Megyei lapunk a körzeti választási iroda tájékoztatóját megosztva olvasóival, közreadta a 2. számú választókörzetben elfogadott országgyűlési képviselő jelöltek névsorát. A lista szerint a rendszerváltás óta soha nem tapasztalt létszámú (21 fő) jelölt száll harcba a körzet parlamenti képviselő helyéért.
Témaindító január 29-i jegyzetemben a választási lehetőség csökkenését prognosztizáltam, de úgy látszik az új választási törvény adta pénzszerzési lehetőség túlzottan is felkeltette a potyalinót kedvelők figyelmét. Miután a jelöltállítás kritériumai között nem szerepelt a „kalandorok kíméljenek” feltétel, ill. felszólítás, ezért olyan meglepően nagy a tolongás. Lupus in fabula (Ne fesd az ördögöt a falra, mert megjelenik) mondja a közmondás, s bár korábban emlegettem ugyan, de ha árnyéka fel is bukkant, azért még nem jelent meg. Az Atádi jelölteket hiányolva jeleztem, hogy ha a trend nem változik, akkor a környező falvak valamelyikének jelöltje (volt már ilyen!) lesz városunk képviselője. Nos, a vártnál több jelölt ellenére sem kell aggódnunk, mert képviselőnk, ha nem is Atádi, de továbbra is városi lesz.
A porondra lépett újdonsült pártok könnyűnek találtatott jelöltjei, a választást követően a pénztárhoz járulva visszafizethetik a könnyen megszerzett millát. A zsákmányból esetlegesen csak azok a jelöltek részesülhetnek, akiknek pártja az előírt országos listaállítás alapján elnyerik a százmilliókat, melyből „kárpótolhatják” vesztes jelöltjeiket. Természetesen ez is kutyavacsora a leszerepeltnek, mert az indítója a teljesítmény értékelése alapján bárkinek kimondhatja a verdiktet; paripa pimpili a popódba!
A listát elnézve a jelöltek döntő többségét az elmúlt évtizedekben sehol nem észleltem a közéleti terepen, de ugyebár egyszer el kell kezdeni, s ha már lúd, legyen kövér, s kezdjük mindjárt parlamenti székkel. Nosza rajta, sok sikert a megmérettetéshez. A kampány ugyan már javában tart, de csak egy-két jelölt hallható, s valószínű a későbbiekben is így marad. Kecsegtető ajánlatot nagyon keveset hallani. Se 13, 14. havi nyugdíj, se pulykapénz vagy ingyen repülő. Úgy látszik ennyire szegény az eklézsia, hogy még ígéretekre sem telik. A korábbi bőséges nem teljesült ígérethalmazt most hagyjuk.
A zászló, vagy legyen inkább barométer, a jelenlegi kormánybiztosnak áll, s mindent mérlegelve a legesélyesebb, s legalkalmasabb befutó. Ez furcsán hangzik korábban kifejtett álláspontomra tekintettel, de a mérlegelések során nem hagyhatók figyelmen kívül az elmúlt években viselt tisztségek, megszerzett gyakorlati (politikai, szakmai) tapasztalatok, melyek nem elhanyagolható helyzeti előnyt biztosítanak egy jelöltnek.
Ahogy a lóversenyeken (bocsánat a hasonlatért) úgy ennél a futamnál sem kizárt és benne van a pakliban a bukás lehetősége is, s ez minden jelöltre érvényes. A körzetünk még mindig szociba hajló, de a korábbi produkciók miatt a bázis erősen erodálódott, s a választók az elmúlt ciklusok tapasztalatai szerint egyre inkább szeretnének a győztesekhez tartozni.
Győzzön hát a jobbik, mondják az egyre gyarapodó internetes szimpatizánsok, de bármilyen meglepően jó eredménnyel is zárnak, győzelmüknek e körzetben jelenleg nincs realitása.
A körzetünk jelöltjeit nem a parlamentbe szánja gazdájuk, csupán töredékszavazat szerzése a feladatuk a tényleges kiválasztottak számára. Meglepetések a múltban is előfordultak e területen is, s most sem kizárt, de csekély az esélye.
A hallgatag sokaság reakciója kiszámíthatatlan. Mik jöhetnek még a Simon-ügy és „Zusi” után? Milyen lesz a részvételi arány? Mennyire zavarja meg a választókat a hosszúra sikeredett szavazólap?
Egy szó, mint száz, a „demokráciát” e területen nem hiányolhatjuk, mert van választék bőven, nem úgy, mint az átkosban. A helyzet tehát változatlan, LEHET VÁLASZTANI!
