Lángos és bolhapiac kedvelőként időnként kilátogatok a helyi piacra, s bolyongásaim során sok-sok ismerőssel találkozom. Mi újság, igaz a hír, hallottad, hangzanak a szokásos kérdések, s időnként ámulatba ejt egyesek jól értesültsége, kettesek tájékozatlansága. A sületlenségeket igyekszem elereszteni a fülem mellett, de amikor sokaktól és sokadszor hallom ugyanazt, be kell látnom, hogy a „rémhír” gyorsabban terjed, mint az influenza vírus, s nem bújhatok ki a válaszok, vélemények alól.
A szombati sétám során rég nem látott ismerőseim közül többen is azzal állítottak meg, hogy hallották, leigazoltam a DK-hoz (Demokratikus Koalíció). Igaz, hogy ringbe szálltam?
Néhány hete már szembesültem a kérdéssel, de akkor még legyintettem a felröppentett újabb kacsára.
Korábban ugyanis az LMP-vel (Lehet Más a Politika) hoztak hírbe, ha nem is indokolatlanul, de teljesen alaptalanul.
A félreértések és a további kérdések elkerülése érdekében bevallom, hogy az LMP egyik alapító tagjával (Schiffer András) atádi látogatásakor közterületen fényes nappal folytattam néhány perces eszmecserét, s valószínű ez szolgáltathatta az alapot a „boronáláshoz”.
Bár meglátásom szerint új színt vittek a parlamentbe, s időnként szimpatikusnak találom a profizmust demonstráló megnyilvánulásaikat, de nem csatlakoztam a nem létező atádi, sem vidéki szervezethez, s nem vettem részt egyetlen összejövetelükön sem. Az időközben leköszönt frakcióvezetővel és kaposvári kísérőivel sem folytattam ilyen irányú beszélgetést.
A DK-val szintén az a helyzet, hogy bár többnyire ott vagyok minden nyilvános politikai fórumon, de nem voltam jelen az új atádi DK alapszervezet alakuló ülésén, sem egyéb összejövetelén. Nem vagyok se tagja, se szimpatizánsa a DK-nak.
Csak feltételezem, hogy az alapot esetleg egy Brüsszelben (Belga főváros, 2008.06.22.) készült „közéleti” csoportkép szolgáltathatja, ami most kerülhetett a kacsát fellövő ismeretlen kezébe. A kép eddig is „nyilvános” és könnyen hozzáférhető volt, mint a sok száz többi, de csak most kelthette fel valaki figyelmét, s kreálhatott belőle (és egyéb eseményekből) téves következtetést. A fotó egyébként egy váratlan és felettébb kényes szituációban készült. Egy régi jó barátom majd három évig nem beszélt velem miatta, mert a fotón az akkori miniszterelnök felesége és a mai DK elnök (Gyurcsány Ferenc) mellett álltam a közgyűlési küldöttség egyik tagjaként.
Volt szemtanú bőven, s ugrattak is miatta eleget.
Piaci és városi sétáim során egyéb csacskaságokkal is traktáltak barátaim és ismeretlen ismerősök, akik vagy jól értesültségüket fitogtatták, vagy tájékozottságomat akarták tesztelni. Többnyire a helyi bürgermeister gyarapodása volt a hír témája (Mercedes gépkocsi Segesden elrejtve, illetve kacsalábon forgó nyaraló a Balatonon), de amikor a merdzsó rendszámát, színét, típusát, vagy a település nevét (ahol a „Pistalak” áll) kérdeztem, csak hümmögés és vállvonogatás volt a válasz.
Szombaton a készülőben lévő új rezidencia volt a sláger téma, mert egymástól függetlenül többen is újságolták a friss szenzációt. Palotát épít a megtollasodott polgármester a zsömle utca kifli szám alatt. A telket megvette, a rajta állt házat elbontotta, és a tervek szerint sok tízmilliós kégli fogja hirdetni a Mi Pistánk dicsőséges karrierjét. Miből telik neki ilyen drága házra? Minek neki, hisz a meglévő sem putri?
Nos, egyszerű a válasz, csak tessenek az érintettet megkérdezni. Akár fogadóóráján négyszemközt, akár a piacon, ahol nejével időnként (a kampány közeledtével egyre gyakrabban) megfordul, mert nála autentikusabb válaszadót nem ismerek.
Egyébként, aki ismeri pályafutását, s kapcsolódó jövedelmi lehetőségeit, az nem tesz fel még magában sem ilyen kérdéseket, mert teljesen, felesleges és értelmetlen.
Aki nem hiszi, járjon utána!
