Majd szültek egy egeret.

A csütörtöki soros testületi-ülésen, egy „hosszú éjszaka”, és közel két órás vízgereblyézés után, a képviselők egyhangúan beletörődtek, a polgármester által kissé „felmelegített” települési szilárd hulladék díjkedvezményéről szóló előterjesztésbe.

Az előző napi (a bizottságok által nem támogatott) szemétdíj támogatási javaslatát, mely az eltörölt 50%-os kedvezményt hivatott pótolni, 10%-ról 18%-ra (?), pontosabban a negyedévenkénti önkormányzati juttatást 800 Ft-ra emelte. Az éves 3200 Ft-os támogatást az egy fős ingatlanok tulajdonosai kérelmezhetik, s ha lesz fedezet a 2013. évi költségvetésben, meg is kapják.

Ezzel „sikeresen” megoldották azt a problémát, amit majd egy évvel ezelőtt figyelmetlen és gondatlan magatartásukkal önmaguk idéztek elő. Legalább is abban a hitben nyomták meg az előző napi piros helyett a zöld gombot, hogy nagy szolgálatot tettek a becsapott korábbi kedvezményezetteknek, és elhárult az akadály a további sikeres díjmérséklés elől.

„Ez a támogatás nem elhanyagolható, mint azt egyes képviselők állítják, s üljünk le a szolgáltatóval tárgyalni a további ésszerűsítési lehetőségekről”, mondták a testület vezetői.

Miért tárgyalna, és miről a szolgáltató, mikor a hajó már elment?

Be szép is lenne rábeszélni az egyedüli nyertest az áldozatvállalásra, ha nem szólnának ellene a körülmények, melyekről ismét hajlamosak a döntéshozók elfeledkezni.

Nem tudom, hogy a képviselők észrevették e, de nekem feltűnt, hogy a szolgáltató, aki az elmúlt másfél évtizedben minden hulladékos témát érintő bizottsági és testületi ülésen 2-4 fővel képviselte a céget (még a decemberin is), a januári üléseken egy emberük sem jelent meg, holott melegében pontot lehetett volna tenni az ügy végére.Távolmaradásuk arra volt jó, hogy így nem lehetett feltenni kérdéseket, melyekre esetleg kínos válaszok is születhettek volna a nyilvánosság előtt.

A polgármester két ülés közötti beszámolója szerint január 15-én egyeztetést tartott a szolgáltató ügyvezetőjével. Egyetlen képviselő sem kérdezte meg, hogy az aktuális feladatokról szóló egyeztetésen ki vett részt a polgármester mellett, s miről szólt a megbeszélés? Az elutasított decemberi díjmódosításról, a közületi díjak emeléséről, újabb „potyajegyek” átvételéről, vagy netán a ki nem fizetett konténerürítési számlákról, ki tudja?

Nos, a szolgáltatóval a 10 évre szóló szerződés megkötése tavaly márciusban megtörtént, s elfogadásra került (33%-os díjnövekedéssel) az új (csak a szolgáltatónak kedvező) díjstruktúra. Megszüntették az 50 l-es kukákat, előírták a minimális 120 l-es edény használatát, csökkentették az ürítési gyakoriságot, és bevezették (teljesen indokolatlanul) a rendelkezésre állási díjat.

Mint ahogy december 19-én a „Mutyi Pista „kalandjai? jegyzetemben említettem, a szolgáltató a rendelkezésre állási díjjal cca. 30 millió Ft. „talált” bevételhez jutott, minden erőfeszítés nélkül (csupán néhány üveggyöngyért). Ebből futotta arra a 2-3 milliós kompenzációra, melyet a megszüntetett kiskukák használóinak kompenzálására szerződésileg beígért, illetve az önkormányzat által jelzett szintig teljesített is. Miután év közben kiderült, hogy a kedvezményt igénylők száma a duplája a korábban jelzettnek, a szolgáltató megtagadta a kedvezmény további finanszírozását. Az önkormányzat testülete a díj megállapítási jogosítványa lejárta előtt, decemberben díjcsökkentés kezdeményezése mellett törölte rendeletéből az 1-2 fős ingatlanok 50%-os kedvezményét.

Most kiderült, hogy a szolgáltató a decemberi önkormányzati díjmódosítási kezdeményezést elutasította, így a korábbi díj maradt érvényben. Ez viszont kétségessé teszi az elfogadott kedvezmény mértékét (18%), mivel a szolgáltató számára a kormány által ez évre engedélyezett max. 4,2%-os díjemelés még nem történt meg.

A kivetett illetve beszedett rendelkezésre állási díjból származó cca. 30 milliós többletbevétel bőven fedezné az aktuális létszámú kedvezményezetti kör eredeti (50%-os)díjkedvezményét is, de a szolgáltatónak esze ágában sincs alkudozni egy számára kedvezően elnyert pályázat illetve szerződés utólagos, számára kedvezőtlen módosításról. Csak levelezgessen a polgármester a minisztériumokkal.

Mit vár évről évre Nagyatád Önkormányzata a bérbe adott helyi vízműtől? Nos, más néven, de ugyan azt várja Nagykanizsa Önkormányzata az általa létrehozott cégétől is.

Közismert tény, hogy a szolgáltató céget jelentős hitelfelvétellel vásárolta meg az új tulajdonos, majd kistafírungozta az „új” menedzsmentet, melynek szabad kezet adott a gátlástalan profitszerzéshez, mert abból szándékozik törleszteni a felvett hitelt és kamatait, valamint a cégvezetés magas fizetéseit, nem csekély gépkocsi költségeit, stb.A menedzsment csupán igyekszik megfelelni az elvárásoknak, s ahol hagyják, ott brutálisan kihasználja megszerzett monopol helyzetét.

Jól érzékelteti törekvéseit, hogy a társasházaknál kialakított és megkifogásolt „túlszámlázást”, nem díjcsökkentéssel, hanem felesleges többlet edénykapacitás kihelyezésével „oldotta meg”. Profit éhsége korlátlan, s minden gátlás nélkül szedi be a nem létező hulladékmennyiség utáni díjakat is. A lakossági kommunális hulladékszállítási díjemelést a kormány ez évre már behatárolta számára, de a többit nem.

Ezt kihasználva emelte 70-100%-al a konténerürítések (építési törmelék) díját, s hogy a vállalkozások se maradjanak ki, a közületek edénybérleti díját 5-6%-al, az ürítések díját pedig 20%-al emelte az előző évihez viszonyítva.

Mivel az önkormányzatok díjmeghatározó jogosítványa január 1-el megszűnt, s a szolgáltató képviselői sem kötelezettek díjképzésük „megindokolására”, a többségi polgári oldal jobb híján a polgármester mesedélutánját hallgatta, a már négyfejűvé nőtt szemétsárkányról, a reklamáló gonosz polgárokról, valamint az akadékoskodó hivatalokról. Miután dilettáns módon többször elsütötték „szociális” problémamegoldó alternatívájukat, elalvás előtt két perc szünetet kértek, majd zokszó nélkül egyhangúan megszavazták az előző nap még ellenzett hideg (de reggelre már langymeleg) előterjesztést.

Tisztelt Képviselő Úrasszony, és Urak!

Ha már múlt év márciusában elfelejtettek döntésük előtt a tükörbe nézni, akkor most nézzenek a tenyerükbe és ne feledjék a honosított Finn mondást: Aki az ördöggel kezet szorít, az ne csodálkozzon, hogy kormos lesz a tenyere.