A december 12-i soros képviselő-testületi ülést nézve feltűnő volt számomra az a „szemérmesség” ahogy a kormány által az önkormányzatra lőcsölt „döntést” prezentálták az előterjesztők, a valószínű csekélyszámú érdeklődő választópolgár felé.
Miután a polgármester a számára kínos (de felettébb kellemes) határozati javaslatot szűkszavúan közreadta, majd egy képviselő a változást X összegnek titulálta, rögvest felkeltette érdeklődésem az előterjesztés iránt.
A szóban forgó előterjesztés a polgármesterek (és helyettese) illetményének az új törvény előírása szerinti módosítását taglalta.
Az írásos előterjesztés tartalma, bár korábban már hallottam a várható módosulásról, kissé meglepett.
Előző („Ezek ugyanazok”?) jegyzetemben már nehezményeztem a távozó polgármester ki stafírungozását, de hát a „törvény” kényszerpályára állította a megújult döntéshozó testületet, s csupán a háromhavi többlet „jutalom” odaítélésében láttam „LUDASNAK” a testület.
Az új helyzetbe, immáron teljesen „ártatlanul” került kötelező jellegű döntés elé a testület, ezért még a legnagyobb rosszindulattal sem vádolható senki sem a történtekért.
Nézzük, mi is történt valójában.
A június 9-én megválasztott, majd október 7-én beiktatott polgármester „megörökölte” a korábbi 10.000 fő feletti település polgármesterének havi illetményét, ami 840.000 Ft. valamint a vele járó + 15% (126.750 Ft.) költségtérítést.
Nos, ez az illetmény változott a Mötv 7§-ára tekintettel, mégpedig szokatlanul jelentősen.
Az új (immáron 10.000 fő alatti település) polgármester havi illetménye 1.472.750 Ft. + 220.913 költségtérítés, ami összességében nem elhanyagolható tétel (1.693.663 Ft/hó) a város szűkülő költségvetésében. A kapcsolatos járulékterhekről (+15% SZJA,18% TB járulék) nem is beszélve, ami éves szinten további 6 millió forint kiadást jelent.
Az alpolgármester illetménye a polgármester illetményének 50%-a 422.500 Ft. lehetett volna, de a testület kompetenciája csak 380.250 Ft-ig terjedt. A korábbi két alpolgármester helyett újonnan csak egy került megválasztásra, s a testület október 7-én (mérsékelten) csak 250.000 Ft. illetményt, valamint 37.500 Ft. költségtérítést szavazott meg számára. A kötelező emeléssel az illetménye 300.000 Ft-ra, a költségtérítése 45.000 Ft-ra növekedett.
Az emelések nem január 1-től, hanem visszamenőleg október 1-től lépnek életbe, ami azt jelenti, hogy 4-8 millió forint „talált pénz” kerülhet a”friss” polgármesterek karácsonyfája alá.
Természetesen ez sem a testület döntése, hanem a „parlamenté”.
Új polgármesterünk elmondhatja, hogy „JÓKOR VOLTAM (VAGYOK) JÓ HELYEN”, a MI PISTÁNK meg szívhatja a fogát, hogy egy ciklus talán még megérte volna.
Bármennyire is soknak tűnik a 74%-os emelés, s bármennyire is nincs rászorulva polgármesterünk „AMI JÁR, AZ JÁR”!, s ezen nincs mit meditálni.
Az viszont már elgondolkodtató, hogy milyen érvek mentén ókumlálta ki a törvényhozás a kormánytagok és parlamenti képviselők rendre magas (többszázezres) illetménynövelését is meghaladó emelést.
A fenti adatok bizonyára kellőképpen felborzolják nyuggertársaim kedélyállapotát, ha az idei 6%-os, és a tervezett jövő évi 3,2%-os nyugdíjemelésükkel vetik össze a 74%-ot, de tudomásul kell venniük, hogy a hatalom most nem oszt nekik lapot, mert még nem jött el a választások előtti alamizsnaosztások ideje.
Na de nézzük miért kellett az „új törvény”.
- Az emelést több tényező indokolta:
Infláció és béremelések szükségessége
Az elmúlt évek magas inflációja miatt a polgármesterek illetménye reálértékben jelentősen csökkent.
A közszférában más vezetői pozíciók (állami cégek vezetői, kormányzati tisztviselők) illetménye is emelkedett, így az emelés célja volt a polgármesteri pozíció versenyképességének fenntartása.
- Feladatkörök növekedése:
A polgármesterek hatásköre és felelőssége az elmúlt években jelentősen bővült (pl. COVID-járvány, energiaválság során)
Nagyobb felelősségi körök indokolták a bérek arányos növelését.
- A polgármesteri hivatal vonzerejének megőrzése:
A politikai pálya iránti érdeklődés csökkent, részben a megnövekedett társadalmi nyomás és kritikák miatt.
Az emeléssel biztosítani kívánták, hogy a települések élére magas színvonalú vezetők kerüljenek.
- A nemzetgazdasági átlagkeresethez igazítás:
Az illetményeket a 2023-as nemzetgazdasági átlagkeresetek alapján számították ki (589.100 Ft.), így azok automatikusan követték a gazdasági trendeket.
A korábban a polgármesterek illetménye nem követte ily módon az átlagbérek emelkedését.
Nosza, polgártársak erre varrjon ki-ki ízlése szerinti gombot, a meglévő társadalmi feszültségek figyelembevételének mellőzésével.
Nézőpont kérdése ki hogyan ítéli meg a fentieket. Aki figyelmesen olvassa az indokokat, bizonyára felmerül benne a gondolat, hogy az érvek bizony nem egy esetben sántítanak.
Pl. Evidens, hogy az elmúlt évek maga inflációja miatt csökkent a polgármesterek illetményének reálértéke, de ez nem csak a polgármesterekre érvényes, s itt az emelés mértéke a kérdőjeles, mert ugye csak egy inflációval számolhatnak.
A polgármesterek hatás és feladatköre nem nőtt a korábbi ciklusokban, hanem jelentősen csökkent az önkormányzatok kormány általi „kiherélése” (intézmények, feladatok, bevételek elvétele) következtében.
A politikai pálya iránti érdeklődés csökkenése nem igazán észlelhető, amikor a választásokon többszörös túljelentkezés van a pozíciókra.
Magas színvonalú vezetők kerüljenek a települések élére? Jó reggelt! A következő 5 évre szóló választás június 9-én megtörtént, így az esetleges „méreten aluli” megválasztottak is vígan tollasodhatnak.
A jelenlegi gazdasági helyzetben indokolatlanul nagy az emelés. Az önkormányzatok többségének a prognózisok szerint forráscsökkenéssel kell számolniuk, stb. stb.
Egy szó, mint száz, ezen esetben is egyértelműen a kormány a hunyó, s a növekvő terheket, mint mindig, ezután is a választópolgárokkal fizettetik majd meg.
