A verőfényes ősz eleji időjárás, és a desszert lehetőség csábításának engedve, ebéd után kerékpárra pattantam, s oldalbordámmal kikerekeztem Lábodra egy finom krémes reményében. Útközben már a város szélén észleltem, hogy a nem rég végrehajtott hulladékgyűjtés ellenére, az útszélen sok a szemét, ezért unaloműzés gyanánt számolni kezdtem az eldobált italos flakonokat, dobozokat.

A Lábodi helységnév tábláig 312 darabot észleltem, az egyéb hulladékokat nem számítva, de visszafelé a másik oldalon már csak 273-ig jutottam.Mivel a legutóbbi gyűjtésből származó teli zsákot is észleltem remélhető, hogy a „takarítás” nem fejeződött be, mert a csapadékszegény időjárásra tekintettel, az esetleges téli hótakaró jótékony segítségére nem igazán számíthat a közutak kezelője.A számadatokból valószínűsíthető, hogy a „fegyelmezetlenkedők” többsége a régió lakója, akik fárasztó de sikeres Atádi bevásárlásaikat követően a megérdemelt frissítőt már út közben hazafelé elfogyasztották, és a göngyölegtől a környezetünket nem kímélve szabadultak meg. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a helyiek környezettudatos magatartása eléri a kívánatos szintet, mert a városszéli bevásárló központhoz vezető kerékpárút is szemet bántóan dekorált.

A nyár végét jelzi a helyi közélet megélénkülése is. A héten „huszáros” testületi üléssel álltak munkába a városatyák, amikor is negyven perc alatt cca. 20 előterjesztést, ill. napirendi pontot tárgyaltak meg (bocsánat fogadtak el). A tempó valóban huszáros volt, de csak a kérdések és vélemények elmaradása miatt. Így is lehet, de a város jelenlegi helyzetében érthetetlen számomra, hogy miért csak a pénzügyi bizottság elnöke adott hangot szkepticizmusának. A többiek nem észlelik, vagy nem értik a pillanatnyi helyzetet? A mérsékelten aggályoskodó elnök nem először kiabál farkast (okkal), de észrevétele nem éri el a testületi tagok ingerküszöbét.Nem hangzott el kellő számú kérdés, vélemény, sem a féléves beszámoló, sem a vízi közművek fejlesztésének múlt évi elszámolása kapcsán. Nem tudni, hogy a „Laci” ült e a képviselők hátára, s a nyárra tekintettel csupán csak átlapozták az előterjesztéseket, vagy csak kellő háttér információ hiányában nem firtatták a részleteket.

Miután több tízmillió forint sorsáról döntöttek szó nélküli gombnyomással, ajánlom az alulinformált képviselők figyelmébe az aktuális koncessziós szerződést beható tanulmányozásra, valamint a téma iránt kellő affinitással rendelkezők részére (ha hozzáférnek!) a szolgáltató beszámolóját a koncessziós üzemeltetés eddigi tapasztalatairól.

Elárulom, nem valami érdekfeszítő olvasmány, de ahhoz, hogy e témához érdemben hozzászólhassanak, ill. véleményt alkothassanak, ismeretük elengedhetetlenül szükséges. A téma bagatellizálása néhány év múlva keményen visszaüt, de felelőse nem lesz a mindenkit érintő súlyos következményeknek.

Illúzióim nincsenek, mert köztudott, hogy jelenleg egészen más gondok foglalkoztatják a döntéshozó városatyákat. Ahogy a megye, úgy lassan a város is „kiürül”. Sok az eszkimó, kevés a fóka, ezért a struktúra átalakítási finisben felértékelődik minden pozíció, s az sem mindegy kié lesz a zsákmány.Ki lesz az integrált intézmény (fürdők-sportlétesítmények) igazgatója, a járási hivatal vezetője, a gimnázium igazgatója, a gondnokság műszaki vezetője, stb.?

Nos, ezek a kérdések vonják el az osztozkodók figyelmét a kardinális kérdésekről (növekvő költségvetési hiány, növekvő kötelezettség állomány, stb.), de nem probléma, mert bár a művelődési ház még „becsomagolva”, de a polgármester háza azért napról napra épül.