HTML

Nagyatádi egyenes beszéd

"A hír szent, a vélemény szabad"

Friss topikok

  • Prof. Wurm: Ez egy érdekes és főleg tanulságos választás volt az összes országos párt számára. A véleményem ny... (2022.04.17. 20:04) Mi történt velünk?
  • bakos.jozsef: @újnagyatádot: Tisztelt "ELNÖK"(?) Úr! Sajnálom, hogy nincs annyi vér a pucájában, hogy névvel fej... (2020.02.26. 22:26) NESZE NEKED NAGYATÁDI VÁLASZTÓPOLGÁR!
  • Nepcsi: Nem kívánok Bakos József és Prof Wurm múltfeltáró eszmecseréjének döntnöke lenni, de az bizonyos,... (2020.02.10. 20:29) MI PISTÁNK és az "Ő ÖNKORMÁNYZATA"!
  • stb.: E cikkről eszembe jutott a Titkok könyvtára (The Librarian) című film Noah Wyle főszereplője, aki ... (2020.02.09. 09:14) A MI PISTÁNK és az "Ő ÖNKORMÁNYZATA". II.
  • Nepcsi: Ne feledjük azt sem el, hogy a "Mi Pistánk"első sürgős vagyonértékesítő lépései során gazdaságtala... (2019.12.17. 18:23) Janus-arcú MI PISTÁNK?

Linkblog

Azon csekély számú és egyre fogyó érdeklődők közé tartozom, akik az elmúlt évek történései ellenére, ha mérséklődően is, de továbbra is figyelemmel kísérik városvezetésünk „nyilvános” fórumait, a képviselő testületi üléseket.

Már sokszor magam sem tudom bosszankodjak vagy nevessek e a látottakon hallottakon, de a múlt heti ülés mindenképpen megérte a figyelmet, mert jót derülhettünk rajta. Nem volt ugyan egy Sas kabaré, s a Fábry show szintjétől is messze elmaradt, de ahogy Pelikán elvtárs mondaná, „kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk”, az-az hamisítatlanul nagyatádi.

A szokásoknak megfelelően a kényesebb napirend (pl. „ÁSZ jelentés”), mint mindig ezúttal is kérdés, észrevétel nélkül simán „átment”, de a kevésbé fontos kérdésekben ismét akadémiai viták kerekedtek.

Kezdődött a NIESZ (Nagyatádi Intézmények Ellátó Szervezete) igazgatói posztjának zártról nyílt ülésre hozott pályázat elbírálásával. A három jelentkező közül kettő időközben visszalépett, így egyetlen pályázat jóváhagyása volt a feladat.

A bírálatra hivatott bizottság elnöke tájékoztatta a döntéshozó testületet, hogy a benyújtott egyetlen érvényes pályázat a megmérettetés során „könnyűnek” találtatott, ezért javasolta érvénytelenné nyilvánítását, és új pályázat kiírását.

Nem oda Buda, mondták kórusban a „jelölők”, s egymásra licitálva dicsérték a jelöltet, mondván a pályázati anyagon kívül is személyesen ismerik, majd nyomós érvek mellőzésével az előterjesztés többségi gombnyomással el lett intézve.

A „jelölés” és visszalépések hátterét és motivációit nem részletezem, mert a közérthetősége kicsit hosszadalmas magyarázatot igényelne, de aki látta, érzékelhette, hogy a nyertes végzettségét, köznevelési, oktatási tapasztalatát hangsúlyozva rendre elfeledkezett az irányításra váró szervezet státuszáról, ami sokrétű ugyan (élelmezés, fűtés, világítás, stb. biztosítása), de egyáltalán nem oktatási (a konfliktuskezelő tréningeket leszámítva!).

Amennyiben viszont a többség által preferált új vezető tényleg tisztában van a várható feladatokkal, s kellő üzemeltetési gyakorlattal valamint tapasztalatokkal is rendelkezik, akkor teljesen indokolatlan polgármesterünk egyebek napirendben közreadott aggodalma, miszerint a hamarosan induló 170 fős közhasznú képzés olyannyira megterheli a NIESZ által üzemeltetett oktatási intézményeket, hogy azért ellentételezés jár, s előzetes képzési ütemterv szükségeltetne a képzés szervezőjétől.

A megfontoltan kinevezett új vezető bizonyosan megoldja majd a többletként jelentkező új feladatokat is.

Az eset kapcsán ismét eszembe jutott alpolgármesterünk ciklus eleji tájékoztatója, miszerint a tényleges szakmai munka a bizottságokban folyik.

Nos, miután sok esetben személyesen és a helyszínen győződtem meg a bizottságok szakmai munkájáról, most a kívülről szemlélődők is képet alkothatnak róla, s érzékelhetik, mekkora súlya van egy szakbizottsági álláspontnak. Ha netán valaki nem vette észre, annak egy későbbi napirend során ismét felhívták rá a figyelmét.

Korábbi jegyzeteim során már feszegettem a sok bizottság (megemelt tiszteletdíjú) alelnöki szükségszerűségét, de most ismét felmerül a kérdés, hogy nem csak alelnökökre, de ennyi bizottságra is mi szükség? Igaz, az ad hoc bizottságoknál nincs külön juttatás, de akkor is.

Bárhogy is történt öröm az ürömben, hogy ezúttal (s remélhetően nem utoljára) a nyertes intézményvezető nem Szentrekettye-kettyentőről érkezett, hanem echte NAGYATÁDI!

A következő 8-as számú napirend is érdekesen alakult, melynek témája a turisztikai információs központok közös fejlesztése Nagyatádon (volt zeneiskola felújításával!), és Krizevciben.

Az előterjesztés lényege, hogy egyetlen pályázat érkezett (a szomszéd megyéből egy idén bejegyzett 20 milliós jegyzett tőkéjű Kft.)), de az előirányzatot meghaladó (legalacsonyabb összegű) ajánlat miatt a 120 milliós projekt megvalósításához +34 millió forint többletforrás szükségeltetne. Az önkormányzat pénzügyi bizottságának elnöke, ahogy korábban a projekt indítását, úgy következetesen a többletköltség elfogadását, ill. költségvetési tervezését sem támogatta, de testületünk (ismét!) felülbírálta a szakbizottság vezetőjének álláspontját és névszerinti szavazással, egy nemmel és egy tartózkodással megszavazta a településnek egyébként égetően szükséges turisztikai központ megemelt kivitelezési költségét.

Mivel úgy kell városunknak, a térség turisztikai centrumának egy új információs központ, mint éhezőnek egy falat kenyér, ezért a +34 milliót ellenzőknek nem lehet szavuk. No comment!

A hab a tortára csak ezután az interpellációk napirendben következett. Egy-két „újonc” képviselő három év elteltével sem jutott odáig, hogy átlapozza (netán elolvassa) az önkormányzatokra vonatkozó hatályos törvényt, valamint a helyi önkormányzat működési szabályzatát. „Valamit rosszul tudni rosszabb, mint nem tudni”!

Már korábban is többször tanújelét adták tájékozatlanságuknak, alulinformáltságuknak, de a többszöri polgármesteri, jegyzői, és irodavezetői jelzések úgy néz ki rendre süket fülekre találtak.

A kormány, a megye és versenyszféra kompetenciájába tartozó kérdéseket, várható feladatokat akarnak a helyi önkormányzatra testálni, elfeledkezve a kötelező feladatok ellátási kötelezettségéről, valamint az önként vállalható feladatok terén lehetséges mozgástérről.

A Kádár éra egykor népszerűvé vált „fóliázás” projektét szándékoznának reinkarnálni, s az önkormányzatunkkal a még csak nem is bimbódzó új gazdasági programelképzelések kebelén belül „uborkát felvásároltatni”. Nem vicc, aki látta tanúsíthatja, hogy komoly ötletként került elő a megcsonkult polgári frakció kútfőjéből (pardon; cilinderéből), mert kidolgozott, elfogadott, meghirdetett új gazdasági programot még senki nem látott.

A gondolat nem rossz, s nem is új keletű, mint ahogy a korábban fellobbantott (majd hamvába hullt) „Börtönt Nagyatádra!” ötlet sem, de az állam és a versenyszféra tennivalóit nem vindikálhatja magának önkényesen és kompetencia nélkül egyetlen önkormányzat sem. Dicséretes egyes képviselők lelkes, és türelmetlenül igyekvő tenni akarása, de nem szerencsés összekeverni a szezont a fazonnal, a gazdaságfejlesztési programot az önkormányzati fejlesztések programjával, mert abból nem sülhet ki semmi jó.

Korábban ugyan ajánlottam városatyáinknak, hogy engedjék szabadjára fantáziájukat, s időnként merjenek nagyokat álmodni, de nem lázálmokra gondoltam.  

Egy polgári képviselő nehezményezése kapcsán szóba került még az ülésen, hogy az önkormányzatok részére megye által rendezett „gazdaságfejlesztési” fórumra a polgármester nem vitte magával segédeit (alpolgármesterek). Ez persze nincs szinkronban a korábban hangoztatott testületi együttműködéssel, összhanggal, de gyógyírként szolgálhat a szintén szóbahozott testvérvárosi látogatás.

Polgármesterünk helyettesei kíséretében némi kihagyást követően ismét elmerészkedett Kézdivásárhelyre, s „megerősítette az eddigi együttműködést”. Ez utóbbi kijelentését nem igazán tudom értelmezni, mert nem csal az emlékezetem. Településünk 2004 decemberében, felülve az akkori kormányzati propagandának megbukott együttműködésből, szolidaritásból, mert nem volt hajlandó a külhoniakkal való összetartozást megerősíteni az állampolgárság megadásával, ill. megszavazásával.

„Célunkat elértük” mondta, s elégedetten, mi több, büszkén mutatott az ajándékba kapott, s a tanácskozó teremben kihelyezett székely zászlóra.  

A sok éve szintén „ajándékba” kapott 56-os lyukas zászlót nem láttam a teremben!

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://egyenesbeszed.blog.hu/api/trackback/id/tr975672629

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vörösposztó 2013.12.04. 17:01:35

Tisztelt Bakos Ur!

Ön a nagyatádi közélet?/benne a nagyon is látványos és érdekes képviselőtestületi ülésekkel/iránt időt és nyugdijas,fogyatkozó erejét nem kimélve tudósit bennünket saját tapasztalatairól.Gondolt-e arra,hogy vajon ennek milyen foganatja,netán bármilyen értelme is van itt Nagyatádon?A jelenlegi "Magyarország jobban teljesit"FIDESZ-világban,a leosztott,illetve elosztott szerepek,poziciók,és kipárnázott zsiros állásokban ülők kisded játékai-sajnos közpénzen-vajon érdekli-e a mindennapi megélhetési gondokkal küzdő munkanélkülit,minimálbérest,aki a hónap végén azzal a nyomasztó ténnyel szembesül,hogy esélye sincs kitörnie abból a nyomorból,kilátástalanságból,melybe nagyrészt akaratán kivül került?Bizony hogy nem érdekli,mert ugy látja,nem tud ellene tenni,egyedül van,magára hagyták,sorsa megpecsételődött.Nincs segitség,igy,karácsonyhoz közeledvén arról még álmodni sem mer,hogy esetleg egy vellness-hétvégén lazitson,évek óta nem volt "szabadságon",évtizedek óta egyazon téli kabátban jár,és attól retteg,hogy csak ne jöjjön valami váratlan,főként hóvégi kiadás,mert akkor vége.
Javaslom,hogy végezzen kutatást-igaz ezt nem ülve lehet megtenni-azok körében,akik ilyen élethelyzetekben vannak,keressen ehhez segitőket-ha kell magam is beállok dolgozni-és közvetlenül kérdezzük meg ezen,a közéleti kérdésekre affinitással nem reagálókat,hogy vajon ők hogy látják a jövőt,Magyarország,benne Nagyatád "vezető"-inek ténykedését,a megélhetési nélkülözést,azt hogy a virágos városban csak a nyugdijasok maradnak maholnap,a jövőtlenség,a kilátástalanság elől menekülő fiataloknak mi a saját,személyes véleménye városuk közéleti feladatra alkalmatlan és érdemtelen potentátjairól ,stb,stb.Érti ugye?
Mi a lakosság véleménye a helyi pártok,benne a kormánypárt zsiros székekben ülő katonáiról,személyükről,településük iránti elkötelezettségükről,szembesitve őket néhány évvel ezelőtti hangzatos igéreteikkel!
Valószinü,hogy az Ön személyes közéleti érdeklődését kielégiti a blogirás,de vajon a külső szemlélő,olvasó,ott élők véleménye szerint ennek van-e és milyen hatása a mindennapokra?-mások életére,véleménye alakitására ? Érdekes és tanulságos lenne ezekről valós képet kapni.Talán meg kéne kérdezni,ennek érdekében csapatot szervezni,nemde?Az igazi közéleti tevékenység fokmérője talán az olyan munka,ahol nemcsak a pofázó kisebbség/állás,viszonylagos jómód,stb/,hanem a hallgatag többség véleményét is meghalljuk,mert bizony ők vannak többségben.Őket sajnos sem a mádiában,sem másutt nem mutogatják,nem kérdezik,mivel ennek ugymond nincs "hirértéke",mert nem celebek,nem magamutogató helyi politikai nimandok,csak egyszerü ,családos,gyermekeket nevelő,tisztességes munkából megélni akaró magyar emberek-Velük vajon ki törődik?
Ez irányban való gondolkodás és tettnek lenne különösen értelme.

civil48 2013.12.05. 11:27:27

Bakos Úrnak, Vörösposztónak egy néhány évvel ezelőtti blogom tartalmával válaszolok:

Az idők elején, a legerősebb, magának vindikálta a „jogot”, hogy Ő mondja meg a „tutit”, s ha valaki más véleményen volt, azt jól fejbe verte, - rendezve így a sorokat. A lelki, a nem érthető jelenségek megmagyarázására ott volt a sámán.

Később ezt a vezérszerepet a behódolt, kevésbé erősekkel megosztotta, kisebb kiváltságok biztosítása mellett. Aztán, - a még későbbiekben: kijelentette az egyik, hogy az Ő, (a törzsfőnök, király, császár, sah, stb.) „beosztása” csak családilag örökölhető „hivatal”, - mert a sámán, a pópa, a pap, stb. isteni sugallattal megerősítette az Ő isteni eredetét, de legalábbis annak földi helytartója mivoltát. Aztán a vallás is „központosítva „lett, - igaz előbb kijelölték, hogy melyik testvér legyen a világi utód, és melyik a pápa. Az is igaz, amikor már nagyon kilógott a „lóláb”, ez utóbbival felhagytak. Ekkorra már az érdekek szövevénye ezt megengedte, sőt segítette, - segítve egymást az egyházi és a világi hatalom.

Sem az egyházi, sem a világi hatalom nem szerette, sőt tiltotta és büntette azt, aki nem hitt az Ő fensőbbségében, avagy másképpen látta a világot. Megégette, üldözte, kiátkozta, kiközösítette, kitiltotta, lefejeztette, száműzte, (mikor, ki vagy mi volt soron) azt az alattvalót, akinek kétségei támadtak, aki azt szóvá tette, kritizálta. Sokszáz évet veszített emiatt a világ a fejlődésben, - de azóta sem okultunk, - hiába volt a felvilágosodás - csak a „megoldási” módok finomodtak, - a népbutítás tovább folyik.

A hosszú „fejlődés” során tovább osztódott a népesség, a „társadalmi munkamegosztás” kívánalmai szerint. A tömegek feladata továbbra is az lett, hogy eltartsa a kiváltságost, ha csak lehet, ne gondolkozzon, vagy csak annyit, ami a „szolgálathoz” kell. Az uralkodó és a haszonélvező csoportok (nemzetségfők, arisztokrácia, nemzetközi ipari és pénzarisztokrácia stb.) élvezik, a kiváltságolt segítőik (politikusok, tudósok, feltalálók, bank és egyéb tisztet viselők, stb.,- tehát a tömegekre hatást gyakorlók) biztosítják ezt az uralmat. Maga a rendszer felépítése olyan, hogy aki „segít” ezt fenntartani annak többet juttat, - megvásárolandó a „tevékenysége”. Aki nem áll be ebbe a sorba azt kilöki, ellehetetleníti. A gondolkodó, a kritikus szemű-szavú „alattvaló” továbbra sem kell. Az a népbutítás, amely ezer-éveken át folyt, a mostani „technikák” mellett főleg a „tömegtájékoztatás” dolga lett. A nagy tömegnek ott a celeb-„műsor” győzikéstől, mónikástól, való- világostul. A „segítők” ha önként és dalolva vállalják a „butítást” ható-, és szerepkörüknek megfelelően, de - a teljesítménnyel köszönő viszonyban sem lévő - sokmilliós fizetés-prémium-végkielégítés-korrupciós-pénz, stb. féle konstrukciókkal díjazottá lesznek. Hogy a többiekkel (akár a kirúgott gondolkodókkal, akár a tömegekkel, akár a tömegek azon csoportjával is, akiknek tudomásuk sincs nagyon a mibenlétükől sem) mi lesz, - sokadrendű-rangú kérdés. Vagy még az sem. Hiszen, így működik a világ, amióta világ : egy része ősbuta, egy része így vagy úgy korrumpálódott.

Az ősközösségtől napjainkig jellemzően így volt (van): a kevesek arrogáns erőszakossága mindig legyőzte a tömegek félelmét, bátortalanságát, butaságát, hiszékenységét.
...................
Pesszimista szöveg, de akkor is így látom. A "köznép"-et pedig nem érdeklik az efféle gondolatok, mert ahogy írtad Vörösposztó,a betevő falat fontosabb, mint a világ dolgaíról elmélkedni.Akinek pedig kellene tennie, mert hatalmában van, az velejéig romlott.
süti beállítások módosítása