Kérdezi tőlem egy közmeghallgatást néző kritikus, de névtelenségét megőrző polgár.
Nos, ha a lehető legegyszerűbben akarnék választ adni kérdésre, akkor csupán meg kell ismételnem az utánam felszólaló polgártársam testülethez intézett óhaját miszerint; „A képviselő-testület a lakosság érdekeit képviselje és ne a szolgáltatóét”!.
Nem tudom, hogy az elmúlt években figyelemmel kísérte e polgártársam a képviselő-testület hulladékügyek során tanúsított magatartását, de konklúziójával tökéletesen egyetértek.
Az elmúlt évek gyakorlatára tekintettel azonban ne legyenek illúzióink, mert a 2013. szeptember 25-én közreadott jegyzetemmel feltett kérdésre (Kit képviselnek?) már többször kaptunk (keserűen megtapasztalt) egyértelmű válaszokat.
Visszatérve a március 26-i közmeghallgatásos ülésen elhangzottakra, a téma rövid kifejtése az ügy terjedelme és bonyolultsága végett még a történteket folyamatosan figyelemmel kísérők számára is nehéz. Az elmúlt három évben tucatnyi jegyzetemben adtam közre véleményem a hulladékkezelés területén hozott döntésekről, intézkedésekről (Pl. Ünnepi ajándék, Szemétség, Diktátor, vagy még csak citrancs, Nesze semmi fogd meg jól, Skandalum, Ne rizsát, igazat, Leesett a húsz fillér, Rezsicsökkentés, Kukát kukára halmozni, Untauglich, Kit képviselnek, A jegyző állapítja meg, Az alagút vége, Madzag méz nélkül, Lassan mondom… stb.).
Aki a korábbiakban nem kísérte figyelemmel a szemetes ügyeket annak a csütörtöki „érdeklődésem” nem igazán érthető, de azért megpróbálom közérthetően összefoglalni.
Kezdjük mindjárt azzal, hogy polgármesterünk jobb keze (alpolgármestere) igen csak „rácsodálkozott” a közelmúltban kiosztott kék 240 l-es szelektív kukákra. Ezt követően polgármesterünk is előadta „panaszát”, miszerint semmi szükség a házhoz menő szelektív gyűjtésre s felesleges, hogy bevezették ezt a rendszert. Nem időszerű, nem életszerű, s ha rajtunk múlik nem tárgyalunk róla. Jó rendszer volt a régi, de hát az új törvényi előírásoknak meg kell felelni.
Érdekes kijelentés egy „TANÁCSTAG” szájából! Miért? Nos, nézzük:
A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program (Projekt) 2002-ben indult, s 2003-ban városunk is aláírta az Együttműködési Megállapodást. Az Alapító Okirat elfogadásának tárgyalásakor polgármesterünk egy akkori aggályoskodó képviselő kérdésére kijelentette, hogy „van szerencséje a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Társulás Tanácsának tagja lenni”.
A 313 település hulladékos ügyei felett diszponáló 13 fős tanács tagjainak feladatuk és hatáskörükből adódóan megválasztásuk óta kellő rálátásuk és információjuk volt a projekt működéséről és tevékenységéről. A műszaki ellenőrök, kivitelezők, beszállítók kiválasztása, a beruházáshoz szükséges pályáztatások-ide értve a közbeszerzési eljárások kiírását és lefolytatását is-, a Társulási Tanács hatáskörébe tartozik. A pályáztatások már 2003-ban megkezdődtek, s a program megvalósítási ütemterve is ismert volt a tanács tagjai (köztük polgármesterünk) előtt. A közbeszerzési pályázatban sok éve olvasható volt milyen gépek, berendezések eszközök, milyen paraméterekkel szükségeltetnek a program megvalósításához. Ennél fogva tanácstagunk (a program csúszásából adódóan is) régóta tudja mikor milyen gépek, eszközök (kukák) mikor érkeznek a régiónkba.
„A tanácsot szükség szerint, de évente legalább kétszer kell összehívni, minden ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, és a Társulási Tanács tagjai kötelesek az általuk képviselt képviselő-testületnek beszámolni.
Az önkormányzatok érdeke, hogy minél jobb feltételeket biztosítsanak a lakosság számára. Ezt az érdeket képviselik a tanács tagjai.”
A Társulási Tanács üléseinek jegyzőkönyveiben nem található polgármesterünk reklamálása, tiltakozó hozzászólása a kék kukák számunkra nem megfelelő mérete, a házhoz menő szelektív gyűjtés időszerűtlensége, életszerűtlensége ellen. Arról sem olvashattam jegyzőkönyvet, hogy alpolgármesterét, és képviselő-testületét tájékoztatta volna a kukák méretéről, a bele helyezhető hulladék frakciókról, a kukák „használói feliratozásáról, és átvételről”. Ezeket a dolgokat a polgármester a hagyományokhoz híven „megbeszélte” a szolgáltatóval, s elfogadtatta a testülettel.
Ami a törvényre hivatkozást illeti, 2013. első negyedévi „testületi döntés” jut eszembe, de erről majd az alábbiakban.
Ami a maradék szemét kukaválasztékát illeti, kíváncsian várom a jegyző által jelzett törvény egységes végrehajtását. Atádon a sok éven át használt majd eltörölt 50 l-es kukák és a 120 l-es kötelezővé tétele után várhatóan megnyugvással fogadják majd a szelektálásra tekintettel még mindig nagy 80 l-es ill. 60 l-es edények július 1-el történő rendszeresítését. A megye és a szomszéd megyék sok-sok településén használatban lévő kisméretű edények bevonását kétkedve várom, s hiszem, ha látom, mivel a korábban bevált 50 l-es edények Nagyatádról történő kivonása óta Nagykanizsán, Kaposváron, s több más településen máig használatban vannak (a 35 l-esről nem is beszélve).
A Marcaliban 46%-al alacsonyabb díjat firtató kérdésemre a szolgáltató képviselője válaszában elmondta, úgy tudja, hogy Marcali önkormányzata hozzájárul a helyi hulladékkezelési díjakhoz, s ezért a jelentős különbség. Ezen kissé meglepődtem, mert ismerem az önkormányzatok nem éppen rózsás anyagi helyzetét, s bár Marcali pénzügyileg nálunk jobban áll, de a borsos hulladékkezelési költségek jelentős részének átvállalása, erején felüli támogatást eredményezne. Kételyeimre tekintettel átnéztem a város költségvetését, de hulladékdíjat támogató tételre nem bukkantam. Biztos, ami biztos, megkerestem három kompetens helybélit, akik egybehangzóan megerősítették, hogy Marcali önkormányzata nem támogatja pénzügyileg a hulladékkezelési díjat. Ha így van, s bizonyára igaz, akkor mitől is magasabb 46%-al Nagyatádon ugyanaz a szolgáltatás, mint Marcaliban?
A válaszért nem kell messzire menni, csupán a 2013. elején történtekre visszaemlékezni.
Szemétség című jegyzetemben anno összegeztem, de idézzük fel az akkori eseményeket.
Önkormányzatunk az előző évben lejárt szolgáltatási szerződés időbeni megpályáztatását elszabotálva a „bennfentes információk” ismeretében a hulladékkezelői szolgáltatók állami „kivásárlása” előtt tíz éves szerződést kötött a régi szolgáltatóval, újsütetű (a szolgáltató területén máshol nem alkalmazott) rendelkezésre állási díj bevezetésével, a tilalmi időben (2012. január 1-április 15) burkolt díjemeléssel.
A kötelezően bevezetett 120 literes gyűjtőedény minimum, az 50 literes edény kivonása a választékból (Kanizsán 50 és 60 literes is megmaradt), majd a mézesmadzagnak bevezetett 50%-os kedvezmény, már csak hab lett a gyümölcstortán.
Na, ezt a tortát vágta az év december 20-án a kedvezményezettek képébe, a szavazóiról megfeledkezett csonka képviselő-testület. Öten nem jelentek meg a soron kívüli gyalázaton, de az egy héttel korábban hozott testületi határozatról „meggyőzte” a polgármester a jelenlévő tévelygőket, hogy az sértette az önkormányzat (?) érdekeit.
Miután a megjelenteket „emlékeztették” kötelezettségeikre és jól felfogott önös érdekeikre (kapott és őrzött státuszok, szolgáltatói vendéglátások, egyesületi fegyelem, stb.), a testület karácsonyi ajándékként törölte rendeletéből az egy-két fős (2250 db.) ingatlanok egy héttel korábban „megerősített” 50%-os kedvezményét. Később bevezették a kizárólag egy fős háztartások által kérelmezhető 18%-os kedvezményt, amit az érintett lakosság korábbi 67%-a helyett már csak 13 %-a vette igénybe. Mivel az új szerződést „átstrukturálták”, a 64 ürítésből 52 lett, s bevezették a rendelkezésre állási díjat (bruttó 6350 Ft.). Összességében anno 37,2%-os díjnövekedést idéztek elő, miközben a szomszédos települések 30-35%-al alacsonyabb díjajánlatokat kaptak (Marcali, Barcs, Kaposvár betartotta az akkor érvényes, díjemelési stopra vonatkozó törvényt). Természetesen ez a díj lett az alapja a kormány által bevezetett éves állami díjemelésnek. Na, ezért alacsonyabb 46%-al Marcaliban a 120 l-es kuka ürítési díja, s nem az önkormányzat támogatása miatt, ahogy azt a szolgáltatónk képviselője tudja!
Igyekeztem röviden érthető lenni, de még így is hosszúnak, s komplikáltnak tűnik. Az biztos, hogy a fentiek elmondásához a közmeghallgatáson nem kaptam volna időt, bármennyire is alacsony volt a „közérdeklődés”.
A fentiekre tekintettel is jogos felszólaló polgártársam kérése, de a csütörtökön látottak, hallottak alapján úgy ítélem, hogy a szolgáltatókkal szembeni lakossági érdekképviseletre ebben a ciklusban is hiába várunk.
Ui: A racionalitás keresésekor észlelt néhány figyelemre méltó költség, ill. díjnövelő jelenség.
Nagyatádról a szelektív hulladékot a Nagykanizsa tulajdonában lévő Viridis-Pannonia Nonprofit Kft. szállítja el, míg Marcaliból a Marcali és Térsége Közszolgáltató Nonprofit Kft. A Mecsek-Dráva Projekt kebelén belül a térségben két Regionális Hulladékkezelési Központ létesült, Barcson illetve Marcaliban közel 10 milliárdos költséggel. Nagyatád szelektív hulladékát (a kommunálissal egyetemben) a 45 km-re lévő Nagykanizsára hordják, s nem a 37 km-re lévő Barcsi kezelőbe. Marcali szelektív hulladékát a 83 km-re lévő barcsi kezelőbe szállítják.
Nagykanizsa a társulási lista szerint nem tagja a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulásnak!
Ugye azt a laikusok is tudják, hogy a szállítási távolság növekedésével nőnek a költségek, s a hulladékkezelők (legyen az lerakó, vagy szelektív válogató) fajlagos költségére is kihatással van a beszállított, ill. kezelt hulladék mennyisége. A hulladéklerakó tulajdonjoga stratégiai jelentőségű (a lerakási díj nem különben).
Vajon kivel fizettetik meg a felmerülő költségeket a szolgáltatók?
A válaszban talán van némi kollektív egyetértés. Akkor most, hogy is áll ez a „szemét ügy”?