Új lobogó leng a városháza előtt, hirdeti a városi televízió, s polgármesterünk (farizeus magatartásához híven) megmagyarázza a nagyérdeműnek, hogy az összetartozás jegyében, az erdélyi magyarok iránti szolidaritás kifejezése céljából került ki a székely zászló. Mi magyarok, ők magyarok, mi itt, ők ott keresik boldogulásukat, de azért összetartozunk, stb. stb. hablatyolja a kapcsolatos riportban, minden meggyőződés nélkül.
„Nagyatád városvezetése úgy döntött, hogy csatlakozik a kezdeményezéshez. Úgy hiszem, hogy meg kellett tennünk, hogy kitűzzük a zászlót”.
Nemes gondolat mellyel magam is egyetértenék, de a gesztus eszembe juttatja 2004. december 5-ét, amikor Nagyatád a városvezetés széleskörű agresszív és hatékony propagandájának eredményeként, gyalázatosan leszerepelt a fennen hirdetett szolidaritásból. Amíg a külhoni magyarok kettős állampolgárságához szükséges törvény megalkotását támogató IGEN szavazatok száma országosan 51,6%, megyei szinten 54,7%,, Csurgón 60,7% volt, addig a nagyatádiaknak csupán 43,5%-a ítélte úgy az akkori városvezetés „sugallatára” , hogy a külhoniakkal való összetartozást kívánatos az állampolgárság megadásával erősíteni. A Nagyatádi Erdélyi Kör és testvérszervezetei hangját ez időben nem hallhattuk. Nesze neked is, testvérvárosunk Kézdivásárhely.
Ugyanezen, esemény kapcsán eszembe jutott a városnak néhány éve adományozott 56-os lyukas zászló is. A lobogót átvevő testületi ülésen polgármesterünk méla undorral ejtette maga mögé, s bár ígérte, hogy helyet kap a tanácskozó teremben, azóta sem került közszemlére, s sosem hirdette a városháza előtti rúdon a dicsőséges napokat. Igaz, hogy Nagyatádon anno dacumál egy dugópuska sem pukkant (talán egy-két pofon, ha csattant), de az országban nem kevés „itthoni magyar” áldozta életét, egy apparatcsikoktól mentes haza reményében, s talán ez is érdemelne némi együtt érző szolidaritás kifejező lobogózást. Ehhez természetesen nem szükségeltetik megvárni az országos kezdeményezést.
Meglátásom szerint a nemzeti és városi lobogónk kivételével, csak az aktuális ünnepnapokon van helye bármilyen más zászlónak a városháza előtt, mert egyébként okkal jelentheti be kihelyezési igényét a Roma, Horváth, és minden egyéb szervezet. Egyébként a sok éve meghirdetett "lobogós város" (?) csupasz rúdjai szabadok, s ha él még a vonatkozó rendelet, figyelembe vételével tessenek kihasználni.
Energetikai pályázatot készül beadni az önkormányzat, a városháza felújításához, külső hőszigeteléséhez, külső nyílászárók cseréjéhez, stb. hallhattuk szintén a helyi TV-ben. A projekt kedvezően (85%-ban) támogatott, s miután elsők között pályázunk, jó esélyünk van a 151 millió forint elnyerésére. A 27-30 milliós önrész forrása nem került szóba, de ezek szerint az ez évre tervezett 520 milliós újabb hitelkeretbe ez is benne foglaltatik. Igaz, hogy a pályázat elnyerése, és a hitelfelvételi engedélyezés is még kérdéses (mi több bizonytalan), de legyünk optimisták.
Az esemény kapcsán felötlött bennem az önkormányzatunk által rendeletileg meghirdetett 2006. évi panel program. A város egyetlen lakóközösségének (Kiszely 8-10.) befogadott és elnyert támogatású pályázatának sikerre vitelét polgármesterünk és holdudvara mondvacsinált ürüggyel meghiúsította, megfosztva ezzel több, mint 150 lakost az energetikai megtakarítástól. A jelentősen megfogyatkozott önkormányzat hivatalában harmadennyin sem dolgoznak, s a rezsit sem ők állják. A 2006-os energetikai beruházás megakadályozásának tényleges oka az előírt önkormányzati önrész fedezetének hiánya volt. A város az óta semmivel nincs jobb pénzügyi helyzetben, s a beruházás költsége is irreálisan magasnak tűnik. Valóban most és tényleg ennyire fontos ez a beruházás? Persze, hiszen most van itt a ragyogó „lehetőség”.
A keddi soron kívüli képviselő-testületi ülésen személyesen megtapasztalhattam, hogy polgármesterünkkel egyetemben már a városatyák többsége sem kér a demokráciából. Történt ugyan is, hogy egy ingatlanbérleti pályázat iránt érdeklődő, a vonatkozó előterjesztés tárgyalása során szeretett volna észrevételt, illetve javaslatot tenni, de a hozzászólási kérelmét a testület elutasította. Az ügy megér egy misét, de most röviden csak annyit, hogy a város tulajdonában lévő, évek óta akadozva működő FONTANA HOTEL-ről van szó. A mutyiszagú-hűtlen kezelés kategóriát súroló önkormányzati vagyonkezelés ellen egyetlen „érdeklődő” képviselői észrevételezésre a szokásos tohova bohu volt az előterjesztői válasz. A helyi TDM. „képviselője” szokásához híven néma maradt, pedig nem Levente az illető.
A végső határidő lejárta után, a történések függvényében esetlegesen felvázolom az ügy megértéséhez szükséges részleteket, feltéve, ha időközben más nem teszi meg.
Végre felszállt a füst, de természetesen nem a „pápaválasztó”, hanem csak az önkormányzati adósságokat átvállaló. Szerdán aláírták a megállapodást, s Nagyatád nem csekély terhéből is átvállal 1milliárd 362 milliót az állam. Ebben benne van a kórházra korábban felvett hitel fedezése is. A csőd biztos most elsétálhat a városkaputól, de félő, hogy nem megy messze, mert jövő ősszel aktuálissá válik a maradék törzstőke törlesztése is. Ha netán polgármesterünk is csatlakozott a Bor Ferenc szervezte összejövetelhez, s meghallgatásra találnak, akkor van remény. Különben visszafordul a biztos, vagy jöhet az újabb konszolidáció.
