Több évtized után ismét városi gyűlést tartott az önkormányzat (hogy mindenki értse a fenntartó váltást!), de ezúttal nem börtöntelepítés, hanem „gimnáziummentés” volt a kardinális téma. Hangoztatott súlyához mérten csekély érdeklődő gyűlt össze, és rágódott a témán közel három órán keresztül. Vihar volt egy pohár vízben, hogy „a jövőben is megmaradjon a hagyományos gimnáziumi képzés”. Az oktatás ősszel folytatódik, és tart, amíg lesz kit beiskolázni!

A kiküldött több ezer meghívóra reagálva a propagált 200 fővel szemben mindössze 88-an jöttek össze az elnökséggel együttvéve. A gyerekes szülőkhöz mérten kicsit sok volt a „kirendelt” köztisztviselők, közalkalmazottak száma. Ez még hagyján, de nem jelent meg a szóban forgó intézmény igazgatója, s a tankerület vezetője sem. Az már csak hab a tortán, hogy a pártok helyi vezetői sem érzékelték a nagyon „komoly problémát”. Egyesek meg sem jelentek a fórumon, a kettesek pedig lapítva a sorok között egy kukkot sem szóltak a polgármester szerint városi gyűlést igénylő ügyben.

Az igazgató, iskolaszék, szaktárcák és nem egy helyi pedagógus véleménye szerint minden rendben van a gimnáziummal, s úgy néz ki, hogy csak a polgármester és az általa heccelt néhány „szimpatizánsa”, valamint a „megértő” Kistérségi Társulási Tanács látja sötéten a helyzetet, s aggódik feleslegesen az intézmény sorsáért.

A vonatkozó törvény és közreadott dokumentumok alapján látszólag „nyomják Krahácsot” illetve Nagyatádot, de ez a pillanatnyi helyzetben a kissé kaotikus és bizonytalan állapotok ellenére sem tekinthető tragikusnak.

„Rossz helyen vagyunk. Oldják meg a problémánkat”!

A MI PISTÁNK által többször megkeresett „illetékes minisztériumi elvtársak és elvtársnők” a felvetett probléma és kifogások, vagy netán „önvizsgálatuk” eredményeként revideálhatják is korábbi, ill. jelenlegi álláspontjukat, s mindenki számára megnyugtató (ha van ilyen) megoldásra juthatnak. Na persze mint általában az ilyen ügyekre, erre sincs semmilyen garancia, bármennyire is követeli azt polgármesterünk, mert az élet kiszámíthatatlan rendező, Nem emlékszem rá, hogy bármire is garanciát kért volna városvezetőnk az elmúlt évtizedekben. Nem követelte a kórház üzemeltetőktől, a hulladékkezelőktől, az iskola és művelődési ház felújítóitól, sem a szennyvízrendszer építőitől. Ki érti, hogy most mire ez a nagy buzgalom, harsány igyekezet a kormánygarancia kikövetelésére?

Ha úgy lesz, hogy marad a működtetés az önkormányzatnál, akkor marad a „zsákmányhely”, de akkor mire ez a zajos lázadozás? A korábban „tiszta” gimnázium vegyes profilúvá alakításánál, mint „tulajdonos” ott bábáskodott az akkori és jelenlegi polgármester. Miután az állam kivette az önkormányzat kezéből az oktatást, csak kibicként nyilváníthat véleményt az „ingatlankezelő”, mert az észlelt gyakorlat szerint sem az önkormányzatnak (sem a polgármesternek) nem kompetenciája az új struktúra eldöntése, még ha el sem tudják képzelni.

„Értik a problémát, megértették, de a megoldást nem találják. Azt már nem tudom kijelenteni, hogy meg is értik!” A Nagyatádi Klebelsberg Kúno (jelölt) miután a megjelenteknek miheztartás végett elmagyarázta (hogy mindenki értse!) mi is történik „velünk”, levelének felolvasását követően kioktatta a távollévő igazgatónőt, majd Gugyeráknak nézte a szakállamtitkárságot.

Elfogadhatatlan mondja a polgármester, hogy máshová járjanak a Nagyatádi diákok, miközben már évtizedek óta járnak Barcsra, Kaposvárra, Csurgóra helyi középiskolásaink annak ellenére, hogy a Nagyatádi gimnázium rendelkezésükre állt, és állni is fog, míg arra kellő igény mutatkozik. A demográfiai mutatókra tekintettel a helyzet aggasztó, de nem kétségbeejtő, hiszen a képzési lehetőség hosszú távon biztosított. Idővel előfordulhat, hogy emberpalánták híján Nagyatádnak (és a Járásnak) nem lesz úgymond GIMNÁZIUMA, de arról már nem a kormány tehet. Az nem elég, hogy a kormánypárt leköszönt korábbi vezetője polgármesteri felkérésre bekapcsolódik a népességfogyás megállításába, mert attól még nem áll meg Nagyatád lakosságcsökkenése. Az idegenben tanulóknak nincsen hová visszajönni, családot alapítani, s gimnáziumi lurkókat nemzeni.

„Foglalkozom a témával, ezt senki nem akadályozhatja meg. Ha látunk egy problémát nem fogunk hallgatni. Magyarországon demokrácia van. Senki nem tilthatja meg, hogy véleményt formáljunk. Még az iskola igazgatója sem.”

Csak a polgármester, mert ha emlékezetem nem csal (márpedig nem) akkor épp a polgármester volt az, aki az elmúlt évtizedekben nem tolerálta az övétől eltérő véleményeket, a sajátosan értelmezett demokráciájában. „Vegyük komolyan a helyzetet, ez a mi felelősségünk.”

A korábbi, ennél szélesebb tömeget érintő ügyekben (kórház, hulladékkezelés, stb.) hol volt a városi gyűlés, s a felelősség?

„Hogyan menjünk haza innét (mármint a városi gyűlésről)? Azt akarjuk, hogy megmaradjanak ezek a képzések!”

Mi a teendő? Cherchez la femme! Ha igaz, már megtalálta, s beszélt is vele. Támogató országgyűlési képviselőnk kíséretében keresse fel személyesen (az aláírt ívekkel), s ha együtt jártak egyetemre simán helyre tehetik ezt a kis ügyet. Ha nem voltak évfolyamtársak, és a „súgójával” sem felhőtlen a nexus, akkor bizony nehezen képzelhető el az áhított korrekció.

Aki ennyi időt töltött a közélet színpadán, sertepertélt a politika bográcsa körül, s „új célja” érdekében képes volt egykori mentora hátba döfésére is, az ne csodálkozzon rá a szaktárca (nem légből kapott) fura strukturális elképzeléseire. Tetszik, nem tetszik, de tudomásul kell vennie, hogy más szelek fújnak, s a jó lapokat nem „kívülállóknak” osztják.

Tekintettel arra, hogy demokrácia van, lehet elégedetlenkedő hangot hallatni, városi gyűlést tartani, aláírásokat gyűjteni, és természetesen a kapott felhatalmazással „ELINDUL”-ni is.

„Ősszel elindul a tanév és elindul a polgármester. Foglalkozom a témával és ezt senki nem akadályozhatja meg!”

Don Quijote de la Mancha is elindult hűséges fegyverhordozójával, ezért a cirkusz teljessége kedvéért nem ártana magával vinni Sancho Panza-ként valamelyik (netán korábbi) alvezérét, mert a kép úgy lesz színes és teljes. Aztán ha sikerült legyőzniük a szélmalmokat, és megszerezni a garanciát, akkor önként és dalolva csatlakozhatnak a népességfogyás megállításán fáradozókhoz!

Ui:

Aki anno nem olvasta, ajánlom figyelmébe az előző jegyzet kommentjét!