Mi célból? Acélból, „szokták volt mondani” az érthető választ nélkülöző kérdésekre, az ugyancsak értelmetlen, de jól hangzó választ.
Ez lehet a válasz a hónap elején megjelent cikk kapcsán feltehető kérdésre is, melyet a megye hivatali krónikása adott közre a neten, mint uborkaszezon közepén felbontott uborka befőttet netes saláta gyanánt.
Néhány olvasó a reagálásában úgy tett, mind ha értené a választási ciklus kezdetén született írás felbukkanását, de vajmi kevés sikerrel, mert az ismét aktuális kampány ellenére sem érthető az idéző valamint facebook-os megosztó célja (emlékeztető, dicséret, számonkérés,elmarasztalás?).
Akik nem botlottak a történetbe azoknak röviden csak annyit, hogy a megjelent cikk felidézi, hogy a korábbi és jelenlegi kormánypárti polgármester jelölt miként vonta ki kardját az akkori parlamenti képviselőnkkel karöltve a helyi kórház megvédése érdekében. Megvédjük a város kórházát (bezárt gyerekosztály újraindítása, a betegszállítás gyorsítása, stb.), volt az egykori fórum (2010. 09.) jelszava és témája, s bár a jelszó az akkori, ill. jelenlegi polgármester zászlaján is ott virított, de sok víz folyt le az óta a Rinyán, ezért lássuk mi is történt valójában.
A történet sok évre nyúlik vissza, de Ádámot és Évát mellőzve az elején kezdem.
A vonatkozó kordokumentumok (előterjesztések, jegyzőkönyvek) tanúsága szerint még csak csírázni kezdett a gazdasági válság, amikor kórházunk „gyengélkedése” napirendre került a városatyák havi rendszeres fórumán.
Arról nem található feljegyzés, hogy Mutyi Pistánk kivel és miről tartott kulisszák mögötti tervezgető egyeztetést, de „sugallatára” városunk képviselő-testülete 2007. március 12- ülésén azt a feladatot adta a hivatalnak, hogy végezzék el a működtetésbe adás mérlegeléséhez szükséges elemző munkát.
Az áprilisi ülésen aztán az akkori főigazgató tájékoztatója, ecsetelve a kórház helyzetének további romlását (TVK hozadéka, likviditási gondok) mintegy alátámasztotta, megerősítette a városvezetői felvetés szükségességét, időszerűségét.
Ezt követően korábban soha nem tapasztalt huszáros tempóban indult be a hivatott és érdekelt „gépezet”.
A májusi ülésen az ötletgazda már komoly szakmai előkészítésről adott tájékoztatót a döntéshozók részére.
A működtetésbe adás gondolatának alappilléreit a Kató és Társa Kft. korábbi (2005. évi) helyzetértékelése, a Citifund Pénzügyi és Vezetési Tanácsadó szakértői elemzése, valamint a kórházi dolgozók két illetékes fórumán, továbbá a kibővített főorvosi értekezleten megfogalmazott feltételek, felvetett pályázói háttér és garanciák meghatározásai, valamint az akkor még „ismeretlen érdeklődők biztatásai” adták.
A júniusi ülésen már az előírások szerinti menetrendet (vagyonértékelés, pályáztatás mikéntje, stb.) ismertette a polgármester, majd augusztusban beszámolt az elkészült vagyonértékelésről, az eljárási szabályok (hirdetmény, ajánlat értékelés, stb.) előírásáról, valamint a kiválasztott (nyertes) közbeszerzési tanácsadó (Propritus Bt.) személyéről. Szeptemberben a testület elfogadta a nyílt pályázat feltételeit a működtetésbe és vagyonkezelésbe adásra, s jóváhagyta az engedélyezési okiratot, majd októberben döntött a kiírásról.
A következő év januárjában a bejelentkező Allegro Kft. valamint Medical Investments Zrt. érvénytelen pályázata miatt az eljárás eredménytelenül zárult, ezért új felhívás került meghirdetésre. A megjelölt határidőig pályázó Hospinvest Zrt. valamint Medical Ivestments Zrt. vetélkedéséből a hiánypótlás után a bíráló bizottság döntését és a testület jóváhagyását követően (márciusban) az utóbbi került ki győztesen.
A nyertes menyasszonyt a támogatói sokkal szebbre festették, mint amilyen a fátyol alatt volt. A nem sokkal korábban alapított céget milliárdos tőkeháttérrel, kellő szakmai felkészültséggel ruházták fel, de ezekkel kapcsolatos kételyeit, fenntartásait csak a „három testőr” fogalmazta meg, s szavazatával nem támogatta a kórházügy ilyetén megoldását.
Az előkészítés után (áprilisban) a szerződést a rögzített feltételekkel, a győztessel 25 évre megkötötték, majd ezt követően a Városi Kórház és Rendelőintézet intézménye megszűnt. Májusban szerződésmódosítás, júniusban kiegészítés történt, majd augusztusban elfogadásra került a végleges átadás-átvétel.
Miközben egymást váltották az ügyvezetők a kórház élén, 2009 márciusában, az időközben szárba szökkent gazdasági válságra tekintettel ismét módosították a szerződést, és újabb határidő született az üzemeltetői, illetve vagyonkezelői kötelezettségek teljesítésére.
Bár időközben beigazolódtak a leszavazott aggályok, s egyértelműen nyilvánvalóvá vált, hogy a szerződő fél a kelleténél többet markolt, s kevesebbet fogott, de hathatós érdemi lépés a tulajdonos részéről nem történt.
2008 januárjában aztán megint szembesülhetett az önkormányzat, hogy az újsütetű üzemeltető-vagyonkezelő nem tudta teljesíteni szerződésben vállalt kötelezettségeit. Elmaradt költöztetések, fejlesztések, fizetések után jött a 70 milliós tagi kölcsön mentőöv, majd hosszú csend, s semmi tulajdonosi presszió a választási ciklus végéig.
2011 januárjában aztán az üzemeltető az új testületnek felvázolta a strukturális átalakítási elképzeléseit (Mátrix, stb.), melyet a többségében tájékozatlan, kisebb részben nagyon is tájékozott városatyák egyaránt előremutató kezdeményezésnek, tenni akarásnak minősítve kérdések, aggályok nélkül egyhangúan elfogadtak, és megszavaztak.
Ki olvasta az „első bálos” képviselők közül az előzményeket (szerződéseket), ki nem, nem tudható, de bennfentes (kórházbéli) vezetőjük a bonyolult, de előremutatónak minősített helyzet átmeneti megoldására, jó kompromisszumnak ítélte, a megnyíló új lehetőségek, pályázati sikerek reményében.
A már javában virágzó válság közepette, az intézmény további gyengülésére tekintettel (finanszírozás és forrás elérhetőség csökkenés) áprilisban aztán létrejött a Medical Investments Zrt. 100%-os leányvállalata, a Nagyatád MED Kft.
„A fejlesztési elképzelések elvben kikezdhetetlenek, gyakorlatilag betarthatatlanok” mondta az üzemeltető, „ezért az elképzelt célokat jelentősen ki kell igazítani, hozzá kell igazítani a realitásokhoz”.
Meglátásuk szerint a kiírás óta drámaian romlott a helyzet, s bár legjobb tudásuk szerint irányították a kórházat, de eszközeik, lehetőségeik beszűkültek, kimerültek a működési finanszírozás miatt. A helyzet tárgyalásakor az önkormányzat által korábban a kórházi FB-be (Felügyelő Bizottság) delegált tag, parádésan alakította a néma leventét.
Igaz, hogy a korábbi spekulációs tételek (tervezett több biztosítós rendszer, vizitdíj, kórházi napidíj, pályázati források, stb.) léket kaptak, de kérdem én ismét oly sok év után, hol volt a korábbi nyomós érvként hangoztatott sokmilliárdos „tőkeháttér”? Természetesen csak a pályázó és érdektámogatóik fantáziájában!
„A kórház elvesztése beláthatatlan kockázatokat, károkat hordoz”, mondta az üzemeltető, s felajánlotta a tulajdonosnak, hogy szálljon be, legyen résztulajdonos az újcégben. A testület a javaslatot elvetette, s újabb szerződésmódosítást követően az üzemeltető-vagyonkezelő nonprofit társaságként működött tovább. Az önkormányzat FB. tagját időközben új tag váltotta a megváltozott testületi erőviszonyokra (alpolgármester cserére) tekintettel, de kardja, lobogója neki sem volt.
2012 áprilisában újabb szerződésmódosítás következett (decemberig), mivel a korábbi határidő módosítások ellenére sem került kiürítésre és visszaadásra a 4014m2-es ötvösi, valamint az 1821m2-es Rókus közi ingatlan.
Május 1-től aztán az egészségügyi ingatlan vagyont, majd 2013 júliusától a Kórház-rendelőintézet üzemeltetését is átvette az állam. Ennek következményeként az önkormányzat a szóban forgó ingatlanok értékesítési lehetőségétől elesett. A sorozatos mulasztások többmilliós veszteséget okoztak az egyébként is jelentős kötelezettség állománnyal terhelt önkormányzatnak, s melynek a testület kormánypárti többsége ellenére, ugyan úgy nem akadt felelőse, mint a Bárdos projekt elszálló 300 milliós kötbérének, vagy a kultúr centrumunk kellő körültekintést nélkülöző rekonstrukciójánál keletkezett milliós többletköltségeknek.
Miután a hajó elment a polgármester (április 18. Megy a gőzös..? jegyzetem) még fogadatlan prókátorként „lobbizott” (?) a kórházi dolgozók időközben elmaradt béremelésért, de az idei parlamenti választás során kiderült, hogy a késedelmes hiánypótlás megvalósulása valójában új képviselőnk érdeme, aki az induló kampány alkalmával (miheztartás végett!) a következőket jelentette ki: „Nagyatádnak arra van szüksége, hogy a kormánnyal a költségvetési ciklus idején együtt tudjon szorosan működni. Nagyon fontos, hogy olyan szakembert találjunk és olyan politikust, aki ezeknek a feltételeknek meg tud felelni. A kormánypárt régi-új polgármester jelöltje mindezen feltételeknek maximálisan meg tud felelni”!
Nos, Tisztelt Polgártársak az elmúlt évek történéseit figyelembe véve lehet értékelni, és ha eljön az ideje, a „kórházmentők” közül választani!
