Előző jegyzeteimben már hiányoltam a képviselők kellő figyelmét az előterjesztések és azok mellékleteinek tanulmányozásakor, de a gyengéd célzások hatástalanságára tekintettel ezúttal konkrétan kell a kérdést feltennem. A testületi-üléseket megelőzően a napirendi pontokhoz kapcsolódó, nyomtatásban kiküldött előterjesztéseket elolvassák a városatyák, vagy arra várnak, hogy az előterjesztő ismertesse kellő magyarázatokkal annak tartalmát? Nem tudom kinél mi a helyzet, de meglátásom szerint a többség nem veszi a fáradtságot, hogy elmélyüljön az anyagokban, mi több, egyesek még az átlapozástól is megkímélik magukat.

A napirendek élén sorra kerülő költségvetéssel kapcsolatos előterjesztések hosszúak, nehezen emészthetőek, s értelmezése némi konzultációt is igényelne. Ez eléggé strapás, s a téma amúgy sem éri el a többség ingerküszöbét ezért nem csoda, hogy a napirendek végén lévő előterjesztéseknek már cseppnyi figyelmet sem szentelnek. Több mint valószínű, hogy néhány kivételtől eltekintve bele sem kukkantanak, csak megnyomják a jóváhagyó gombot.

A legutóbbi ülés  tájékoztatóit is valószínűleg mellőzték, mert elolvasás esetén bizonyára felvetődött volna néhány közérdekű kérdés. A szeptemberi ülésen felmerült, hogy a hulladékos szolgáltatóval történt egyeztetések nem igazán sikerültek, s szokás szerint többnyire a polgármester volt az érdemi tárgyaló.

A decemberi előterjesztésben közel sem a szeptemberben elfogadott és meghirdetett elvek szerint tálalta az anyag a tervezett szerződésmódosítást, s a polgármesteri tájékoztatóból kiderült, hogy ismét személyesen tárgyalt a szolgáltató képviselőjével. Mivel a tájékoztatót kérdés, észrevétel mellőzésével fogadták el, így valószínű, hogy egyetlen képviselőben sem merült fel a miért négyszemközt, miről, és hogyan tárgyaltak a döntéshozók mellőzésével.

A jegyzői tájékoztató is tartalmazott a témával kapcsolatos részinformációkat, de annál sem merült fel egyetlen kérdés, észrevétel, s egyhangú volt az elfogadó gombnyomás.

Senki nem volt kíváncsi rá, hogy ugyan már milyen közérdekű adatok kiadásának megtagadása miatt áll ismételten perben a korábban ez ügyben már pervesztes önkormányzat? Mire kíváncsi már megint a korábbi pernyertes s ismét felperes dr. Barbalics István?

Senkit nem érdekelt, hogy a Kúria miért ítélte peren kívüli eljárásban alaptalannak az AJB (Alapvető Jogok Biztosa) a testület hulladékos rendelete ügyében törvényellenesség megállapítására irányuló indítványát.

A jegyzői tájékoztató jelezte, hogy Nagyatád Város Önkormányzata felperesnek a ZÁÉV Zrt. alperes elleni kötbér megfizetése iránti perében a Kaposvári Törvényszék előtt szünetelő peres eljárás folytatását kérte.

Emlékezzünk vissza! A Bárdos iskola átadását követően városvezetőnk kijelentette, hogy a pénzügyi elszámolás megtörtént, minden és mindenki ki lett fizetve. Majd ezt követően bírósági per lett a projekt közérdekű adatai kiadásának elmulasztása miatt. A bíróság kötelezte az önkormányzatot a dokumentumok kiadására, s nyögve-nyelve elindult az egyébként jogos kötbérigény iránti per is. Az indítást követően szakértői elbírálásra hivatkozva a per felfüggesztésre került, s az újraindítást a múlt hónapban kérte a felperes önkormányzatunk.

A tájékoztató kapcsán senki nem kérdezte meg az illetékest, hogy az elmúlt hosszú hónapok alatt mi történt a háttérben. Mennyibe került és milyen eredménnyel zárult a felkért szakértői csoport vizsgálata? Mi a jogi alapja az alperes kivitelezőnek a 200 milliós viszont keresete benyújtásának?

A testületi tagok figyelmetlenség, érdektelenség, nemtörődömség, vagy ki tudja mi miatt nem tették fel az egyébként okkal felmerülő kérdéseket. Úgy gondolják, hogy amiről nem beszélünk az nincs?

Miután a kormányzati konszolidáció eredményeként elkerüli városunkat a pénzügyi tornádó, a helyzetet megnyugtatónak ítélve elégedetten hátradőlve eredményesnek minősítik testületi munkájukat.

Személyesen bizonyára profitáltak három éves tevékenységük során, de a város adósságának jelentős csökkenése mellett az önkormányzat vagyona is jelentősen megfogyatkozott, s az irányítás is „idegen” kezekbe került.

Mondhatnánk, hogy a történtek a város hasznára válnak, de mint tudjuk a puding próbája az evés, s még csak az első falatoknál tartunk.

Legyen szerencsénk, s újabb és újabb hitelekkel vészeljük át az elkövetkező, könnyűnek nem ígérkező éveket, míg eljő a Kánaán. Bizakodjunk, hogy az időközben eltávozó ifjú polgáraink hazatérjenek, s kifizessék a város fennmaradása érdekében, a jelenlegi generáció által örökségül hagyandó adósságot.

Ha másképpen alakulnak a dolgok, legfeljebb néhány évtized múlva az akkori lakosok ismételten kezdeményezhetik a település városi rangra emelését, s kellő létszám esetén a MI PISTÁNK, mint újból megválasztott polgármester elmondhatja majd, hogy immáron negyedszerre lett város Nagyatád.