Elnézést a plagizálásért, de amikor kezembe került a fenti című DK.(Demokratikus Koalíció) szórólap, egyből polgármesterünk jutott eszembe, aki csütörtöki produkciójával rászolgált egykori „nevelőegyesülete” felszólítására.

Városvezetőnk az idei közmeghallgatáson (melyen sajnos ismét egyedül képviseltem a KÖZ-t) példás önmérsékletről tett tanúbizonyságot, mikor szó nélkül engedte válaszolni, mi több véleményt nyilvánítani a képviselő testület tagjait.

Ez azért meglepő, mert mint a korábbi években, úgy még az előző meghallgatáson is fenntartotta a jogot magának (milyen alapon?), hogy a névre szólóan feltett kérdésre ki más (jegyző, irodavezető, polgármester) válaszoljon.

Most kiderült, hogy a képviselő testület tagjai a korábbi kiskorúsítás ellenére a polgármester nélkül is tudnak válaszolni a hozzájuk intézett kérdésekre. Már majdnem elégedetten állhattam volna fel, de akkor kérdezés nélkül megszólalt a polgármester, s hintette a rizsát (nem kevés asszisztenciával), ahogy a csövön kifért. Na de menjünk sorjában.       

A közmeghallgatásos testületi ülésen a jelenlegi ciklus városfejlesztési és gazdasági programja volt a téma, ezért előzetesen írásban kértem a jegyzőtől az önkormányzatnál a múlt év végén lefolytatott vizsgálat és a közmeghallgatás témáját is érintő ÁSZ. (Állami Számvevőszék) jelentés másolatát. Úgy gondoltam a szakértői vélemények alapján megfontoltabban tudom megfogalmazni kérdéseimet, megalapozottabban kialakítani véleményemet. Miután a jegyző majd egy hónapig nem is reagált, megismételtem kérésemet, melyre az a válasz érkezett, hogy a jelentést még nem kapták meg. Mivel az ülés napja egyre közeledett, ezért az ÁSZ-hoz fordultam igényemmel.  A számvevőszék által az ülés előtt prezentált jelentésből kiderült, hogy a polgármester a tervezetet korábban már megkapta, de észrevételezési jogával nem élt, így a vizsgálati jelentés változtatás nélkül véglegesé vált.

Nos, a jegyző az ülésen ez ügyben feltett kérdésemre tájékoztatott (miután a dokumentum a kezemben volt), hogy a jelentés az ÁSZ. honlapján mindenki által hozzáférhetően megtekinthető. Ez így igaz, mivel az ellenőrző közeg május 22-én a jelentést a honlapján közzé tette. Az eset szépséghibája nem az, hogy az ülésig a közérdekű adatokra kíváncsi adófizető választópolgár nem kapta meg a hivataltól joggal elvárható információt, hanem az, hogy az ellenőrzés után fél évvel a döntéshozó képviselők még nem szembesülhettek a jelentésben foglalt hiányosságokkal, amelyek befolyással bírnak korábbi és jelenlegi döntéseikre.

A gyalázatos hulladékkezelési szerződésből eredő lakossági többlet terhek jogszerűségére is feltett kérdésemre „elterelő” választ adott mind a polgármester, mind a jegyző. Szerintük az előállt díj növekedés oka nem a helytelen döntéseik, hanem a felelőtlen, rosszindulatú bejelentgető, feljelentgető polgárok, és a kormányzati döntések az okozói (mondják ők, miközben a szomszédos Tarany vezetője, kemény csatában megküzdve a rámenős szolgáltatóval, 35%-os éves díjmérséklést harcolt ki választópolgárai részére).

A testület által elfogadott és jóváhagyott szolgáltatói pályázat és szerződés tervezet az smafu. Szerintük a tényleges szerződésbe azt ír bele a polgármester, amit akar. Az előre rögzített díjkedvezmény promt megvonása az nem díjváltoztatás, mondja a jegyző. Erről talán kérdezzük meg a kedvezőtlenül érintett nem csekély számú lakosokat.

A börtönügy korábbi elhallgatása, majd mai „feltárása” is érdekes. Indulásakor elhangzott (mint a börtönépítés ötlete, magánbeszélgetésen), hogy a téma le van zsírozva. A „Sanyival (dr. Pintér Sándor belügyminiszter) már megbeszéltem, jóváhagyta, már csak a Viktornak (Orbán Viktor miniszterelnök) kell aláírnia”. Hasznosítva a laktanya, lesz sok munkahely, stb. Majd parázs vita, mert a Pistával (Ormai István polgármester) az ötletet elfelejtették megbeszélni. A polgári oldal a sarkára áll, és határozatban kötelezi a polgármestert az írásbeli kapcsolatfelvételre a BV. illetékeseivel.

Ezt követően egy kétsoros tájékoztató a polgármester két ülés közötti beszámolójában, miszerint tárgyalt a BV. illetékes szakembereivel. A jelen lévő képviselők kérdés, észrevétel nélkül elfogadták a tájékoztatót, de a jegyzőkönyvben egy kukk sem szól arról, kivel, miről, milyen eredménnyel tárgyalt a polgármester. Ezt követően hosszú néma csend, majd e hét csütörtökén megtudhatjuk, hogy a börtönügyben a leg illetékesebb atyamester Melles Zoltán az oktatási bizottság elnöke, s a tárgyalások folynak. Miről, meddig?

Érdekes fejlemény, ami vagy igaz, vagy nem, mert az előadott polgármestert felmentő verziót nem támasztja alá egyetlen dokumentum sem (ha csak nem az atyamester magán dokumentumai).

Ha netán igaz, meglátásom szerint akkor is szerencsésebb volna, ha börtönfelelősünk a Sanyi helyett inkább a Rózsával (Hoffmann Rózsa oktatási, ill. jelenleg köznevelésért felelős államtitkár) tárgyalgatna, de nem a börtönről, hanem a helyi köznevelésre biztosított központi forrás növeléséről.                                                                                                                                                                                                     

 A Bárdos és a Müvház projekt csontjainak megmagyarázása esti mesének elmegy, de a megválaszolatlan kérdések (mi a 200 milliós viszontkereset dokumentált alapja, mi a BIT konzorcium követelésének jogcíme, stb.) arra utalnak, hogy nem tiszta ügy egyik sem. Probléma egy szál se. A művelődési ház változatlanul romokban, de a polgármester háza elkészült, s jelenleg is serényen dolgoznak a befejezésen a becsődölt konzorcium szakiparosai. Az sem baj, hogy nőtt a hulladékkezelési díj, mert nagyon jó döntéseket hozott a polgármester (pardon, a testület) a lényeg, hogy a polgármester építkezéséről a törmelékkel, hulladékkal telt konténereket a szolgáltató térítésmentesen elszállította.

Sorolhatnám még a felesleges szakértői igénybevételt, a vissza nem vett, vagy a rossz kezekbe adott önkormányzati ingatlan sorsát, de térjünk inkább az ÁSZ jelentésre. Van, aki nem olvasta, de tudja (?) mi áll benne, de az átlagpolgár nem olvasta és nem is fogja, ezért nézzük, mit tartalmaz.

 Akit a teljes jelentés érdekel, az alábbi linkre kattintva azt elolvashatja: http://www.asz.hu/jelentes/13030/jelentes-nagyatad-varos-onkormanyzata-penzugyi-gazdalkodasi-helyzetenek-szabalyossaganak-ellenorzeserol/13030j000.pdf

 A jelentés a blog jegyzetben történő közreadáshoz hosszú, ezért csak néhány figyelemfelkeltő megállapítást mazsoláztam ki és adok közre az alábbiakban.

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK,

 Nagyatád Város Önkormányzatának pénzügyi egyensúlya rövidtávon nem biztosított. Az alacsony működési jövedelemtermelő képesség miatt a jelentős szállítói állomány és a kormányzati adósságrendezést követően fennmaradó – pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek teljesíthetősége kockázatos. Az Önkormányzat számára az önként vállalt feladatokra fordított működési kiadások magas aránya az ellenőrzött időszakban működési kockázatot jelentett az Önkormányzat együttes működési és felhalmozási költségvetési egyenlege 2009–2011 között folyamatosan negatív volt, A működőképességének megőrzésére juttatott költségvetési támogatások nélkül az Önkormányzat működési jövedelme 2009-ben és 2011-ben hiányt mutatott volna. A működési jövedelemtermelő képesség kedvezőtlen tendenciája és az ÖNHIKI támogatás miatti bevételi kitettség kockázatot jelent az Önkormányzat számára.

Az Önkormányzatnál a pénzügyi kapacitás ÖNHIKI támogatás mellett is folyamatosan negatív volt.

A bevételi kitettségre kedvezően hatott, hogy a helyi adóbevétel döntőrésze nagyszámú adóalanytól származott. Az Önkormányzat felhalmozási költségvetésének egyenlege a 2009. évben pozitív, a 2010–2011 közötti években negatív volt, összesen 312,2 millió Ft felhalmozási forráshiányt mutatott. Az Önkormányzatnál a megvalósított – Bárdos iskola rekonstrukciója – fejlesztés utófinanszírozása pénzügyi kockázatot jelentett, a felvett hitelek utáni kamat-és egyéb fizetési kötelezettségek miatt, továbbá jövőbeni üzemeltetési kockázatot jelent, mivel nem számszerűsítették a várható kiadásokat, és a fejlesztés nem teremt bevétel növelési lehetőséget.

Az Önkormányzat lejárt szállítói kötelezettségből eredő tartozása a 2009–2011. években jelentős mértékben (148,9 millió Ft-ról 494,4 millió Ft-ra) emelkedett, amely nemfizetési kockázatot jelent.

 Az Adósságrendezési tv.-ben foglaltak ellenére a polgármester a lejárt tartozással kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét nem teljesítette.

A Képviselő-testületet évenként tájékoztatást kapott az adósságot keletkeztető fizetési kötelezettségek alakulásáról, azonban a tájékoztatás nem terjedt ki arra, hogy a fizetési kötelezettségeket milyen feltételek mellett tudták teljesíteni, továbbá nem tartalmazta a visszafizetés forrásait, a visszafizetés kockázatát.

A törlesztések fedezetének biztosítására nem képeztek elkülönített tartalékot.

.Az Önkormányzat hosszú lejáratú pénzintézeti kötelezettsége a 2009. év elejétől a 2012. év I. félév végére1234,4 millió Ft-ról 1846,3 millió Ft-ra, 49,6%-kal nőtt. A kötelezettségek növekedését az ellenőrzött időszakban a pályázati támogatással megvalósuló fejlesztések finanszírozásához, valamint támogatás megelőlegezésre felvett hitelek, az Atád2 kötvény kibocsátásából származó kötelezettség, valamint az elszámolt árfolyam-veszteségek eredményezték.

Az Atád2 kötvény 2011. évi kibocsátásából származó bevétel és az Atád kötvény vissza-vásárlására fordított kiadás pénzforgalmi szemléletű elszámolása, a Számv. tv.-ben foglalt teljesség és bruttó elszámolás elvét megsértve, nem történt meg, a kötvény visszavásárlással és kibocsátással kapcsolatos kiadás és bevétel nem jelent meg a főkönyvi könyvelésben. Az ellenőrzött időszakban törlesztési kockázatot jelentett, hogy a 2007. évben kibocsátott Atád kötvény 2010. és 2011. évi tőketörlesztésének fedezete nem volt biztosított. Az Önkormányzat az ellenőrzött időszakban az Atád2 kötvény kibocsátásból származó bevételének – a korábbi kötvénye visszavásárlására történt felhasználásával tudta biztosítani fizetőképessége megőrzését. Az Atád kötvény visszavásárlását és az Atád2 kötvény kibocsátását követően az Önkormányzat kötvényből eredő tőkefizetési kötelezettsége változatlan devizaösszegben állt fenn. Az Önkormányzat likviditási és rövid távú pénzügyi egyensúlyi helyzete kedvezőtlenül alakult. A folyamatosan fennálló folyószámlahitel mellett a 2011. évtől több esetben vettek igénybe egyéb likvid hiteleket, amelyek igény-bevételi napjainak száma, valamint a folyószámlahitel napi átlagos állománya folyamatosan emelkedett. A folyószámlahitel napi átlagos állománya 2009-ről a 2012. év I. félévre 252,1 millió Ft-ról 392,0 millió Ft-ra, 55,5%-kal nőtt.

 Az Önkormányzat likviditási és rövid távú pénzügyi egyensúlyi helyzete kedvezőtlenül alakult.

Az Önkormányzat lejárt szállítói kötelezettségből eredőtartozása a 2009–2011. években jelentős mértékben (148,9 millió Ft-ról 494,4 millió Ft-ra) emelkedett, amely nemfizetési kockázatot jelent.

Az Önkormányzatnál teljes körűen nem mérték fel a pénzügyi egyensúlyra ható kockázatokat, mert a döntés-előkészítés szakaszában nem történt meg a pénzintézeti kötelezettségvállalások kockázatainak beazonosítása, feltárása és a költségvetési helyzetre gyakorolt hatásának vizsgálata. Nem történt meg a kamatkiadás és a törlesztés alapjául szolgáló források pénzügyi egyensúlyra gyakorolt hatásának számszerű bemutatása.

 Az Önkormányzatnál nem alakították ki a kockázatok kezelésére vonatkozó eljárásokat, módszereket.

Az Önkormányzatnál a kockázatkezelési rendszer kialakítása és működtetése teljes körűen nem felelt meg a 2009–2011. években, azaz Áht.1, a 2012. év I. félév-ében az Áht.2 előírásainak.

Az Önkormányzatnál a belsőkontroll tevékenységek kialakítása és működtetése teljes körűen nem felelt meg a 2009–2011. években az Áht.1, a 2012. év I. félévben az Áht.2 előírásainak.

A tanuszoda PPP konstrukció keretében történő megvalósításából 2012. június 30-án fennálló kötelezettség 1012,9 millió Ft volt. Ez a 2012–2014. években 229,3 millió Ft, az azt követő időszakban 783,6 millió Ft fizetési terhet jelent. Az Önkormányzat 85 forgalomképes ingatlanát terhelte 2012. június 30-án jelzálog. A terhelt ingatlanok könyv szerinti nettó értéke 2150,4 millió Ft, ami az összes forgalomképes ingatlan könyv szerinti nettó értékének 63,5%-a volt. Az ingatlanok jelzáloggal való terhelése az ellenőrzött időszakban nőtt, amely az esetleges fedezetbevonások miatt kockázatot jelent.

A kontrollok működése sem volt megfelelő, mivel a feladat átadás-átvételre vonatkozó döntés-előkészítéskor nem értékelték a döntésnek a kötelező és az önként vállalt feladatok arányára gyakorolt hatását. A fejlesztéseket megelőző döntés-előkészítési folyamatban nem tárták fel az előkészítés, a lebonyolítás és a működtetés kockázatait. Nem vizsgálták a döntés-előkészítés szakaszában a pénzintézeti kötelezettségvállalások kockázatait, valamint a hitelfelvétellel, kötvénykibocsátással kapcsolatosan a futamidő egyes éveit terhelő kötelezettség költségvetési egyensúlyra gyakorolt hatását. A 2011. évet megelőzően nem kezelték a lejárt szállítói tartozásokat és az egyéb kiadáselmaradásokat.

Az Önkormányzatnak jövőbeli várható kötelezettségei teljesíthetőségének kockázatát jelenti, hogy a jövőben képződő működési jövedelme – a jelenlegi feladat ellátási struktúrát és kiadási arányokat feltételezve –várhatóan nem nyújt fedezetet a pénzintézeti és egyéb kötelezettségek teljesítésére, és a nem terhelt ingatlanvagyonon kívül az adósságszolgálat teljesítéséhez felhasználható elkülönített tartalékkal nem rendelkeznek. STB. STB.