Az elmúlt héten megtörtént a negyedik tárgyalás is a közel egy éve húzódó „Bárdos” perben. A per a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján indult, amely szerint közfeladatot ellátó szerv feladatkörébe tartozó ügyben köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását, lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse. Nos, mivel ez a legnagyobb erőfeszítésünkre sem ment, ezért, mint azt már több korábbi bejegyzésemben (2011. 05.12. 2012. 01. 19 é 27) is említettem, az iskola felújítási projekt közérdekű adatai kérdésében, az önkormányzat elzárkózó magatartása miatt bírósághoz kellett fordulnunk.
Bár a hivatal képviselői tagadták, de a korábbi tárgyalás óta kiderült, illetve bebizonyosodott az is, hogy a korábbi három szerződésmódosítást követően 2011. február 17-én újabb módosítás („megállapodás”) történt, ezúttal a kivitelezési szerződésben rögzített 40.000.000.- Ft értékű teljesítési bankgarancia vonatkozásában. Az már csak hab a tortán, hogy a megállapodást a hivatal részéről a perben e tényt tanúként tagadó tisztviselő írta alá.
Látszatra nincs jelentősége, noha a képviselő testület tagjainak többsége erről sem tudott, de a Vállalkozási szerződés IX. 3. pontja előírta, hogy a Megrendelő a késedelmes teljesítés első 30 napjára jutó késedelmi kötbér-összeg erejéig, valamint a vállalt meghiúsulási kötbér mértékéig biztosíték nyújtását írja elő. A szerződés e pontjának második fordulata szerinti 100.000.000.- Ft bankgaranciáról a kivitelező a banki okiratot be is nyújtotta, de az 2010. augusztus 19-én lejárt, s annak ellenére, hogy a munkák végső átadás átvételére csak 2011. február 25-én került sor, így az önkormányzat elesett a meghiúsulási biztosítéktól. Kérdés vajon miért nem hosszabbíttatták meg időben a kivitelezővel, vagy már tudták, hogy bármi történik is, ezt a szerződést semmi esetre sem fogják felmondani? A perben az is kiderült, hogy az önkormányzat a Vállalkozási szerződés IX. 3. pontjában előírt, a késedelmes teljesítés első 30 napjára jutó, de maximum 303.000.000.- Ft összeg erejéig fedezetet nyújtó késedelmi kötbérre nem is kért garanciát, sőt az eredeti szerződés azon kikötését, hogy a kötbér összegét beszámíthatja a számlába ki is törölték, vajon miért? Tehát a kötbérre se bankgarancia, se beszámítás, csak egy nyögvenyelősen ígérgetett per hozomra? Ezt sem tudtuk volna meg a per nélkül, így talán nem volt hiába való a sok költséget és energiát felemésztő küzdelmünk, a makacs ellenállás leküzdhető, tudjuk ajánlani másoknak is, hogy bátran éljenek a közérdekű adat kiadása iránti jogukkal.
A bíróság, ahogy már korábban, úgy ezúttal is kellőképpen érzékeltette az alperessel, hogy a felperes által kért adatok egyértelműen közérdekűek, s a megtagadó (illetve vonakodó) magatartásuk alátámasztására felhozott indokok nem állják meg a helyüket. A tárgyalások során a mondvacsinált ürügyek nem nyertek bizonyítást, noha erre több hónap állt az polgármesteri hivatal rendelkezésére. Az alperes által többször kifogásként felemlített, az üggyel kapcsolatos korábbi blogbejegyzéseimet a bíróság is megtekintette, és semmiféle kivetnivalót nem észlelt benne. A blogjegyzetekre hivatkozások egyébként érthetetlenek számomra, hiszen ha bármiféle törvénysértőt tapasztalnak a közreadott véleményemben, úgy bármikor a bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért.
A már- már rétestésztává nyúló per a „hiányzó” (ki nem adott) dokumentumok listázása, pontos megjelölése, és újabb kiadási kérelmezése miatt újabb hónapokat igényelt volna, mert az eljárási rendnek megfelelő keresetmódosítás nem lehetséges. A kialakult helyzetre tekintettel elálltunk több, az eljárás során kért, de ki nem adott irat kiadásától, s csak a korábbi kérelemben külön megjelölt építési napló bíróság általi kötelező kiadatását kértük. A bíróság felhívta az alperest a kért dokumentum megegyezéses kiadására, de az alperes jogi képviselője (nyilvánvaló előzetes utasításra) azt megtagadta.
A bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy az építési naplót 30 napon belül adja ki. Az ítélet jelenleg még nem került kézbesítésre, s nem is jogerős, de a tárgyalásnak volt egy biztató pozitív momentuma is, mivel az alperes bejelentette, hogy a kötbérrel kapcsolatos előkészítés lezárult, s zöld utat kapott a ZÁÉV. elleni kereset benyújtására. Időpontról ugyan nem esett szó, de 13 hónappal a felújított intézmény átadása után talán már nem kell újabb hónapokat várni. Tekintettel arra, hogy bizalmunk időközben erősen megtöredezett, ezért a benyújtandó keresetből is igényeltünk egy „közérdekű” példányt. Az sem kizárt, hogy bárki beavatkozhasson az Önkormányzat mellett, annak pernyertességét elősegítendő, mivel a jelzett 292.000.000.- Ft ugyancsak jól jöhetne a szemétdíj, helyi adó csökkentése érdekében.
Nem tudom ki, hogy van vele, de számomra felháborító, hogy egy önkormányzat 22 évvel a rendszerváltozás után öntörvényűen működhet, miközben a lakosságtól elvárják a jog illetve szabálykövető magatartást.
Az, hogy a döntéshozó felelős városatyák nem tudnak, és nem is érdeklődnek egy közcélú milliárdos projekt színfalak mögötti fejleményeiről, az a testület dolga. De ez nem ok arra, hogy a városházán közérdekű adatokat önös érdekből eltitkoljanak, dokumentum kiadásokat törvénysértően megtagadjanak.
A felelőtlen gazdálkodás következményei egyre több területen tetten érhetők, és hónapról hónapra súlyosbodik a helyzet.
Következmények nélküli ország vagyunk, hallhatjuk gyakran, de ez csak részben igaz. Valóban sokan megússzák büntetlenül törvénysértő, károkozó cselekedeteiket, de a számlát valakiknek mindig állnia kell, s nem nehéz kitalálni kik azok.
Nem tudni, hogy az átalakítást követően mit hoz az új önkormányzati és közigazgatási struktúra, ezért csak remélni tudom, hogy a jövőben szűkül a Csák Máték mozgástere, s előbb utóbb az adófizető választókat képviselők is öntudatra ébrednek, és az elvtelen lojalitás helyett, a szabályok betartása kerül előtérbe.