Több mint két hónappal az ítélőtábla jogerős döntését követően, némi kéretésre megszólalt az „oszlatási ötletgazda”, de talán bölcs lett volna, ha továbbra is hallgat. A nagyatádiak jóvoltából választókerületi elnökből szenátorrá avanzsált képviselőnk, bokros parlamenti teendői miatt nem tudott időt fordítani a bírósági határozat végrehajtására. Nem hogy a végrehajtást, de még a felelősséget sem vállalta fel, hanem passzolta az országos elnökségnek, illetve az országos választmánynak, mondván, hogy „meg fogja hozni azt a döntést, amit jónak lát, és utána folytatódik tovább az ügy”.
Tesséééék? Mit lát jónak? Milyen ügy megy tovább? Aki ezt érti, kérem, homályosítson már fel!
Hát igen, ez a mai magyar valóság, egy ítélet utóélete tükrében. A törvényalkotó képviselőnk hosszú hallgatással (amiről nem beszélünk, az nincs is), passzivitással (az idő majd megoldja), és trükközéssel (Glattfelder névtábla az irodaajtóra), majd áthárítással (lépjen az OV.) ódázza el az ítéletből eredő kötelezettségének teljesítését.
A bírósági ténymegállapításokra utalva a szalonképes eljárási hibára, törvénysértésre hivatkozik, holott egyszerűen csak gyalázat (és még egy apróság!) ami történt. Nem az eljárás volt hibás, hanem a galád módon előkészített, valótlanságokra alapozott koncepciós puccs, amitől háborgott minden jó érzésű ember gyomra.
Az önvizsgálat valószínűleg elmarad, és a törvény adta joggal élve, valamennyi eljárási szabály betartásával a jelzés szerint újabb határozat születik anélkül, hogy az eredeti állapotot visszaállították volna. Ez lenne a jogállam?
Tisztelt Nagyatádi Polgártársak!
Tekintettel arra, hogy oroszlánrészem volt abban, hogy választókörzetünk képviselője Karvalics Ottó lett, ezért elnézést kérek mindenkitől, beismerve, hogy tévedtem (Theognisz mondta; tévedni emberi dolog) és sajnos hibáztam, amikor támogattam jelölését.
A ruhaszaggatástól és hamuszórástól kérem, tekintsenek el, mert a remény hal meg utoljára, és hátha a ciklus végéig még rám cáfol, és egyben feloldoz a szenátorunk azzal, hogy a közeljövőben megváltozva ügyködik Nagyatád, illetve a választókörzet felemelkedéséért.
„Az ügy, amely bűnben fogant, nem győzhet soha”
