Kíváncsiskodó képviselői kérdésére válaszolva tartott tájékoztatót a hivatal jogtanácsosa a legutóbbi testületi ülésen. Az alul informált (?) képviselők egykedvűen hallgatták a „Bárdos projekt” bírósági állásáról szóló beszámolót, s fel sem merült bennük a gondolat, hogy a történtek után talán illenék feltenni néhány kérdést, ill. rákérdezni a részletekre.
Persze lehet, hogy tévedek, és valamennyi városatya képben van és kellőképpen tájékozott az immáron másfél éve húzódó kötbér igény minden részletében, ezért illetlenségnek hatna az esetleges „felesleges” kérdezősködés. A tájékoztatóból megtudhattuk, hogy az önkormányzat a kivitelező ZÁÉV-vel szemben cca. háromszáz millió forint kötbérigényének jogi procedúrája az első bírósági tárgyalással megkezdődött. Az igen kurta kezdés során kiderült, hogy az alperes (ZÁÉV) viszontkeresettel élt, és még cca. kettőszáz millió forintra tart igényt a beruházó önkormányzattól. Kár, hogy nem háromszázat kérnek, mert akkor a bíró sípjába fújhatna, és a pert lezárva döntetlen eredményt hirdethetne. Na de komolyra fordítva a szót, az érdekesség nem itt van.
Mint azt már korábbi jegyzeteimben (2011.09.13. Bárdos projekt „folyamatban”! 2011.11.17. Ismét „Bárdos”!) említettem, a Bárdos projekt elvileg a felújított és kibővített iskola átadásával (2011. április 25.) befejeződött. Ezt követően a polgármester tájékoztatóiból többször is megtudhattuk, hogy a pénzügyi elszámolás is megtörtént, és minden (és mindenki) ki lett fizetve. A lezárás után kértük közérdekű adatokra hivatkozva, a projekt kivitelezésre vonatkozó dokumentumait, s forszíroztuk folyamatosan az ismert szerződési feltételek szerinti jogos kötbérigény érvényesítését.
A kapcsolatos iratok kiadásának nem teljesítéséből per lett, melyet ez év áprilisában megnyertünk, de az önkormányzat fellebbezése miatt az ítélet nem jogerős, s a másodfokú döntés még nem született meg.
Az önkormányzat a szükséges egyeztetésekre valamint alapos felkészülésre hivatkozva késlekedett a kereset benyújtásával, de végül megtörtént, s várhatóan érdekes fejleményeknek nézhetünk elébe.
Lehetséges, hogy én vagyok az alul informált és nem a „projektgazda” képviselők, de éppen ezért fogalmazódik meg bennem néhány nem költői kérdés;
- Milyen dokumentumokkal igazolja keresetében az önkormányzat jogos kötbérigényét, ha az eredeti szerződést a testület tudta és jóváhagyása nélkül több esetben is (nem az önkormányzat előnyére) módosította?
- Az átadás-átvételt követő „előzetes” egyeztetések során, ill. az elmúlt másfél évben jelezte e a kivitelező a pénzügyi elszámolással kapcsolatos hiányérzetét (plusz kétszáz Milla)?
- Mit takar a kivitelező által a viszont keresetében megnevezett többletmunka, tervezés, külső munka, s milyen dokumentumokkal támasztja alá jogos (vagy jogtalan) igényét?
- A kivitelező miért nem érvényesítette az elszámolás során, a fent megnevezett többlet teljesítmény ellenértékét, ill. a beruházó esetleges elzárkózásakor miért nem nyújtott be keresetet jogos munkadíja érvényesítéséért? Miért csak a beruházó kötbérigénye peresítésekor, másfél évvel az elszámolás után észlelte a kétszáz milliós hiányt a kasszájában?
- A per várhatóan nem ér véget ebben a ciklusban. Ha netán veszít az önkormányzat miből perkálja ki a kétszáz millió forintot, amikor az önrészként felvett hitelt sem tudja fizetni?
- A testület egy ad hoc bizottsággal miért nem vizsgáltatja meg a történteket, s kér részletes, világos, egyértelmű, közérthető tájékoztató jelentést az esetleges jogszerűtlen cselekményekről, a felelősök személyének megállapításáról?
Valóban világos az ügy minden részlete, s ismeri minden döntéshozó képviselő?