, „a vizsgálat lezárult, felejtse el”.

Tegnap délelőtt a sportcsatornák között tallózva egy pillanatra megálltam a parlamenti közvetítésnél, mert megütötte a fülemet egy képviselő interpellációja.

A jobbikos honatya a szemétszállítás várható díjcsökkentése kapcsán interjúvolta az illetékes államtitkárt, s az iránt érdeklődött, hogy melyik díjból kiindulva mérsékli a kormány a hulladékkezelési díjakat. Hozzászólása során a képviselő ecsetelte a Nagykanizsán és „vonzáskörzetében” a közelmúltban kialakult helyzetet, melynek során a szolgáltatást átvevő önkormányzati cég sok helyen brutálisan megemelte a díjakat.

Miután Nagyatádon is az említett cég tevékenykedik és magunk is megtapasztalhattuk a „hazai” szolgáltató minden előnyét, a helyzetet nem kell ecsetelnem, tekintettel arra, hogy azt korábban már sokszor megtettem.

Inkább lássuk az államtitkári választ, mire is számíthatunk.

Az elhangzottak szerint a díjcsökkentés alapja mindenhol a múlt év áprilisi díj, plusz az ez évre engedélyezett esetleges 4,2%-os emelés. Ennek az együttes díjnak a 90%-a lesz az új (csökkentett) díj.

Arra valószínű sokan emlékeznek városunkban, hogy az önkormányzatunk a díjemelési moratórium ellenére (2012 évben a díj nem lehetett több mint 2011. december 31-én.) 2012 márciusában 33%-al növelte az előző évi díjat.

A moratórium kijátszásában a barbatrükk az volt, hogy az előző évben lejárt szolgáltatói szerződést a régi szolgáltatóval újabb tíz évre úgy kötötte meg a többségében tájékozatlan testület, hogy „átstrukturálták” a díjszabást, eltörölték az 50 literes edényzetet, kötelezővé tették a minimum 120 literes kukát, s bevezették a Nagyatádra egyáltalán „nem illő” rendelkezésre állási díjat. Érdekes, hogy a törvényesség őre (jegyző) a 2012. április 15-vel feloldott moratóriumot követően nem igényelte vissza a szolgáltatótól az április 1 és 15 között kiszámlázott 2-3 szállítás többletdíját.

A háborgó lelkeket azzal nyugtatták, hogy az 1-2 fős háztartások igényelhetik a bevezetésre kerülő 50%-os díjkedvezményt.

A következő az-az ez évben a szolgáltató élve a lehetőséggel 4,2%-al emelte a díjakat, a testület pedig eltörölte a korábbi 50%-os díjkedvezményt. Helyette jött az 1 fős háztartások által igényelhető 18%-os támogatási kérelem lehetősége. Amíg a korábbi 50%-os támogatást a hulladék birtokosok 67% igényelte, addig a jelenlegi 18%-ost csupán 13%.

A hab a tortán a konténer (1-7m³) díjak idei 70-100%-os növekedése, melyekkel csak az esetleges igénybevétel során szembesül a hulladék birtokosa.

A történtekre illetve a körülményekre tekintettel Nagyatád lakói a korábbi mintegy 40%-os díjnövekedésből számíthat egy újabb 10%-os „rezsicsökkentés”-re, ami több mint a semmi, de mennyivel kevesebbe kerülne jövő hónaptól a hulladékszállítás, ha az orránál fogva vezetett testület nem ül fel a polgármester svindlijének, s nem hagyja jóvá a szolgáltatóval (némi juttatásért) kifundált rendeletet és díjazást.

A jövő héten a testület legutóbbi határozata szerint napirendre tűzik a hulladékos rendelet felülvizsgálatát.

Bizonyára sokan és kíváncsian várják, hogy annyi baklövés után milyen megoldással (engedménnyel) rukkol elő az előterjesztő, s miként viszonyul az új helyzethez a bénázó polgári frakció.

Ui:

Azt tudjuk, hogy a szerződéskötés óta sok víz folyt le a Rinyán, de vajon  a polgármester kifizette e már az új rezidenciájától elszállított  konténerek díját. Lehet, hogy valóban ez volt a jutalom a trükkös szerződéskötésért?

A közmeghallgatásos testületi-ülés után miután a polgármester ismételten felkapta a vizet és saját stigmáit osztogatta, miszerint én volnék a demagógia élharcosa (bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű!) ideje korán távoztam, ezért csak a rendes ülés ismétlésének megtekintésekor szembesülhettem egy figyelemre méltó új kezdeményezéssel.

A meglepő javaslatot, melyből a napirend végére egyhangúan elfogadott határozati javaslat született, a pénzügyi bizottság elnöke tette, kihangsúlyozva, hogy javaslattételére nem a korábbi közmeghallgatáson elhangzottak inspirálták, mert attól független korábbi elhatározása, szándéka volt.

A javaslat lényege, hogy a testület a következő ülésén az elmúlt 5-12 hónap tapasztalatai alapján tűzze napirendre a jelenlegi hulladékszállítással kapcsolatos rendeletének felülvizsgálatát, mondván, hogy „ebben a formájában nem túlzottan egészséges, ahogy működik”.

Miután az elszabott rendelet szellemi atyja és előterjesztője többször is kihangsúlyozva próbálta elhitetni a lóvátett városlakókkal, hogy a korábbi jól működő igazságos rendszer a felelőtlen, rosszindulatú feljelentők miatt borult fel, most szócsövéhez csatlakozva kijelentette, „nagyon helyes, újra kezdjük a dolgot”. Először nem hittem a fülemnek, de aztán kiderült, hogy jól hallottam.

Az világos, hogy az eddigi 15 hónapon át tartó egyhangú képviselői egyetértés után ezúttal két képviselő is vette a bátorságot, s nyilvánosan adott hangot a rendelettel kapcsolatos kritikai észrevételeinek. Ráadásul egyikük a polgármester csapatának a tagja, ezért különösen is meglepő.

Az is meglepő, ahogy az elrontott bizonyítványt igyekezett magyarázni, s a „nagyon jó döntéseket hozó” képviselők felelősségét próbálta mérsékelni.

Szerinte az ominózus szerződés tavaly márciusi megkötésekor olyan számokkal dolgoztak, amik a valóságot nem teljesen tükrözték. Meglátása szerint az akkori szóbeszédekre nem alapozhattak, mert „melyik szóbeszédre is hallgassunk”?

Nos, semmi esetre sem a Juliska néni vagy a János bácsi sarki csevejére, de a szaktárcától, valamint a jogalkotóktól kiszivárgott, vagy mihez tartás végett szándékosan kiszivárogtatott tervezetekre mindenképpen. Azóta bebizonyosodott, hogy az elképzelések gyakorlatilag is realizálódtak, s akik odafigyeltek hasznosíthatták az előzetes információkat.

A 2013. évi díjemelési korlátozás, valamint az önkormányzatok díjemelési jogosítványának megvonása, továbbá a lakossági szolgáltatás ellátásához szükséges önkormányzati, ill. állami tulajdonosi többség kritériuma már ismert volt márciusban. A testület ennek ellenére sietett újabb tíz éves szerződést kötni a korábbi szolgáltatóval. Az előterjesztő és csapata nem csak annak volt tudatában, hogy a korábbi cégnek kifelé áll a rúdja, de a benfektesek azt is tudták, hogy a szolgáltató telephelyének önkormányzata időben kivásárolja a külföldi tulajdonosú céget.

A szerződés jóváhagyása előtt egykori kollégámmal és képviselő társammal egyetemben felhívtuk néhány helyi döntéshozó képviselő figyelmét a buktatókra, s megosztottuk velük a szükséges információkat. Javasoltuk, hogy bizonytalan helyzetre tekintettel ismét hosszabbítsák meg a szerződést, ezúttal december végéig, mivel addigra kialakulhatnak a végleges feltételek. Sajnos az informált képviselők ilyen-olyan oknál fogva némák maradtak, s még csak tartózkodó gombnyomással sem jelezték fenntartásaikat..

2011. szeptember 27. és 2013. április 16. között több mint húsz blog bejegyzésben (Pl.” Zökkenőmentes testületi”!, „Szemét ügy a szemét ügy”! Ünnepi ajándék, Lóvá tett város?, „Mutyi Pista” kalandjai?, Szemétség?, Halló gépház!, Felmegyek a miniszterhez,, Önámítás, vagy újabb parasztvakítás?) foglalkoztam a hulladékszállítással kapcsolatos kérdésekkel, s az általam közölt számok és adatok a valóságot tükrözik. A javaslattevő képviselő, ha olvasta, ha nem, több korábbi „soromat” is idézte, de lehet, hogy csak egy hullámhosszon vagyunk?

2013. február 20-i jegyzetem végén írtam, hogy kíváncsian várom, a testület által kezdeményezett törvénymódosításra érkező választ.  A javaslattevő képviselőtől megtudhattuk, hogy a felterjesztésre válasz a mai napig nem érkezett (amint az borítékolható volt).

Nem tudom, csak sejtem mi ez az ügyben történt hirtelen Pálfordulás, de a lényeg, hogy revideálva korábbi álláspontját, korrigálni készül hatalmas bakiját a testület. Azt, hogy mindezt miért az egykori előterjesztő gesztenyések kezdeményezik, és miért nem a többségben lévő kormánypárti frakció, már az olvasók fantáziájára bízom.

Akinek volt türelme végignézni a múlt heti képviselő-testületi ülést, az a közmeghallgatást követően figyelemre méltó véleménynyilvánításnak és azt követő párbeszédnek lehetett fültanúja.

Korábbi jegyzeteimben több alkalommal (2011. 03.10. Káderpolitika, 2012.09.24. Ébresztő Nagyatád, 2012.11.14. Probléma) is hangot adtam mindenki által észlelhetett jelenségekkel kapcsolatos észrevételeimnek.

Pl. „Évekkel ezelőtt már feltettem a költőinek tűnő kérdést, hogy vajon miért nem volt a választókörzetnek az elmúlt húsz évben egyszer sem nagyatádi országgyűlési képviselője, de egyúttal a választ is közreadtam, mielőtt bárkinek is kételyei támadtak volna, mi is történt valójában. Az elmúlt ciklusokban függetlenül, hogy milyen párt, ill. kormány volt hatalmon, a helyi szervezetek Júdásai mindig eladták a várost néhány üveggyöngyért. Nem tett mást (ahogy 2011. október 18-i bejegyzésemben jósoltam) a jelenlegi (illegitim)” álruhás pártvezetés” sem, aki jó előre eladta a jelenlegi körzetvezetővel (országgyűlési képviselővel) egyetemben, az újonnan kialakított választási körzet vezetői (leendő országgyűlési képviselő jelölt) posztját, ismételten nem nagyatádi (hanem szomszéd vári) jelöltnek. A városvezetői posztot is lojalitásból lezsírozó „többség” ahelyett, hogy korábbi ígéretei megvalósításán ügyködne, szervilis pártkatonaként szemet huny a felső vezetés elvtelen alkui felett, egy szűk csoport érdekei szerint a helyi választópolgárok rovására.”

„Itt volna az ideje, hogy Nagyatád SAJÁT jelöltet indítson az országgyűlési választásokon.”

„Az új körzetvezető (leendő országgyűlési képviselő jelölt) csurgói, a járási hivatalvezető csokonyavisontai, a tankerületi vezető boglári-csurgói, folytassam? A körzetet és a várost átjátszották a FIDESZ „szövetségesének”, s ki tudja még kik és honnan jönnek a leendő zsákmányhelyekre.” STB. STB.

Az ülés végén az egyebek napirendnél egy „gesztenyés” képviselő merőben szokatlan bátorsággal osztotta meg ki tudja mióta cipelt véleményét a meglepett testülettel. Polgármesterünk szerint „történelmi fontosságú dolgot mondott el a képviselő. Jó, hogy ez a jegyzőkönyvbe bekerült”.

El nem tudom képzelni, mi (vagy ki?) inspirálhatta őszinteségi rohamára, de tény, hogy véleménye kisértetiessen hasonlít a régóta hangoztatott fenti észrevételeimre. Az ÁSZ jelentést elmondása szerint nem olvasta, de tudja, mi van benne, ezért elképzelhető, hogy a blog jegyzeteimet sem olvasta, még is tudhatta mi van benne, hiszen sokat idézett belőle. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy önként (vagy felkérésre?) megfújta a vészkürtöt.

A polgári oldal vezetője szerint a felvetett probléma okozója a lokálpatriotizmus hiánya. Úgy ítéli, hogy a politika letéteményesei nem a pártok, hanem a civil szervezetek (Ha komolyan gondolja akkor nem értem miért törte magát ármánykodást sem mellőzve, hogy pártszervezeti elnök lehessen? Miért nem maradt a civil szervezeteinél?). Polgármesterünk nem volt rest s markánsan megfogalmazott véleményével nyomban „lealázta” a frakcióvezetőt.

„Nagyatádon a lokálpatriotizmus megvan, a közösségi összetartás nagyon erős. Teljesen másképp látom. Álláspontom, hogy a politikai pártok nagyatádi szervezetei és vezetői gyengén teljesítenek. Alul teljesítenek, és nem képviselik a város szempontjait és érdekeit. Nem tudják érvényesíteni azokat a szempontokat és célokat, amit érvényesíteni kellene. A probléma jelen van. Gondolkodjunk el ezen. Minden pártról rossz a véleményem.” STB.

A megszeppent „civil vezér” helyett a börtön atyamester tiltakozott a találó minősítés ellen, mondván, hogy nem érzi alulteljesítésnek a FIDESZ-KDNP produkciót, mert rendezvényeket, ünnepeket szerveztek, és meghívtak több előadót a városba.

Nem tudom mire gondolhatott, talán a május 1-i, netán a június 4-i ünnepségre? Ha már az ÁSZ jelentés mellett az önkormányzati törvényt és az önkormányzat SZMSZ-ét se olvasta el, így a ciklus vége felé közeledve talán nem ártana tájékozódnia az okkal, joggal elvárt, de elmulasztott teendőkről, mert még abban a tudatban indulna neki a következő periódusnak, hogy nem alul, hanem felülteljesítettek.

 A FIDESZ-KDNP kihúzta a sz..ból a várost és még sok –sok települést, de ez nem a helyi szervezet érdeme.

Ha valóban jól teljesítettek volna az ölükbe hullott többség birtokában, akkor most nagyatádi vezető ülne az összes intézmény élén, ahová bénázásuk miatt „idegenek” kerültek. Az egyéb bakikat már nem sorolom, mert azokat a többi pártokkal egyetemben követték el (hulladékos szerződés, Bárdos projekt, művelődési ház, Atád2 kötvény, Fontana, stb.)

Tetszik, nem tetszik, a polgármester ezúttal fején találta a szöget, annak ellenére, hogy nyakig benne volt minden előzményben.

Elnézést a plagizálásért, de amikor kezembe került a fenti című DK.(Demokratikus Koalíció) szórólap, egyből polgármesterünk jutott eszembe, aki csütörtöki produkciójával rászolgált egykori „nevelőegyesülete” felszólítására.

Városvezetőnk az idei közmeghallgatáson (melyen sajnos ismét egyedül képviseltem a KÖZ-t) példás önmérsékletről tett tanúbizonyságot, mikor szó nélkül engedte válaszolni, mi több véleményt nyilvánítani a képviselő testület tagjait.

Ez azért meglepő, mert mint a korábbi években, úgy még az előző meghallgatáson is fenntartotta a jogot magának (milyen alapon?), hogy a névre szólóan feltett kérdésre ki más (jegyző, irodavezető, polgármester) válaszoljon.

Most kiderült, hogy a képviselő testület tagjai a korábbi kiskorúsítás ellenére a polgármester nélkül is tudnak válaszolni a hozzájuk intézett kérdésekre. Már majdnem elégedetten állhattam volna fel, de akkor kérdezés nélkül megszólalt a polgármester, s hintette a rizsát (nem kevés asszisztenciával), ahogy a csövön kifért. Na de menjünk sorjában.       

A közmeghallgatásos testületi ülésen a jelenlegi ciklus városfejlesztési és gazdasági programja volt a téma, ezért előzetesen írásban kértem a jegyzőtől az önkormányzatnál a múlt év végén lefolytatott vizsgálat és a közmeghallgatás témáját is érintő ÁSZ. (Állami Számvevőszék) jelentés másolatát. Úgy gondoltam a szakértői vélemények alapján megfontoltabban tudom megfogalmazni kérdéseimet, megalapozottabban kialakítani véleményemet. Miután a jegyző majd egy hónapig nem is reagált, megismételtem kérésemet, melyre az a válasz érkezett, hogy a jelentést még nem kapták meg. Mivel az ülés napja egyre közeledett, ezért az ÁSZ-hoz fordultam igényemmel.  A számvevőszék által az ülés előtt prezentált jelentésből kiderült, hogy a polgármester a tervezetet korábban már megkapta, de észrevételezési jogával nem élt, így a vizsgálati jelentés változtatás nélkül véglegesé vált.

Nos, a jegyző az ülésen ez ügyben feltett kérdésemre tájékoztatott (miután a dokumentum a kezemben volt), hogy a jelentés az ÁSZ. honlapján mindenki által hozzáférhetően megtekinthető. Ez így igaz, mivel az ellenőrző közeg május 22-én a jelentést a honlapján közzé tette. Az eset szépséghibája nem az, hogy az ülésig a közérdekű adatokra kíváncsi adófizető választópolgár nem kapta meg a hivataltól joggal elvárható információt, hanem az, hogy az ellenőrzés után fél évvel a döntéshozó képviselők még nem szembesülhettek a jelentésben foglalt hiányosságokkal, amelyek befolyással bírnak korábbi és jelenlegi döntéseikre.

A gyalázatos hulladékkezelési szerződésből eredő lakossági többlet terhek jogszerűségére is feltett kérdésemre „elterelő” választ adott mind a polgármester, mind a jegyző. Szerintük az előállt díj növekedés oka nem a helytelen döntéseik, hanem a felelőtlen, rosszindulatú bejelentgető, feljelentgető polgárok, és a kormányzati döntések az okozói (mondják ők, miközben a szomszédos Tarany vezetője, kemény csatában megküzdve a rámenős szolgáltatóval, 35%-os éves díjmérséklést harcolt ki választópolgárai részére).

A testület által elfogadott és jóváhagyott szolgáltatói pályázat és szerződés tervezet az smafu. Szerintük a tényleges szerződésbe azt ír bele a polgármester, amit akar. Az előre rögzített díjkedvezmény promt megvonása az nem díjváltoztatás, mondja a jegyző. Erről talán kérdezzük meg a kedvezőtlenül érintett nem csekély számú lakosokat.

A börtönügy korábbi elhallgatása, majd mai „feltárása” is érdekes. Indulásakor elhangzott (mint a börtönépítés ötlete, magánbeszélgetésen), hogy a téma le van zsírozva. A „Sanyival (dr. Pintér Sándor belügyminiszter) már megbeszéltem, jóváhagyta, már csak a Viktornak (Orbán Viktor miniszterelnök) kell aláírnia”. Hasznosítva a laktanya, lesz sok munkahely, stb. Majd parázs vita, mert a Pistával (Ormai István polgármester) az ötletet elfelejtették megbeszélni. A polgári oldal a sarkára áll, és határozatban kötelezi a polgármestert az írásbeli kapcsolatfelvételre a BV. illetékeseivel.

Ezt követően egy kétsoros tájékoztató a polgármester két ülés közötti beszámolójában, miszerint tárgyalt a BV. illetékes szakembereivel. A jelen lévő képviselők kérdés, észrevétel nélkül elfogadták a tájékoztatót, de a jegyzőkönyvben egy kukk sem szól arról, kivel, miről, milyen eredménnyel tárgyalt a polgármester. Ezt követően hosszú néma csend, majd e hét csütörtökén megtudhatjuk, hogy a börtönügyben a leg illetékesebb atyamester Melles Zoltán az oktatási bizottság elnöke, s a tárgyalások folynak. Miről, meddig?

Érdekes fejlemény, ami vagy igaz, vagy nem, mert az előadott polgármestert felmentő verziót nem támasztja alá egyetlen dokumentum sem (ha csak nem az atyamester magán dokumentumai).

Ha netán igaz, meglátásom szerint akkor is szerencsésebb volna, ha börtönfelelősünk a Sanyi helyett inkább a Rózsával (Hoffmann Rózsa oktatási, ill. jelenleg köznevelésért felelős államtitkár) tárgyalgatna, de nem a börtönről, hanem a helyi köznevelésre biztosított központi forrás növeléséről.                                                                                                                                                                                                     

 A Bárdos és a Müvház projekt csontjainak megmagyarázása esti mesének elmegy, de a megválaszolatlan kérdések (mi a 200 milliós viszontkereset dokumentált alapja, mi a BIT konzorcium követelésének jogcíme, stb.) arra utalnak, hogy nem tiszta ügy egyik sem. Probléma egy szál se. A művelődési ház változatlanul romokban, de a polgármester háza elkészült, s jelenleg is serényen dolgoznak a befejezésen a becsődölt konzorcium szakiparosai. Az sem baj, hogy nőtt a hulladékkezelési díj, mert nagyon jó döntéseket hozott a polgármester (pardon, a testület) a lényeg, hogy a polgármester építkezéséről a törmelékkel, hulladékkal telt konténereket a szolgáltató térítésmentesen elszállította.

Sorolhatnám még a felesleges szakértői igénybevételt, a vissza nem vett, vagy a rossz kezekbe adott önkormányzati ingatlan sorsát, de térjünk inkább az ÁSZ jelentésre. Van, aki nem olvasta, de tudja (?) mi áll benne, de az átlagpolgár nem olvasta és nem is fogja, ezért nézzük, mit tartalmaz.

 Akit a teljes jelentés érdekel, az alábbi linkre kattintva azt elolvashatja: http://www.asz.hu/jelentes/13030/jelentes-nagyatad-varos-onkormanyzata-penzugyi-gazdalkodasi-helyzetenek-szabalyossaganak-ellenorzeserol/13030j000.pdf

 A jelentés a blog jegyzetben történő közreadáshoz hosszú, ezért csak néhány figyelemfelkeltő megállapítást mazsoláztam ki és adok közre az alábbiakban.

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK,

 Nagyatád Város Önkormányzatának pénzügyi egyensúlya rövidtávon nem biztosított. Az alacsony működési jövedelemtermelő képesség miatt a jelentős szállítói állomány és a kormányzati adósságrendezést követően fennmaradó – pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek teljesíthetősége kockázatos. Az Önkormányzat számára az önként vállalt feladatokra fordított működési kiadások magas aránya az ellenőrzött időszakban működési kockázatot jelentett az Önkormányzat együttes működési és felhalmozási költségvetési egyenlege 2009–2011 között folyamatosan negatív volt, A működőképességének megőrzésére juttatott költségvetési támogatások nélkül az Önkormányzat működési jövedelme 2009-ben és 2011-ben hiányt mutatott volna. A működési jövedelemtermelő képesség kedvezőtlen tendenciája és az ÖNHIKI támogatás miatti bevételi kitettség kockázatot jelent az Önkormányzat számára.

Az Önkormányzatnál a pénzügyi kapacitás ÖNHIKI támogatás mellett is folyamatosan negatív volt.

A bevételi kitettségre kedvezően hatott, hogy a helyi adóbevétel döntőrésze nagyszámú adóalanytól származott. Az Önkormányzat felhalmozási költségvetésének egyenlege a 2009. évben pozitív, a 2010–2011 közötti években negatív volt, összesen 312,2 millió Ft felhalmozási forráshiányt mutatott. Az Önkormányzatnál a megvalósított – Bárdos iskola rekonstrukciója – fejlesztés utófinanszírozása pénzügyi kockázatot jelentett, a felvett hitelek utáni kamat-és egyéb fizetési kötelezettségek miatt, továbbá jövőbeni üzemeltetési kockázatot jelent, mivel nem számszerűsítették a várható kiadásokat, és a fejlesztés nem teremt bevétel növelési lehetőséget.

Az Önkormányzat lejárt szállítói kötelezettségből eredő tartozása a 2009–2011. években jelentős mértékben (148,9 millió Ft-ról 494,4 millió Ft-ra) emelkedett, amely nemfizetési kockázatot jelent.

 Az Adósságrendezési tv.-ben foglaltak ellenére a polgármester a lejárt tartozással kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét nem teljesítette.

A Képviselő-testületet évenként tájékoztatást kapott az adósságot keletkeztető fizetési kötelezettségek alakulásáról, azonban a tájékoztatás nem terjedt ki arra, hogy a fizetési kötelezettségeket milyen feltételek mellett tudták teljesíteni, továbbá nem tartalmazta a visszafizetés forrásait, a visszafizetés kockázatát.

A törlesztések fedezetének biztosítására nem képeztek elkülönített tartalékot.

.Az Önkormányzat hosszú lejáratú pénzintézeti kötelezettsége a 2009. év elejétől a 2012. év I. félév végére1234,4 millió Ft-ról 1846,3 millió Ft-ra, 49,6%-kal nőtt. A kötelezettségek növekedését az ellenőrzött időszakban a pályázati támogatással megvalósuló fejlesztések finanszírozásához, valamint támogatás megelőlegezésre felvett hitelek, az Atád2 kötvény kibocsátásából származó kötelezettség, valamint az elszámolt árfolyam-veszteségek eredményezték.

Az Atád2 kötvény 2011. évi kibocsátásából származó bevétel és az Atád kötvény vissza-vásárlására fordított kiadás pénzforgalmi szemléletű elszámolása, a Számv. tv.-ben foglalt teljesség és bruttó elszámolás elvét megsértve, nem történt meg, a kötvény visszavásárlással és kibocsátással kapcsolatos kiadás és bevétel nem jelent meg a főkönyvi könyvelésben. Az ellenőrzött időszakban törlesztési kockázatot jelentett, hogy a 2007. évben kibocsátott Atád kötvény 2010. és 2011. évi tőketörlesztésének fedezete nem volt biztosított. Az Önkormányzat az ellenőrzött időszakban az Atád2 kötvény kibocsátásból származó bevételének – a korábbi kötvénye visszavásárlására történt felhasználásával tudta biztosítani fizetőképessége megőrzését. Az Atád kötvény visszavásárlását és az Atád2 kötvény kibocsátását követően az Önkormányzat kötvényből eredő tőkefizetési kötelezettsége változatlan devizaösszegben állt fenn. Az Önkormányzat likviditási és rövid távú pénzügyi egyensúlyi helyzete kedvezőtlenül alakult. A folyamatosan fennálló folyószámlahitel mellett a 2011. évtől több esetben vettek igénybe egyéb likvid hiteleket, amelyek igény-bevételi napjainak száma, valamint a folyószámlahitel napi átlagos állománya folyamatosan emelkedett. A folyószámlahitel napi átlagos állománya 2009-ről a 2012. év I. félévre 252,1 millió Ft-ról 392,0 millió Ft-ra, 55,5%-kal nőtt.

 Az Önkormányzat likviditási és rövid távú pénzügyi egyensúlyi helyzete kedvezőtlenül alakult.

Az Önkormányzat lejárt szállítói kötelezettségből eredőtartozása a 2009–2011. években jelentős mértékben (148,9 millió Ft-ról 494,4 millió Ft-ra) emelkedett, amely nemfizetési kockázatot jelent.

Az Önkormányzatnál teljes körűen nem mérték fel a pénzügyi egyensúlyra ható kockázatokat, mert a döntés-előkészítés szakaszában nem történt meg a pénzintézeti kötelezettségvállalások kockázatainak beazonosítása, feltárása és a költségvetési helyzetre gyakorolt hatásának vizsgálata. Nem történt meg a kamatkiadás és a törlesztés alapjául szolgáló források pénzügyi egyensúlyra gyakorolt hatásának számszerű bemutatása.

 Az Önkormányzatnál nem alakították ki a kockázatok kezelésére vonatkozó eljárásokat, módszereket.

Az Önkormányzatnál a kockázatkezelési rendszer kialakítása és működtetése teljes körűen nem felelt meg a 2009–2011. években, azaz Áht.1, a 2012. év I. félév-ében az Áht.2 előírásainak.

Az Önkormányzatnál a belsőkontroll tevékenységek kialakítása és működtetése teljes körűen nem felelt meg a 2009–2011. években az Áht.1, a 2012. év I. félévben az Áht.2 előírásainak.

A tanuszoda PPP konstrukció keretében történő megvalósításából 2012. június 30-án fennálló kötelezettség 1012,9 millió Ft volt. Ez a 2012–2014. években 229,3 millió Ft, az azt követő időszakban 783,6 millió Ft fizetési terhet jelent. Az Önkormányzat 85 forgalomképes ingatlanát terhelte 2012. június 30-án jelzálog. A terhelt ingatlanok könyv szerinti nettó értéke 2150,4 millió Ft, ami az összes forgalomképes ingatlan könyv szerinti nettó értékének 63,5%-a volt. Az ingatlanok jelzáloggal való terhelése az ellenőrzött időszakban nőtt, amely az esetleges fedezetbevonások miatt kockázatot jelent.

A kontrollok működése sem volt megfelelő, mivel a feladat átadás-átvételre vonatkozó döntés-előkészítéskor nem értékelték a döntésnek a kötelező és az önként vállalt feladatok arányára gyakorolt hatását. A fejlesztéseket megelőző döntés-előkészítési folyamatban nem tárták fel az előkészítés, a lebonyolítás és a működtetés kockázatait. Nem vizsgálták a döntés-előkészítés szakaszában a pénzintézeti kötelezettségvállalások kockázatait, valamint a hitelfelvétellel, kötvénykibocsátással kapcsolatosan a futamidő egyes éveit terhelő kötelezettség költségvetési egyensúlyra gyakorolt hatását. A 2011. évet megelőzően nem kezelték a lejárt szállítói tartozásokat és az egyéb kiadáselmaradásokat.

Az Önkormányzatnak jövőbeli várható kötelezettségei teljesíthetőségének kockázatát jelenti, hogy a jövőben képződő működési jövedelme – a jelenlegi feladat ellátási struktúrát és kiadási arányokat feltételezve –várhatóan nem nyújt fedezetet a pénzintézeti és egyéb kötelezettségek teljesítésére, és a nem terhelt ingatlanvagyonon kívül az adósságszolgálat teljesítéséhez felhasználható elkülönített tartalékkal nem rendelkeznek. STB. STB.

Azzal nem ért egyet? Na és, mondaná Horn Gyula. Ez is egy vélemény, szokta volt mondani polgármesterünk annyi éven át, de a szavazzunk felszólítása ezúttal teljesen értelmetlen, hiszen ahogy elhangzott, a kocka el van vetve, „a javaslat a tankerülettől már elment a Klebersberg központba”.

Az értelmetlennek tűnő bevezetés az előző jegyzetem folytatása, a május 16-i soron kívüli testületi ülést követően. De kössük csokorba a történteket.

Az ultimátum miatt halaszthatatlanná vált tankerületi előterjesztés semmilyen szempontból nem ütötte meg a polgármester, illetve a csonka testület elvárási szintjét.Ahogy az várható volt, az előterjesztőnek valamint a Klebersberg központnak írt „vélemény” a polgármester véleménye lett („álláspontom egyértelmű”), bármennyire is igyekezett azt a holdudvar érvek nélkül támogatni.

A tankerület, ha formalitásból is, de véleményezést kért a képviselő-testülettől, és nem Ormai Kuno féle újsütetű oktatáspolitikai koncepciót. Helyette mi történt?

Az Oktatási Kulturális és Sport Bizottság előzetesen megtárgyalta, s közben meghallgatta a tankerület vezetőjét, majd egyhangúan elfogadta a polgármester határozati javaslatát, mely nem ért egyet az összevonással, és nem támogatja.

A bizottság elnöke, az egyhangú szavazást követően nem tartotta szükségesnek, hogy egy ilyen fontos napirend képviselő-testületi tárgyalásán is megjelenjen, s kifejtse a szakmai bizottság álláspontját, a sajátjáról nem is beszélve. A hab a tortán, hogy az elnököt tisztségébe választó „tréfás kedvű” polgári frakció egyetlen képviselője sem jelent meg az ülésen, így borítékolható volt a polgármesteri álláspont diadala.

A korábban magukat polgári oldalhoz tartozónak vallók „A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz” típusú kétértelmű mondatokkal igyekeztek lojalitásukról biztosítani a polgármestert és egyúttal „támogatni” a tankerületi koncepciót.

A kritikai észrevételek során elhangzott, hogy érdemi döntést hozni nem lehet, mert kevés az információ, részletesebb adatok kellenének, nincs hatásvizsgálat, előkészítetlen, hiányos, elégtelen, felháborító, egyszerű ötletezés, melynek továbbvitelét semmi nem indokolja. Nem tudni miért az összevonás, mi a célja, egyetlen indoka sincs az átszervezésnek, stb. stb.

Polgármesterünket időközben küldetéstudattá alakult hivatástudata arra inspirálta, hogy óriási veszéllyel, súlyos következményekkel riogatva a hallgatóságot, bírja rá a döntéshozókat sötét víziója nyugtázására, javaslata elfogadására.

Közel ezer (963) oldalt prezentált tanulmányozásra az előterjesztő, s olvastam benne majd egy tucat előnyről, de a szakbizottsági és képviselői ellenérveket nem hallottam, s nem is olvashattam. Még nem tudni hogyan alakul az oktatási front néhány hónap múlva, de a főkritikus próféciája már a 4-5 év múlva bekövetkező történéseket is felvázolja. Tönkre megy az eddigi szakmai munka, kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek az iskolák (most nincsenek?), s oda lesz az autonómia (?).

„Nagyatád lakossága számára meghatározó jelentőségű, stratégiai szempont, hogyan működünk tovább. Látszik, hogy felelősségteljesen gondolkodó testület a miénk, és mindig racionális és jó döntéseket szeretnénk hozni a nagyatádiak érdekében” mondta a polgármester.

Az óvodák és iskolák korábbi összevonásakor nevelési intézményt egyesítettek oktatásival (3-14 évesek) de nem voltak aggályaik, s a hatásvizsgálatot sem hiányolta senki. Amikor a hulladékkezelési rendeletről, vagy a szálloda bérbeadásról döntöttek tájékozatlanul („nem voltak kellő információ birtokában”), akkor senki nem hiányolta a szükséges adatokat a felelős döntéshez, pedig azok saját hatáskörben születtek, s nem „külső” előterjesztésre.

„Van e súlya véleményünknek?” hangzott el a nem költői kérdés. „Bízom benne, hogy komoly súlya van a képviselő-testületnek” válaszolt a polgármester.

Persze, hogy van, csak körülbelül annyi, amennyi a korábban lezajlott intézményi vezetőválasztáskor a tantestületnek és az iskolaszéknek volt.

A képviselő-testület „komoly súlya” csak illúzió, mert most is a polgármester döntött, mint ez idáig minden más ügyben is.

Ahogy már említettem, a hajó elment, s nem képviselő-testületi, kompetencia az új oktatáspolitika irányának, intézményi struktúrájának kijelölése. Ezt majd elvégzik az illetékesek által megbízott szakemberek, de nem a polgármester (ha csak nem pályázik, s nyeri el a „főigazgató”-i posztot).

Egy frászt. Vihar egy pohár vízben!

Mielőtt azonban rátérnék polgármesterünk rendkívüli jajkiáltására, had idézzek fel egy ismételten aktuálissá vált korábbi eseményt.

Ez év január 7-i „Szemétség” című blog jegyzetemet a megjelenést követő napokban több mint ezren (a csúcsnapon 567-en) olvasták, de néhány nap múlva jelzéseket kaptam néhány rendszeres olvasótól, hogy a bejegyzés (ez az egyetlen!) eltűnt a blogomról. A gépemen kutakodva felfedeztem, s korrigáltam az általam előidézett hibát. Nem sokkal ezután egy kósza szellő ismét levelet sodort a postaládámba.

A boríték tartalma egyértelműen bizonyítja, hogy furfangos városvezetőnk az elmúlt esztendő során (a gyalázatos hulladékkezelési szerződéskötést követően) több esetben is igénybe vette a nyertes pályázó „nagykonténeres” szolgáltatásait. Miután január óta sok víz folyt le a Rinyán, ezért ismételten, de ezúttal a szolgáltató központjánál informálódtam az ellentételezés iránt. Hiába telt el újabb öt hónap, a konténerek ürítésére az igénybevevő részéről befizetés a mai napig nem történt. A szolgáltató vonatkozó szabályozását átnézve, térítésmentes („ajándék”) tarifát nem találtam.

Ezek után bennem is felmerül az egyik korábbi kommentben már elhangzott kérdés.

Mi az álláspontja a történtekkel, valamint a vonatkozó (transparency.hu/files/p/332/8920400464.doc) törvénnyel kapcsolatosan, az eddig e témában meg nem nyilatkozott helyi önkormányzat „polgári frakciójának”? Hol van, s milyen lépéseket tett a törvényesség helyi őre (2004. évi L. tv.) ?

Ezen nem költői kérdések után térjünk vissza az eredeti témára.

A városi televízió szerdai előkészített műsorát „megszakítva” adott helyt polgármesterünk rendkívüli bejelentésének, miszerint kedden késő délután értesült a városból, külső információkból (?) arról a szándékról, hogy a helyi általános iskolákat és a gimnáziumot, valamint a szakközépiskolát átszervezik.

Meglátása szerint ez az összevonási elképzelés itt fogalmazódott meg a tankerületben (talán Budapesten vagy netán Győrben kellett volna?), s nem ismerjük a hivatalos formáját. Nemrég egyeztetett a tankerület vezetőjével, s akkor szó sem esett róla. Nagyon kíváncsi lenne, mi történhetett.

Az irat elektronikusan elérhető, s semmilyen érv nincs az anyagban, ami indokolná az összevonást, mondja feldúltan városunk főmentora. Lássunk csudát, a kritizált anyag (944 oldal) már az önkormányzat honlapján is elérhető az érdeklődők számára, s a rendkívüli helyzetre tekintettel ismét soron kívüli ülésen tűzte napirendre az égetően sürgős kérdést felzaklatott polgármesterünk. Az anyag terjedelme miatt képviselőinknek igen csak neki kell gyürkőzniük, hogy 16-ára kellőképpen felkészültek legyenek a várható (?) vitához.

Felháborodásának további hangot adva folytatta, hogy az összevonást megalapozatlannak, előkészítetlennek, egy ötletnek tartja. Egy ilyen kérdést elő kell készíteni, érdemben egyeztetni kell minden résztvevővel (elsősorban vele!), mert ez így elfogadhatatlan, jogszabály ellenes. Az összevonás melletti érvelés komolytalan

„Ki kell mondanom ez nem elfogadható számomra, megalapozatlan, előkészítetlen ez a dolog. Nem az eljárási rend szerint történik ez a folyamat”.

A korábbi években megérhettünk egyet, s mást, de ilyen kijelentéseket soha nem hallhattunk városvédőnk szájából, noha régen és többször, több ügyben is aktuális lett volna.

A múlt év decemberi végi testületi ülés jut most az eszembe, amelyen a döntéshozók – cicakörmeiket megvillantva - leszavazták a polgármester - a szolgáltatói pályázat szerint 2013. áprilisig nem változtatható, - drasztikus szemétdíj emelési javaslatát, de az előterjesztő nem hagyta magát, mert szerinte nem az szolgálja Nagyatád érdekeit, hogy ne emeljék duplájára a kétfős családok szemétszállítási díját.

Ezért a számára kínos testületi döntést egy hét múlva ismételten elővéve - a megtévedt elhajlókat meggyőzve - meg is változtatta, hatalmas sallert adva több ezer nagyatádi polgárnak.

Az Oktatási Hivatal által a Somogy Megyei Kormányhivatal közreműködésével készített és az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott „Somogy 2013-2018 Feladat ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv” részletes elemzése meglátásom szerint okkal ad „ötletet” a nagyatádi jövőkép, illetve struktúra áttervezéséhez. Az oktatási infrastruktúra, és humánerőforrás helyzete, valamint a hosszú távú demográfiai prognózis indokolttá teszi a jelenlegi szervezeti struktúra újragondolását.

A „pánik” számomra érthetetlen, mert nem történt tankerületi „puccs”, s lesz idő az elmaradt eszmecserére, az érvek pro és kontra ütköztetésére, hiszen tervezetről van szó. A döntéshozóknak nem ártana meghallgatnia a polgármesteri érvelésekkel egy időben a kompetens tankerületi vezetőt is.

A hajó szerintem egyébként már korábban elment, mert az oktatásügy már nem polgármesteri (képviselő-testületi) hanem kormányzati kompetencia. A probléma, hogy a börtönlétesítés, pardon intézmény összevonás ötlete nem a polgármestertől indult útjára, s amivel a MI PISTÁNK-nak nem akaródzik megbarátkoznia. Pedig ahogy előző jegyzetemben említettem, a „nemzetközi helyzet” igazából csak ezután fokozódik.

Korábban már kezdeményeztetett egyéni ötlettől vezérelve jogszabály módosítást a testülettel, de a válaszról még nem hallhattunk. Vajon ezúttal szólózni fog, vagy ismét orránál fogva vezeti a testületet, rángatja bele a városatyákat az indokolatlan küzdelembe?

Kíváncsi leszek, hogy a tankerületnek és a Klebersberg központnak leírt álláspont polgármesteri vagy képviselő-testületi vélemény lesz-e?

A 8 órás munkaidő bevezetéséért 1886-ban tartott chicagói sztrájkot követően 1891-ben hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították Május 1.-ét. 

A II. világháború után kialakult szocialista-kommunista blokk országaiban, így nálunk is az egyik legnagyobb szocialista ünneppé nőtte ki magát. Az eredetileg munkások ünnepének hívott napot a munka ünnepévé változtatták, s ünnepeltük Nagyatádon is sok-sok évtizeden át.

Az immár több mint két évtizede történt újabb rendszerváltoztatási kísérlet ugyan nem eredményezte a hőn áhított rendszerváltást, de a sok éves „erózió” alaposan kikezdte, már-már megszünteti a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, május elsején tartandó hivatalos ünnepet.

A napokban több nosztalgiázó nyugger is „szemrehányóan hiányolta” az utóbbi években nálunk is alaposan ellaposodott városi Május 1.-ét, de távollétem miatt nem volt rálátásom az eseményekre, s nem rendelkeztem információval a történtekről.

Ünnep utáni sétáim során aztán lassan összeállt a kép, s kiderült, hogy nagyon is eseménydús munkaünnep zajlott Nagyatádon.

A jelenlegi többséget képviselő polgári oldal a különböző civil szövetségeseivel a Művésztelepen, a polgármester és holdudvara a Hadi Park-ban, az ellenzékben lévő szocialisták az egykori Komfort KTSZ. udvarában ünnepeltek szűkebb-tágabb körben.

Városi Május-1.?

Nincs rá pénz, mondaná az illetékes, hiszen bár a hagyományos városi ünnepek listájáról nem töröltetett, de már tavaly is a polgári oldal vállalta fel az erre hivatott „művelődési apparátus” helyett a rendezést, és annak minden ódiumát, ami ez évben már teljesen „civil” kezekbe csúszott.

Tessenek már elárulni, az áprilisi Nagyatádi tuning-találkozóra volt pénze és energiája kulturális intézményünknek, illetve önkormányzatunknak?

A finanszírozás módját és volumenét csak a beavatottak ismerhetik, a városatyák és adófizetők nem. A „városi hozzájárulásból” már kitelt volna egy tavalyihoz hasonló szerény „majális”, s urambocsá, egy időben és egy helyen is meg lehetett volna tartani a két rendezvényt, amivel a felek csak jól járhattak volna. A tuningosoknak lett volna kellő számú közönségük, az ünneplőknek pedig színes és színvonalas látnivalójuk.

Na de azok a fránya érdekek csak nem akarnak egyezni. A tuning üzlet a „mienk”, a városi Május-1. pedig legyen most már a kormányoldal gondja. Szép kis vircsaft, aminek mostanában nem lesz vége, mi több most kezdődik csak igazán.

A médiákban gyakorta hallhatjuk, olvashatjuk, hogy országunkban nincsen társadalmi megosztottság. Mi a helyzet Nagyatádon?

A múlt heti városnapi ünnepségen polgármesterünk fennen hirdette, hogy „összetartozunk mi nagyatádiak, mi egy közösség vagyunk ebben a városban”. Megyei elnökünk szavai szerint „az ember a mély és titokzatos rendhagyás, ami maga az ünnep, ami akkor kap értelmet, ha együtt vagyunk”.

Akkor hogy is állunk?

A városi televízió ünnepi tudósításait nézve egy régi vicc és annak újabb verziója jutott eszembe:

„Belgiumban a szétválás mellett döntenek, de hogy könnyű legyen a népességet szétválasztani, azt mondják:
- A flamandok jobbra, a vallonok balra álljanak.
Az öreg Kohn bácsi felteszi a kezét:
- És az igazi belgák hova álljanak?”

Frissítve:„A brüsszeli kaszárnyákban az őrmester sorakoztatja az újoncokat. Flamandok jobbra, vallonok balra – harsogja. Kovács Péter, akinek a szülei ötvenhatban disszidáltak, egy darabig tanácstalanul topog, aztán kilép az őrmester elé: Őrmester úr, kérem, hová álljanak a belgák?”

Nos, tisztelt szúnyogirtást elrendelő, helyezkedő, a mundért elvtelenül is védő nagyatádi városatyák!

Nálunk már nincsen munkásosztály, s a munka is kevés, ezért polgártársak ne akarjanak ünnepelni? Akkor mi ez a Május 1.- i szegregáció?

Városi ünnepet hiányoló polgártársak!

A múlt héten volt a város napja, melyre mindenki meg volt hívva nemre, korra, felekezetre, pártszimpátiára tekintet nélkül.

Ha valamilyen oknál fogva lemaradtak, azért lesz jövőre lángos, babgulyás, virsli, vagy amit akartok, s talán ígéret is munkára, dohányboltra, összefogásra, csak tessenek már színt vallani, s egyértelműen („belépésileg”) nyilatkozni.

A paletta elég színes, mert van FIDESZ-KDNP, Jobb Közéleti Kör, KÉSZ Alapszervezet, Erdélyi Kör, Szív Egyesület, Nagyatádért Egyesület, Őszi Napfény Nyugdíjas Klub, Konzervgyári Nyugdíjas Klub, Cérnagyári Nyugdíjas Klub, Obsitos és Bajtársi Egyesület, Kertbarát Kör, MSZP, DK, bimbódzó Jobbik, csírázó LMP. stb.

Akinek szűk, vagy egyáltalán nem tetszik a helyi választék, az magára vessen és érje be a Simon Műveknél Pomozi „elvtárs” által rendezett mini (de nyilvános) bulival (sör-virsli-lufival), vagy vegyen egy pár debrecenit s igyon meg rá egy pohár sört otthoni magányában, mert a MI PISTÁNK által hangoztatott összetartozás a történtek szerint nem vonatkozik mindenkire.

Korábban még csak gyanítottam, de a legutóbbi (hétfői) soron kívüli testületi ülésen már megbizonyosodtam, hogy sajnos nem.

Az ülés harmadik napirendje egy beszámoló volt a Városfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéséről, melyet a jelen lévő csonka testület (hét képviselő) kérdés, észrevétel, vélemény nélkül egyhangúan jóváhagyott.

A döntés lényege, hogy a város tulajdonát képező Széchenyi tér 1/A szám alatti ingatlan FONTANA étterem és szálloda üzemeltetését (5 évre!)az egyetlen pályázó MGS-FONTANA Szálloda és Vendéglátó Kft. nyerte el.

Na és, ha megnyerte hadd vigye, mondaná bárki (pláne egy új képviselő), aki a szálló történetét nem ismeri.

Nehéz idők járnak, s bár keményen dolgozik a helyi TDM.de tény, hogy a szállodánkat is sújtó visszaesés az ilyen gazda „gondosságával”nem orvosolható.

Ezért aztán első hallásra nagyszerű eredménynek tűnik az üresen kongó 17 szobás, étteremmel, konyhával rendelkező berendezett 1032,5 m ² hasznos alapterületű ingatlan bérbeadása. Mennyiért is?  10.000Ft/hó+ÁFA, az-az egy szoba egy napi díjáért egy éttermes-konyhás egész szállodát.

Bár ez is figyelemre méltó, de elsősorban nem is díj az érdekes és emészthetetlen a mai földbérlet-dohánybolt pályáztatási eljárások korában, hanem az út, melyen eljutottak a döntéshozók a Castrum Kemping bérletére hajazó, a vagyongazdálkodás gyöngyszemének is titulálható határozathozatalig.

Önkormányzatunk egy muzeális épülete (régi posta) uniós segítséggel történt felújításával régóta hiányzó vendéglátó-szálláshely kapacitáshoz jutott, s mivel profiljába nem illett, meghirdette és kiadta üzemeltetésre a létesítményt. A 2006-ban „nyertes” Mobil Gastro Service Vendéglátó és Szolgáltató Kft. első öt évében fizetett átlagos bérleti díja 1,7 millió Ft+ÁFA volt (2011. évben 2.2 millió Ft.). A szerződés értelmében a 6. évtől (2012. január 1-től) közös megegyezéssel az új díj az előző évi árindex +10% szálláshely forgalom díjjal kerül elfogadásra.

Ekkorra azonban a bérlő már jelentős tartozást halmozott fel (2,7 millió Ft.), de a tulajdonos hozzájárult az időközben beszerelt klímaberendezés költségének (melynek értékét ne firtassuk) bérleti díjba történő beszámításához, valamint a tartozás részletekben történő törlesztéséhez. Az üzemeltető cég azonban végelszámolással elhatározta a megszűnését.

Ekkor az egyik korábbi tulajdonos nevén (2011.12.22.) bejegyzett új cég az MGS-FONTANA Szálloda és Vendéglátó Kft. vette át pályáztatás nélkül további üzemeltetésre a szállodát.

Miután az új üzemeltető sem tett eleget fizetési kötelezettségeinek, a tulajdonos önkormányzat 2012. év októberében a szerződés felmondása mellett döntött.

Az új pályáztatási javaslat 10 évről (1.8 millió Ft.+ÁFA+8% szálláshely forgalom utáni díj, továbbá az évenkénti KSH fogyasztói árindexszel növelt díj) szólt, s a lebonyolításig megbízást kapott az üzemeltető a bérleti díj nélküli, azaz ingyenes (rezsiköltség vállalással történő) üzemeltetésre.

Miután a 2013. januári, majd meghosszabbított február 28-i pályázati határidőig nem volt jelentkező, az április 29-i ülésen ismét az MGS-FONTANA Kft. kapta 5 évre az üzemeltetés jogát, a bevezetőben jelzett összegért (amiért Nagyatádon is legfeljebb egy garázst lehet bérelni).

A döntéshozók figyelmét valószínűleg elkerülte az üzemeltetők cégkivonata, mérlege, az ugyanazon két személy tulajdonában lévő, korábbi Mobil Gastro Kft. ellen indult 18 végrehajtási eljárás, valamint az új üzemeltető ellen is már elrendelt NAV végrehajtás bejegyzése a cégnyilvántartásba. A 38 m ² –es egykori Tourinform iroda sorsáról szó sem esett, holott korábban elszámolási vita tárgya volt. Csak nem egy újsütetű dohányboltos rak majd fészket benne, mivel Nemzeti Trafiknak kiváló helyen van?

Miből gondolják a döntéshozók, hogy az ugyanazon két személy tulajdonában lévő, de idáig nem fizető új cég majd holnaptól törleszti a tartozást? Vagy újabb cégeltüntetés után egy legújabb „házon belüli” cég már ki tudja majd nyögni a havi tízest?

Az sem volt hétköznapi, ahogy a potenciális érdeklődőt elhajtották egyezkedni a már kiebrudalt bérlővel. A korábbi és jelenlegi (oda-vissza) tartozások rendezése is megérdemelt volna némi városatyai figyelmet, de ki ér rá odafigyelni, mikor boltokat osztogatnak (s közben választópolgárokat fosztogatnak).

Egy szó mint száz, ez a testület (élén a polgármesterrel) messze áll a jó gazda gondosságától, de az adófizetőknek tetszik. Csak így tovább a Lenini, pardon, Ormai úton.

.

Vészharangokat kongat a sajtó, miszerint ellátatlanok maradnak települések, s Somogy kétharmadában nem lehet majd cigit kapni júliustól.

Nos, én nem aggódnék, mert a „krónikus” bagós beszerzi szükségletét, bárhol is légyen a világban, de legalább próbálkozik a kormány a dohányzás egészségkárosító hatásának mérséklésére.

Az új trafiktörvény, mely állami monopóliummá tette a dohánytermékek kiskereskedelmét, pályázathoz kötötte a jövőbeni cigi árusításra jogosult „Nemzeti Dohánybolt”-ok üzemeltetését.  A pályázati feltételek 120 pontos bírálati rendszere 50%-ban a nyitva tartást, a kamarai képzést, valamint a megváltozott munkaképességüek esetleges foglalkoztatását, 50%-ban pedig a szakmai előéletet, és az üzleti tervet értékelte.

A napokban közzétették a pályázat nyerteseinek listáját, ami jó néhány szemlélőnél kiverte a biztosítékot. A lista bizony erősen narancsszínű és illatú, különösen Nagyatád vonatkozásában, de ebben (legalább is számomra) nincs semmi meglepő, mivel korábban minden vörös volt, s egyébként is szeretem a narancs illatát.

A helyi győztesek listáját nézegetve azonban szemembe ötlött egy ismeretlen (nem nagyatádi!) vezetéknév, akinek tulajdonosa két koncessziót is elnyert városunkban. Miután a kiírás szerint többre is lehetett pályázni ez még rendben volna, de az országos listát is áttekintve kiderült, hogy a két nagyatádi koncesszió nyertese Csurgón, Berzencén és Barcson (2db!) is nyert. Mivel országosan 29-en nyertek öt koncessziót 20 évre (kiírás szerinti maximum) még ez is rendben volna, de néhány apróság így is zavar a törvényes rendszerben.

Az országos listán találtam barbatrükkös pályázókat (családtagok és üzlettársak együttes indulása) akik 7 illetve 10-12 koncessziót is nyertek (pl. Esztergomban a Sóron famili, Bp. XVIII. ker. Vu Quy Duongné), de mivel megyén kívüli esetek, a fene ott eszi.

A pályáztatás célja az volt, hogy azok jussanak lehetőséghez, akik eddig is ezt csinálták. Ennek ellenére a városunkban évtizedek óta cigit áruló, s szintén pályázó két nagyatádi család a vesztesek közé került, miközben önkormányzati képviselő, alpolgármester, megyei közgyűlési tag ill. családtagja virít a nyertesek között. Felmerülhet a kérdés, hogy ki a „vidéki” (csurgói-berzencei- barcsi-nagyatádi) nyertes, de nincs jelentősége, mert bárki pályázhatott és az elnyert öt koncesszió is a kereten belül van.

A pályázatokat nem láttam, de kétlem, hogy az újsütetű „dohányosok” jobb pályázatot írtak, mint a sok-sok éve dohánytermékeket áruló (dohányboltokat üzemelő) gyakorlott vállalkozók. A pudingpróba majd eldönti, hogy ki az alkalmas és egy koncesszió elegendő-e a rentábilis működtetéshez.

A választóit támogató csurgói képviselő hátszeles segítsége természetes (mi több jogos elvárás), de az már nem, hogy némi szellőért a helyi képviselők rendre lapítanak, s nem állnak ki a választóikért. Lelki füleimmel már hallom is a kifogást, mi szerint nem volt befolyásunk az elbírálásra (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium végezte), s az is csupán a véletlen műve, hogy mi mindannyian nyertünk.

Ilyen képviselők mellett nem csoda, hogy a polgármester azt csinál, amit akar, s kontroll valamint következmények nélkül rendre eljátszhatja kisded játékait.

Tisztelt Képviselő Urak!

Várható volt, s ma már egyértelműen világos, hogy nem egy képviselő az egyéni haszonszerzés miatt tülekedett (többnyire gátlástalanul) a képviselői helyének megszerzéséért. Többségük zászlaján ott virít a „Kaparj kurta, neked is jut” jelszó, de nem ártana végre tudomásul venni, hogy a valódi képviselet nem csak erről szól.

Mi közben a költségvetést újabb százmilliós hitelekkel kozmetikázzák nullásra, s a fiatalok sorban hagyják el a várost, a képviselők abban a hitben ünnepelnek, hogy minden a legnagyobb rendben van. A kormány konszolidálta a várost, s a jövőben is megteszi, ezért többen azt hiszik, nincs más dolguk, mint egyéni pecsenyéjük sütögetése. Tisztelet a kevés kivételnek, akik jól érzékelik, mi több jól tudják, hogy sz….n van a város. A trend változatlan, s idő kérdése mikor csapnak össze településünk felett a hullámok. A majré, s a változatlan kollektív f…s miatt senki nem szól határozottan, hogy álljon meg az eddigi menet, ezek nem értékteremtő, hanem adósságnövelő évek. A választásokig bizonyára még lesz segítség, de utána nem jöhet más, csak az elszámoltatás, ami remélhetően nem marad el.

Túl a ciklus félidején nem ártana elővenni és belenézni a választási ígéretekbe, mérleget vonva az eddigi teljesítményekről, mert bár a kutyaugatás ellenére a karaván halad, de az oázis az délibáb, s a valódi még nagyon messze van.

A törvényességi felügyeletet ellátó kormányhivatal sec-perc rendeletmódosításra „kérte” a siófoki hivatalt, egy megkifogásolt rendelet ügyében, olvashattuk a megyei hírlapban. Az eset érdekessége, hogy bár a törvényességi aggályok esetlegesen csak hosszú távon és csak közvetetten érinthetik a terület lakóit, a hivatal egy napot adott a korrekcióra.

Nagyatádon a lakosságot húsbavágóan és azonnal érintette a helyi önkormányzat alkotta több mint aggályos rendelet, de az illetékes hivatal a füle botját sem mozdította, hogy eleget tegyen kötelezettségének, és megvédje a törvénytelenül megsarcolt polgárait.

A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve, tartja a közmondás, de hiába a kormány jó szándékú rezsicsökkentési törekvése, ha az megbicsaklik az apparátusok hezitálásain, botladozásain.

A kilenc hónapja ez ügyben megkeresett Alapvető Jogok Biztosának Hivatala ugyan „felkarolta” panaszos ügyünket, de a kivizsgálásra kért (határidő nélküli) türelmi idővel nem sokra jutottunk. Az inkriminált rendeletet alkotó hivatalunk (képviselő-testületünk) úgy tett mintha minden rendben volna, a szolgáltató pedig időközben kiküldte a jelentősen megnövekedett számlákat, kétnapos fizetési határidővel.

Míg a kaposvári 7%-os hulladékkezelési díjnövekedésről a parlamentben is szót emelt egy képviselő, addig a nagyatádi 33-100%-os díjnövekedésről még megyei szinten sem tettek említést, az egyébként hónapok óta feladat hiánnyal küszködő képviselőink.

Néhány helyi polgár engedetlenségi mozgalmat „kezdeményezve”, egyszerűen nem fizette be (mert esetleg nem volt miből) a kivetett hulladékkezelési díjat. Ki időt nyer, életet nyer, gondolják, de megfeledkeznek a ketyegő késedelmi kamatról továbbá arról, hogy az új rend szerint a keletkezett hátralékot már nem az önkormányzat, hanem adók módjára a NAV szedi be. Ezért meglepetés érheti az érintetteket, amikor a számlájukra érkező bérük, nyugdíjuk, a vártnál egyszer csak a felgyülemlett tartozások összegével kevesebb lesz.

Azt nem tudom, hogy az előírások a polgármesterre is vonatkoznak e, mert a múlt évben igénybe vett nem csekély hulladékkezelési szolgáltatást tudomásom szerint nem fizette be, s sem késedelmi kamat sem letiltás nem követte mulasztását.

Az év eleji rendeletmódosítás adta lehetőség jelenleg is él. Továbbra is lehet kérvényezni támogatást, de a korábbiaktól eltérően már csak az egyfős háztartások tehetik, s nem 50%-os, hanem csak 18%-os kedvezményt kaphatnak (ha megítélik!). Ez idáig a korábbi igénylők 33%-a vette a fáradtságot, hogy a megalázóan alacsony támogatást is kérvényezze, de az elszánt kérelmezők 15%-a nem kapta meg a támogatást tekintettel, hogy a hivatal nyilvántartása szerint nem felelnek meg a feltételeknek.

Na így kell spórolni a megvezetett választópolgárokon, hiszen a nyilvántartott hulladékbirtokosok 67%-a igényelte múlt évben a kukacseréért „felajánlott” 50%-os kedvezményt, amihez képest a mostani 18%-os alamizsnát elnyert 13% szinte bagatell.

A felelős gazdálkodásra és polgárbarát rendeletalkotásra törekvő képviselő-testületünk jogszabály módosító javaslata ugyan a megyei közgyűlési megmérettetésen könnyűnek találtatott, de az illetékes szaktárca bizonyára respektálja a rezsicsökkentést is elősegítő javaslatot, s remélhetően érvényesítésre kerül majd a hulladékszállítási díjban az ingatlanban élők száma.

A „beépítés” folyamatban, de addig is kéretik tudomásul venni az önkormányzat hatályos rendeletét, s tessenek időben és maradéktalanul kiegyenlíteni a kiküldött hulladékkezelési számlákat. A jövő hónapban pedig az  önkormányzat négyéves programjának esedékes időarányos értékelése során (aktuális közmeghallgatás), lehet gratulálni, és megköszönni képviselőinknek a sikeres produkciót.

Mostanában sokszor hangzik el úton, útfélen a "szemétre"  utaló kérdés, és értetlenül állnak a „persze” válasz előtt az érdeklődő polgártársak.

Március 29-i bejegyzésemben közreadtam az esemény bekövetkeztét, s jeleztem az előzményeket, de a történéseket „távolról” szemlélők így sem igazán értik a változásokat. Volt még néhány korábbi bejegyzésem (2012. szeptember 13. Lóvá tett város?, 2012. szeptember 19. „Mutyi Pista” kalandjai, 2013. január 30. Halló gépház, 2013. február 1. Vajúdtak a hegyek), melyben szintén ecseteltem a történéseket és a várható feketelevest, de ha mindet elolvassák sem biztos, hogy értik, hogyan, s miért babrált ki velük ilyen csúnyán az önkormányzat, ill. annak képviselő-testülete.

Dunavecsén próbaper kezdeményezését fontolgatják, miután egyesek 100%-al megemelt hulladékkezelési számlát kaptak a napokban. Nagyatádon több százan kaptak ilyen számlát, de a legutóbbi testületi üléseken említést sem tettek róla a képviseletre megválasztott városatyák, nem hogy pert fontolgatnának. Na persze itt helyben nem a szolgáltató a „hunyó”, ezért a néma csend.

Az egyetlen helyi közéleti „sajtótermék” a Pirkadat sem teszi szóvá a sokakat érintő és nyilvánvaló gyalázatot, mert a hónapokkal ezelőtti eseményhírekkel kitöltött oldalak véletlenül sem borzolják a kedélyeket (főleg a polgármesterét).

 A legfrissebb közéleti esemény ugyan csak lerágott csont az odafigyelők, s érthetetlen a „kívülállók” számára. Tájékoztatási céllal magam is több korábbi jegyzetemben (2012. június 7. Hoci–nesze? június 10. Helyzet van! június 21. Minőség?  július 7. Na és?) adtam közre észrevételeimet a témával kapcsolatban. Miért nem a milliókkal olcsóbb pályázó nyert, s miért kellett mondvacsinált ürüggyel kizárni a versenyből?

Tegnap reggel a soron kívüli testületi-ülésről, valamint a Somogyi Hírlap vonatkozó cikkéből értesülhettek a képviselők és helyi polgárok, hogy az önkormányzaton kívül álló, neki fel nem róható okok miatt ismét megtorpant a városközpont torzójának megszüntetése, és újabb hónapok várnak a Nagyatádi Arthaus befejezésére.

Az újabb fennakadásról szóló előterjesztés nem volt publikus (nem került fel az internetre és a képviselők is csak az ülés megkezdése előtt kapták meg), de az előterjesztő az ülés során majd az azt követő TV. interjúban részletesen, megnyugtatóan megmagyarázta, hogy mi miért és hogyan történt, az ügy sínen van s minden a legnagyobb rendben halad tovább. Ha semmi nem jön közbe, optimális esetben az év végén birtokba vehetjük a megújult intézményt (ezt mind ha már hallottuk volna).

Elhangzott továbbá, hogy a beruházás során észlelték a kellő munkaintenzitás hiányát, s többször is jelezték a kivitelező felé, mi több az építési naplóban is rögzítették (úgy, mint a Bárdos projektnél?).

Nos, kétség kívül minden a vonatkozó előírások (közbeszerzési törvény) szerint történt, vétlenek vagyunk, s a kisiklásért nem Mi, hanem az építőipart is sújtó fránya globális válság a felelős.

Aki olvasta a beruházással kapcsolatos korábbi kérdéseimet, az azóta is várja velem együtt a válaszokat, melyek sohasem érkeznek meg. Ennek ellenére közismert, hogy miért az elvérzett kivitelező lett a „győztes”, s miért nem haladt előre a felújítás jó formán semmit a múlt év nyara óta.

Az is köztudott, hogy a projektnek egyetlen nyertese van, mégpedig a polgármester, akinek végül is a történtek ellenére felépült az új rezidenciája. Igaz, hogy a belső szakipari munkák befejezése az új kivitelezőre vár, de viszont a keletkezett nem kevés építési törmeléket térítésmentesen elszállította a testület által preferált szolgáltató.

Probléma egy szál se. A pályázat sec perc alatt ki lesz írva, a szerződés („ha minden a legpontosabban történik”!) nyár elejére megköttetik, s a nyertes a befejezésre meghatározott határidőre (ez év novembere!) majd kulcsrakészen prezentálja a felújított intézményt.

A legnagyobb biztonsággal járunk el, s a követeléseket „végiggondolva” (?) rögzítjük, és élni kívánunk vele. Ez egy kicsit ijesztően hangzik, mert az előző beruházást (Bárdos) követően másfél évet gondolkodtak a jogos követelés benyújtása, pontosabban jogi útra helyezése előtt (majd indulása után felfüggesztették a pert, s azóta is szakértőkre várnak!)

A támogatási források rendelkezésre állnak, a szerződés érvényben van és az elszámolásra hosszabbítást kérünk. Minden erőforrást mozgósítunk, ami rendelkezésre áll.

Arról nem esett szó, hogy mekkora és hol van a saját erőforrás (önrész és a kivitelezés során az anyag áremelkedésekből keletkezett „hiány”). Kérdés, észrevétel, vélemény nem hangzott el, s a továbbiaknak zöld utat adó szavazás egyhangú volt.

 Az esetleges aggályoskodóknak, akik szerint kevésnek tűnhet a befejezésre  az újabb határidőig fennmaradó időszak, -tekintettel, hogy az első kivitelező 5 hónap, a második 9 hónap után dobta be a törölközőt-, megnyugtatásul megsúgom, hogy polgármesterünk mellett, remélhetően az új kivitelező is „KOFIDISZ”-es lesz!.

Köztudott, hogy a „MI PISTÁNK” mindig és mindent megtesz szeretett városáért (rossz nyelvek szerint pozíciója megtartásáért), hogy a dolgok gyorsan és rendben menjenek, s nem az Ő hibája, ha a kivitelezések időnként balul sülnek el.

Grandiózus terveinek megbicsaklásai eszembe juttatják Langsam kevésbé ismert ornitológiai axiómáját miszerint; „Nehéz a sasokkal szárnyalni, ha pulykákkal vagy körülvéve”!

A húsvéti nyuszi a hímes tojások mellett záptojást is hozott Nagyatádra, hogy egy kis üröm is kerüljön az ünnepi örömbe.

„Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk” Pistánk diktátori hajlamának jelei már regnálásának kezdetén megmutatkoztak, de úgy látszik, hogy igazi énje ebben a ciklusban teljesedhet ki.

 Az, hogy az SZMSZ. módosítást kierőszakoló testületi döntést két hónap múlva visszaállítja, hogy az informálatlan testületet döntéshozatalra nyakra-főre összehívja, az még ha nyögve-nyelve is, de az időközi változásokkal megmagyarázható. Az viszont, hogy a neki nem tetsző testületi döntést követően újra és újra szavaztat, vagy többségi döntést egy hét múlva mondvacsinált ürüggyel megváltoztat, már nem elfogadható.

Ráadásul a „parasztvakítást” sem mellőzve igyekszik propagálni, hogy mind ez az önkormányzat érdekében történik.

A szervilis testület ennek ellenére rendre lenyeli a békát, s még azt is elnézi a polgármesternek, hogy egyéni haszonszerzés reményében törvénytelen díjemelést, indokolatlan rendeletmódosítást kezdeményez.

Miután a döntéshozók sosem tették fel az okkal felmerülő kérdéseket, ezért most a legközérdekűbbet felteszem. Kinek az érdekeit képviselik a megválasztott városatyák? Az egyértelmű, hogy a szolgáltatókét, valamint nem kevesen a sajátjukét, de hol maradnak az őket beszavazó választópolgárok?

A mai napon megérkeztek a 20-án kelt aktuális hulladékkezelési számlák (fizetési határidő március 31!). Ha eddig nem, az új díjakból végre az értetlenkedők is rádöbbenhetnek miről szólt a polémia az elmúlt hónapokban. Itt a megelőlegezett nagyatádi rezsicsökkentés, lehet gratulálni a „jóváhagyó” képviselőknek. Igen nekik, s nem az ötletgazda előterjesztőnek, mert az csupán a saját pecsenyéjét sütögette.

Nem azt kellett volna kérdezgetnie egyes képviselőknek, hogy van e rá bizonyíték (mert az több is van), hanem azt, hogy van e cáfolati bizonyíték.

A húsvéti záptojás kellően bűzlik, s szagolhatják sokan, főképpen a múlt évi kedvezményezettek.

A szolgáltató a tavaly márciusi burkolt 33%-os díjemelésre a 4,2%-os lehetőséget kihasználva rátett egy lapáttal, s ez által a korábbi díjkedvezmény „módosítás” következtében sokan a korábbinál jelentősen magasabb díjat tartalmazó számlát kaptak. A vállalkozásokat sem kímélte az új polgárbarát „önkormányzati” szolgáltató. Miután korábban már jeleztem, a konténer rendelőket sem érheti sokkoló meglepetésként az új ürítési tarifa, amely már az új lerakási járulékot is tartalmazza.

Még emlékszem, mikor az öreg képviselők (dr.NJ. és ST.) aggályuknak adtak hangot a hulladékos rendeletmódosítás előkészítése kapcsán. A polgármester pesszimista hozzáállásnak minősítette véleményüket, s a frakcióvezető is „komolyan” vette a mindenkit érintő kérdést. Idézem: „Az átalakulás lényege a környezettudatos magatartás felé történő irányítás”.

Nos, polgártársak az irány adva van, a számlával a kézben, környezettudatos magatartással lehet haladni: ELŐRE! Akinek esetleg nehezebben megy, az ne felejtse az új díjkedvezmény kérvényét beadni (feltéve, ha egyedül él az ingatlanban)! A korábbi 50%-os támogatásra azonban már ne számítson! (aki most sem érti, annak figyelmébe ajánlom a január 7-i „Szemétség”?, a február 20-i Önámítás vagy újabb parasztvakítás, valamint a február 7-i Felmegyek a miniszterhez című bejegyzésemet!)

Az ünnepekre készülődvén a húsvét előtti társalgóban a lelkipásztor nagypéntek kapcsán említést tett a hatalomra éhesekről is, akik bármire képesek, s nincs az, amit ne vállalnának el, amit ne hajtanának végre, hogy megtartsák hatalmukat.

Az elhangzottak kapcsán eszembe jutott egy nem mai aranyköpés, melyet tisztelettel ajánlok a folyamatosan megalkuvó képviselőink figyelmébe;            

                                                        Azt mondják a hatalmasok,

                                                        hogy akinek a hat alma sok,

                                                        éppen elég hatalmas ok,

                                                        hogy ne legyen hatalma sok!

Ilyen pocsék időjárás mellett talán nem tűnik ünneprontásnak, ha az ünnep előestéjén újból előveszem a „nagyatádi szemétség” gumicsontját, s ismét rágódok rajta egy keveset.

Bizonyára vannak, akik már unják a témát, de nem kevés azok száma, akik kíváncsian (és aggódva) várják a közeli napokban érkezhető hulladékszállítási számlát. Vajon mennyivel emelkedik, s kiket érint majd érzékenyen?

Nos, hamarosan minden kiderül, de addig is nézzük mi ingerelt újabb megnyilatkozásra e szakállas témában.

Arra bizonyára többen is emlékeznek, hogy tavaly márciusban a pályázatnyertes szolgáltató által írt kottából vezényelve, polgármester-karmesterünk a képviselő-testületi zenekarral elhegedültette a városlakók nótáját.      Az előadás már akkor is fülsértőnek tűnt, de nem vájt fülű hallgatókról lévén szó, a hamis hangokra igazából csak az év végi „repeta” során derült fény. Városi zenekarunk c-dúr helyett több esetben kandúrt fogott, de a karmester szokásához híven megmagyarázta és elhitette a tagokkal, hogy semmi probléma, minden hang a helyén volt. Mivel szolfézs leckéit nem tartotta meggyőzőnek, januárban kitalálta, hogy új kottát irat, de ezúttal már nem a szolgáltatóval, hanem a hulladékos partitúráért felelős szakminisztériummal.

Szóval a testületi baklövéseket leplezendő, törvénymódosítást kezdeményező felterjesztést javasolt a testületnek, melyet az lelkesen és egyhangúan jóváhagyott anélkül, hogy egy percet is elgondolkodott volna annak szükségességéről és realitásáról. Az időközi történések ellenére sem merült fel bennük, hogy valamit nagyon elhibáztak, s csúnyán meg lettek vezetve.

Alapos informálódás nélkül ismét lelkesen jóváhagyták a korábban hintába ültetett városlakók újabb megvezetését mi több, megalázását.

A Megyei Közgyűlés legutóbbi ülésén aztán sokadmagammal szembesülhettem azzal, hogy a nagyatádi testület korszakalkotó ötlete gyenge lábakon áll, ezért nem ártana egy kis megyei hátszél, csupán a nyomaték kedvéért.

Ötletgazdánk ezért interpellációjában felvázolta álláspontját, s kérte az elnököt valamint a közgyűlést, hogy támogassa  a nagyatádi testület által jóváhagyott „közérdekű” felterjesztést.

Mivel szem és fültanúja voltam városvezetőnk interpellációját megelőző színeváltozásának, biztosnak gondoltam a szolidáris szavazást. Aki figyelemmel kísérte az elmúlt hónapokban tanúsított magatartását, az észlelhette miként érlelődött az egykor vörös karmester somogyi sárgából konszolidált narancsba.

Mindannyiunk szeme láttára születőben a nagyatádi narancs. Ahogy pelikán elvtárs mondaná; „Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk”.

Ennek ellenére nem így történt és itt jött a blamázs. Városunk kormánypárti közgyűlési tagja (ÁG.) egyetlen szóval sem támogatta munkáltatóját. Az elnök lassan mondta, hogy az interpelláló is értse. A kormány zászlajára rezsicsökkentés van tűzve. Ezzel szembe megy a felterjesztés, ezért javasolja, hogy a közgyűlés ne interpellációként kezelje a javaslatot, hanem bejelentésként. A támogató szavazás elmaradt. No comment.

Közéleti események iránt érdeklődő polgárként ma is vettem a fáradtságot és korareggel beautóztam Kaposvárra, hogy személyesen tájékozódjak egy rétestésztává vált tyúkperről.

Arra lettem volna kíváncsi, hogy a per egyik főszereplője (városunk polgármestere) a bíróságon is úgy hablatyol, s vezeti orránál fogva „hallgatóságát” mint idehaza a bizottsági és testületi üléseken, valamint a különböző lakossági fórumokon.

Nem volt szerencsém, mert nem jelent meg, s távolmaradásával igen csak elbizonytalanított. Nem tudom eldönteni, hogy tévedtem s mégsem olyan vastag ott a bőre, ahol, és ahogy én gondolom, vagy inába szállt a bátorsága, netán ismerte a várható ítéletet, s ezért nem strapálta magát az utazással.

Summa summarum, „kenyéradóját” a bíróság elmarasztalva pénzbüntetésre ítélte. A politika boszorkánykonyhájának receptjeiből bármi kifőzhető, ezért a ma déli ebédben sincs semmi meglepő, de nem is ez az érdekes. Múlt évi jegyzeteimben (IX. 26. Apró hírek, X. 1. A TI PISTÁTOK) már megosztottam olvasóimmal a színdarabban főszerepet vállalt városvezetőnk pályafutása hozadékának részleteit, ezért azt most nem ismétlem. Érintettem az ügy vállalásának mozgató rugóit, de úgy érzem nem volt egészen világos és közérthető, amit a lakossági reagálás is visszaigazolt.

Polgármesterünk korábban és a közelmúltban is azzal az indokkal igyekezett szalonképessé magyarázni újabb és újabb zászlóbontását, s legutóbbi kétségbeesett árulását, hogy mindent a város, s annak közössége érdekében tett. Tegyük fel, hogy mint oly sok polgármester az országban, a miénk is a települése preferált támogatási helyzetbe hozása érdekében vált (mint a kaméleon) az aktuális színű lobogóra, de a brutális cserbenhagyásos gázolás mit mentora és elhagyott csapata ellen elkövetett, nem minősíthető közérdeknek, csak árulásnak. Ez alól nem mentheti fel sem akár milliárdos ÖNHIKI, sem akár 100%-os adósság konszolidáció, mert ilyenek még Brutusoknak sincsenek. Azt meg bizonyára elfelejtette, hogy az árulást sokan szeretik, de az árulót senki sem.

1994-ben az új polgármester jelöltet támogató szavazatom gyanútlanul a már akkor is méltatlan, és sajna már két évtizede regnáló polgármesterre adtam. Baklövésemért az elmúlt években a bocsánatkérés ellenére nem kevés szemrehányást kaptam. Függetlenül attól, hogy tévedésemmel nem voltam, ill. vagyok egyedül a bírálat jogos.

Azon kívül, hogy a tévedésem felismerése óta minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy a csorbát kiköszörüljem, feloldozásomra szolgál, hogy a kérdéses időszakban (94-ben) még nem olvastam Szolzsenyicin figyelmeztetőjét, miszerint:

 „A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra-és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek. Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke, vagy az elvtársak személyes boldogulása kívánja”.

A mai nap tapasztaltak, s a fentiek alapján be kell látnom, hogy se nem Brutus, se nem kaméleon, csak egy szánalmas, levitézlett apparatcsik.

Új lobogó leng a városháza előtt, hirdeti a városi televízió, s polgármesterünk (farizeus magatartásához híven) megmagyarázza a nagyérdeműnek, hogy az összetartozás jegyében, az erdélyi magyarok iránti szolidaritás kifejezése céljából került ki a székely zászló. Mi magyarok, ők magyarok, mi itt, ők ott keresik boldogulásukat, de azért összetartozunk, stb. stb. hablatyolja a kapcsolatos riportban, minden meggyőződés nélkül.

„Nagyatád városvezetése úgy döntött, hogy csatlakozik a kezdeményezéshez. Úgy hiszem, hogy meg kellett tennünk, hogy kitűzzük a zászlót”.

Nemes gondolat mellyel magam is egyetértenék, de a gesztus eszembe juttatja 2004. december 5-ét, amikor Nagyatád a városvezetés széleskörű agresszív és hatékony propagandájának eredményeként, gyalázatosan leszerepelt a fennen hirdetett szolidaritásból. Amíg a külhoni magyarok kettős állampolgárságához szükséges törvény megalkotását támogató IGEN szavazatok száma országosan 51,6%, megyei szinten 54,7%,, Csurgón 60,7% volt, addig a nagyatádiaknak csupán 43,5%-a ítélte úgy az akkori városvezetés „sugallatára” , hogy a  külhoniakkal való összetartozást kívánatos az állampolgárság megadásával erősíteni. A Nagyatádi Erdélyi Kör és testvérszervezetei hangját ez időben nem hallhattuk. Nesze neked is, testvérvárosunk Kézdivásárhely.

Ugyanezen, esemény kapcsán eszembe jutott a városnak néhány éve adományozott 56-os lyukas zászló is. A lobogót átvevő testületi ülésen polgármesterünk méla undorral ejtette maga mögé, s bár ígérte, hogy helyet kap a tanácskozó teremben, azóta sem került közszemlére, s sosem hirdette a városháza előtti rúdon a dicsőséges napokat. Igaz, hogy Nagyatádon anno dacumál egy dugópuska sem pukkant (talán egy-két pofon, ha csattant), de az országban nem kevés „itthoni magyar” áldozta életét, egy apparatcsikoktól mentes haza reményében, s talán ez is érdemelne némi együtt érző szolidaritás kifejező lobogózást. Ehhez természetesen nem szükségeltetik megvárni az országos kezdeményezést.

Meglátásom szerint a nemzeti és városi lobogónk kivételével, csak az aktuális ünnepnapokon van helye bármilyen más zászlónak a városháza előtt, mert egyébként okkal jelentheti be kihelyezési igényét a Roma, Horváth, és minden egyéb szervezet. Egyébként a sok éve meghirdetett "lobogós város" (?) csupasz rúdjai szabadok, s ha él még a vonatkozó rendelet, figyelembe vételével tessenek kihasználni.

Energetikai pályázatot készül beadni az önkormányzat, a városháza felújításához, külső hőszigeteléséhez, külső nyílászárók cseréjéhez, stb. hallhattuk szintén a helyi TV-ben. A projekt kedvezően (85%-ban) támogatott, s miután elsők között pályázunk, jó esélyünk van a 151 millió forint elnyerésére. A 27-30 milliós önrész forrása nem került szóba, de ezek szerint az ez évre tervezett 520 milliós újabb hitelkeretbe ez is benne foglaltatik. Igaz, hogy a pályázat elnyerése, és a hitelfelvételi engedélyezés is még kérdéses (mi több bizonytalan), de legyünk optimisták.                                                                                                                                                                                 

Az esemény kapcsán felötlött bennem az önkormányzatunk által rendeletileg meghirdetett 2006. évi panel program. A város egyetlen lakóközösségének (Kiszely 8-10.) befogadott és elnyert támogatású pályázatának sikerre vitelét polgármesterünk és holdudvara mondvacsinált ürüggyel meghiúsította, megfosztva ezzel több, mint 150 lakost az energetikai megtakarítástól. A jelentősen megfogyatkozott önkormányzat hivatalában harmadennyin sem dolgoznak, s a rezsit sem ők állják. A 2006-os energetikai beruházás megakadályozásának tényleges oka az előírt önkormányzati önrész fedezetének hiánya volt. A város az óta semmivel nincs jobb pénzügyi helyzetben, s a beruházás költsége is irreálisan magasnak tűnik. Valóban most és tényleg ennyire fontos ez a beruházás? Persze, hiszen most van itt a ragyogó „lehetőség”.

A keddi soron kívüli képviselő-testületi ülésen személyesen megtapasztalhattam, hogy polgármesterünkkel egyetemben már a városatyák többsége sem kér a demokráciából. Történt ugyan is, hogy egy ingatlanbérleti pályázat iránt érdeklődő, a vonatkozó előterjesztés tárgyalása során szeretett volna észrevételt, illetve javaslatot tenni, de a hozzászólási kérelmét a testület elutasította. Az ügy megér egy misét, de most röviden csak annyit, hogy a város tulajdonában lévő, évek óta akadozva működő FONTANA HOTEL-ről van szó. A mutyiszagú-hűtlen kezelés kategóriát súroló önkormányzati vagyonkezelés ellen egyetlen „érdeklődő” képviselői észrevételezésre a szokásos tohova bohu volt az előterjesztői válasz. A helyi  TDM. „képviselője” szokásához híven néma maradt, pedig nem Levente az illető.

A végső határidő lejárta után, a történések függvényében esetlegesen felvázolom az ügy megértéséhez szükséges részleteket, feltéve, ha időközben más nem teszi meg.

Végre felszállt a füst, de természetesen nem a „pápaválasztó”, hanem csak az önkormányzati adósságokat átvállaló. Szerdán aláírták a megállapodást, s Nagyatád nem csekély terhéből is átvállal 1milliárd 362 milliót az állam. Ebben benne van a kórházra korábban felvett hitel fedezése is. A csőd biztos most elsétálhat a városkaputól, de félő, hogy nem megy messze, mert jövő ősszel aktuálissá válik a maradék törzstőke törlesztése is. Ha netán polgármesterünk is csatlakozott a Bor Ferenc szervezte összejövetelhez, s meghallgatásra találnak, akkor van remény. Különben visszafordul a biztos, vagy jöhet az újabb konszolidáció. 

Szerdai jegyzetemben felvázoltam polgármesterünk korszakalkotó javaslatát, melyet jóslatomnak megfelelően egyhangúan megszavazott az igencsak hiányos testület.

Az elmúlt huszonhárom év során kétszer fordult elő soros ülésen ilyen arányú távolmaradás, s felettébb érdekes, hogy mindkettő ebben a ciklusban, s természetesen mindkét alkalommal fontos döntések előtt.

Decemberben az 50%-os díjkedvezmény megvonásakor, most pedig egy nullásnak titulált költségvetés, valamint egy megmosolyogtató „pótcselekvés” elfogadásakor.

Városvezetőnk tudta, hogy a fokozott távolmaradás nem a véletlen, s nem is a fontosabb elfoglaltságok műve, de miután a költségvetés simán átment, rögtön védelmébe vette a hiányzókat.

A költségvetési „vita” a szokásos tömjénezés mellett kissé kurtára sikeredet, mert egyrészt kevés volt a képviselő, másrészt gyenge volt a téma iránti érdeklődés.

A külsős alpolgármester és a pénzügyi bizottsági elnök őszinte és korrekt helyzetértékelése sem ingerelte kérdésekre, véleményezésre a társakat.

Bár a szokásos módon ismét megfelelőnek minősítették a költségvetést, de az 50%-os adósság konszolidáció, és a papíron kimutatott egyenleg ellenére változatlanul jelentős hiánnyal vág neki az évnek önkormányzatunk.

A csak érintőlegesen említett (de valóságos) „csontokról” nem esett szó, pedig ha egy kicsit figyelmesebben lapozgatták volna át az előterjesztést a „hallgatók”, sok kínos kérdéssel szembesült volna az előterjesztő.

Na de persze új szelek fújnak, ezért a necces kalkulációs tételek firtatása nem kívánatos.

Probléma egy szál se, veszünk fel újabb hiteleket (összesen 520 milliót), reménykedünk a jövőbeni kormányzati mentőövekben. Majd csak lesz valahogy, de a kormányzati koncepcióhoz nem igazodunk. Legyen bármekkorára szabva az a takaró, a tovább nyújtózkodást már megszoktuk, oszt jó napot.

 A tegnapi testületi-ülés unikumnak is beillő napirendje azonban nem a költségvetés, hanem a már bevezetőben említett polgármesteri javaslat volt, melyet egyhangú elfogadása feletti elragadtatásában a MI PISTÁNK mámorosan „szakmai gyöngyszemnek” titulált.

Az eufórikus hangulatban alpolgármesterünk rögtön szükségét érezte egy kis tömjénezésnek, s sebtében önálló indítványként kezdeményezte, hogy a korszakalkotó felterjesztést osszuk meg a megye minden lakójával.

Tegyük közzé a Somogyi Hírlapban, hadd irigykedjen minden település, hogy a globális hulladékproblémák gordiuszi csomóját a Nagyatádi Nagy Sándor sec perc alatt átvágta, okulásául minden hezitáló polgármesternek.

Kábítószerként ezúttal is adagolta a nézőknek, hogy a kialakult helyzetért a rosszindulatú feljelentgető városlakók a felelősek, mert a hatóságok figyelemfelkeltése előtt minden rendben volt (szerinte!).

Arról nem beszélt, hogy sem a kormányhivatal, sem a bíróság nem mozdul rá egy bejelentésre, feljelentésre, panaszra, ha az nem megalapozott.

Miért nem mondhatja el véleményét egy jogaiban sértett polgár, ha úgy ítéli, vagy csak érzi, hogy vele szemben törvénytelenül jártak el?

Erről jut eszembe és ajánlom városvezetőnk figyelmébe a Churchill idézetet;”Barátom, egyetlen szavaddal, gondolatoddal sem értek egyet, de az életemet is kész vagyok feláldozni, hogy jogod legyen elmondani”.

A hangoztatott feljelentésekről nincsen tudomásom, de mint korábban többször jeleztem, hogy a tavaly márciusi vérlázító önkormányzati rendelet elfogadását követően panasszal éltem az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál. Értesítésük szerint a kivizsgálás folyamatban van. Tekintettel arra, hogy bejelentésem közérdekű, egy percig sem volt lelkiismeret furdalásom a kikényszerített lépés miatt.

A mosakodás, felelősségáthárítás, és inkompetens felterjesztés helyett inkább elnézést illett volna kérni a becsapott, díjkedvezménytől megfosztott választópolgároktól, akik a „felterjesztés” alatt is a korábbi díj dupláját lesznek kénytelenek befizetni. Persze ez felérne egy beismeréssel; „Ezt elkúrtuk, de nem kicsit, hanem nagyon”.

 Tisztelt Képviselő Urak, Nagyatádi Civil és Pártszervezetek!

Január 30-i blog jegyzetem kompetens kommentezője (S.O.S.) a Korrupcióról szóló Polgári Jogi Egyezményt idézve definiálta a korrupciót, ami igencsak ráillik az általam jelzett történésekre. Az elmúlt hetek során azonban nem észlelhettünk semmi reakciót a nyilvánvaló törvénysértésre, ill. az azokat firtató, érdeklődő kérdésekre.

Nem érez senki ingerenciát, hogy a vízgereblyézés helyett tiszta vizet öntsön a poharakba? Senkinek nem éri el az ingerküszöbét az esemény, s senki nem kíváncsi az ilyen esetekben óhatatlanul hiányzó válaszokra?

Nem kellene akár jogi úton színvallásra bírni az érintetteket?

Az elmúlt évek eseményei után nem lenne itt az ideje, hogy konkrét lépéseket tegyenek a közélet tisztaságáért?

Lassan itt a ciklus vége, de máig sem ismert a Bárdos projekt, a Fontana Hotel, a „vendéglátások, ajándékozások”, stb. valós helyzete.

Választások előtt mindenki zászlajára tűzte, hogy „itt az ideje a változásoknak, zárjuk le a kudarcok korszakát, felszólítjuk Ormai Istvánt, mi megvédjük Nagyatádot, teljes változásra van szükség, 10%-al csökkentsük a szemétdíjat,” stb. stb.

Mostanában zajlanak az évértékelők, s bár Nagyatádon ilyen nem hangzott el egyik oldalról sem, de azért nem ártana számba venni az ígéreteket és teljesítéseket, mert a választópolgári meglátások szerint az eddigi produkciók inkább hajaznak a pecsenyesütésekre, mint sem a beváltott ígéretekre.

A meccsnek még nincs vége, de túl az első félidőn is lehet még javítani. Nosza rajta!