A fehér füst ugyan felszállt, s megvan a jövőbeli pápánk, de új polgármesterünk csak októberben öltheti fel a válszallagot, s veheti át ténylegesen a városháza, ill. a város vezetését.
A leendő képviselő testület is megszületett, melynek „érkezését” izgatottan várták a jelöltek.
A bejutottak örvendeznek, hogy a szavazók kellő számban méltányolták igyekezetüket, s ígéreteiket, a kimaradtak pedig csalódottan konstatálták, hogy ambiciózus ajánlkozásuk nem nyerte el kellőképpen polgártársaik tetszését. A sok „újonc” mellett korábbi képviselők is kiestek a rostán, mert „sok az eszkimó, kevés a fóka” (növekvő jelölt létszám, zsugorodó testület).
A „felhozatalt” figyelembe véve, elsősorban a polgármester szempontjából nézve, s a spontaneitás ellenére „többségi” csapat verbuválódott. A hátralévő időben a rendelkezésére álló „zsákmányhelyek” kiosztásával tovább bővülhet lojális csapata.
Az új polgármesternek a választókörzetek megszűnésével nem volt lehetősége a korábbi választókörzeti umbuldára, s a vakszerencsére volt bízva, hogy összejön e, a szükséges többségi támogatottság. Szerencsére ez rendelkezésre áll a zökkenőmentes „kormányzáshoz”, most már csak a hiányzó kapcsolati tőke, s vele a kellő forrásmennyiség szükségeltetik a településünk sikeres „felvirágoztatásához”.
Sokévi várakozás után végre lezárható lehet az Ormai korszak. Garancia ugyan nincsen rá, de „merjünk nagyot álmodni”! A lécet a régi-új testületnek a szükséges felvértezésre tekintettel, át kell tudni ugornia. A tapasztalt régi képviselők mellett ne feledjük, hogy a háttérben ott áll majd a hét ciklusos MI PISTÁNK is, aki ugyan lemondott a város további vezetéséről, de egykori mentorától elsajátított barbatrükkével némi szünet után ismételten ott lesz a megyeházán. Reméljük, hogy azért a vármegyeház homlokzatán nem lesz ismét „VÖRÖS LOBOGÓ”.
Tudjuk, hogy „Somogy jobbat érdemel”, s reménykedjünk, hogy a függetlenek triójától előbb utóbb megtudjuk, hogy kitől, mitől érdemel jobbat a sok éve mellőzött Dél-Somogy.
A várható helyzetre és a nem is olyan távoli múltra visszagondolva azonban kissé szkeptikus vagyok. A kassza és a kamra kulcs bizonyára nem a függetlenek derékszíján fog fityegni, s ráadásul a kiüresített megyei (pardon, vármegyei) önkormányzat nem Felcsúton székel, s költségvetése, jó ha a munkatársak bérére és a képviselők tiszteletdíjára futja.
Arról már nem is szólva, hogy polgármesterünk, a függetlenné vált egykori apparatcsik, aki anno szétzilálta a helyi szoci szervezetet, majd elárulta mentorát, kinek jóvoltából évtizedekre „gesztenyéssé” változhatott, korábban már több ciklusban ott ült a megyei közgyűlésben.
Bár a feledés homálya lassan mindent beborít, de az anno újságolvasó szép korúak többségének bizonyára derengenek a megyei vagyon kurtításáról szóló híradások (pl. Siotour, stb.). Nos, polgármesterünk már akkor a „kurtító” csapatban ült a cserepadon.
Sebaj, a bizalom korábbi és jelenlegi támogatóinál töretlen. Ha netán a Tisza a választókörzetünket is eléri, akkor az sem elképzelhetetlen, hogy a megyei trambulinról, polgármesterünk”beugrik” a parlamentbe. Persze addig még sok víz folyik le a Rinyán (és a Tiszán), de nincsen lehetetlen.
Na, akkor jöhet el Nagyatádnak a Kánaán!
