HTML

Nagyatádi egyenes beszéd

"A hír szent, a vélemény szabad"

Friss topikok

  • Prof. Wurm: Ez egy érdekes és főleg tanulságos választás volt az összes országos párt számára. A véleményem ny... (2022.04.17. 20:04) Mi történt velünk?
  • bakos.jozsef: @újnagyatádot: Tisztelt "ELNÖK"(?) Úr! Sajnálom, hogy nincs annyi vér a pucájában, hogy névvel fej... (2020.02.26. 22:26) NESZE NEKED NAGYATÁDI VÁLASZTÓPOLGÁR!
  • Nepcsi: Nem kívánok Bakos József és Prof Wurm múltfeltáró eszmecseréjének döntnöke lenni, de az bizonyos,... (2020.02.10. 20:29) MI PISTÁNK és az "Ő ÖNKORMÁNYZATA"!
  • stb.: E cikkről eszembe jutott a Titkok könyvtára (The Librarian) című film Noah Wyle főszereplője, aki ... (2020.02.09. 09:14) A MI PISTÁNK és az "Ő ÖNKORMÁNYZATA". II.
  • Nepcsi: Ne feledjük azt sem el, hogy a "Mi Pistánk"első sürgős vagyonértékesítő lépései során gazdaságtala... (2019.12.17. 18:23) Janus-arcú MI PISTÁNK?

Linkblog

A múlt heti sajtóból és televízió hírekből értesülhettünk, hogy a megyei közgyűlési elnökök aláírták a megállapodást, miszerint az állam tokkal vonóval átveszi a megyei fenntartású intézményeket.

A tisztességesen eladósodott megyei önkormányzatoknak nem drága az állami mentőöv, mivel az évek óta alulfinanszírozott intézmények működtetése mellett az átvállalással megszabadulhatnak a felhalmozott tetemes adósságtól is. Ennek velejáró feltétele azonban a kapcsolódó ingatlanvagyon átruházása, ami a későbbi esetleges értékesítések során már az államkasszát gyarapítja.

Igen ám, de kinek a vagyonát „kártyázzák” el a megyei elnökök, ráadásul előzetes közgyűlési felhatalmazás nélkül? A megye által működtetett intézmények egy része, önkormányzati tulajdonú ingatlanokban helyezkedik el. Városunk szakképzője és egyik általános iskolája is, bár a megye üzemelteti, de városunk tulajdona.

A korábbi évek finanszírozási nehézségei kapcsán felvetett „átadási” javaslatot a város első embere azzal hárította el, hogy nem adjuk, mert a miénk. Akkor most miért hagyja szó nélkül az „átadást”?

Az elmúlt ciklusokban ugyan a megye eladósításában is oroszlánrészt vállalt, de a „felturbózott” adósságot nem a városunk kontójára kellene rendeznie.

Igaz, hogy a közgyűlés az átadás ügyében még nem döntött (tudomásom szerint nem tárgyalta), de úgy hírlik, a héten napirendre kerül a kérdés. Érdeklődéssel várom, hogy a megyei közgyűlésben szavazati joggal rendelkező két képviselőnk megszólal e, és miként voksol az ügyben.

Persze a pillanatnyi körülményekre tekintettel nem lehetnek illúzióim, mivel borítékolni lehet, hogy a presszió alatt nyögő szervilis képviselőink melyik gombot részesítik előnyben.

 

Azt is érdeklődve várom, mikor tájékoztatják a helyi képviselőket a Bárdos projekt fejleményeiről.

A bíróságon hallottam, de a legutóbbi testületi ülésen a két ülés közötti „hivatali” beszámolóban szó sem esett benyújtott kötbér igényről, pereskedésről. Leginkább arra lennék kíváncsi (többedmagammal), hogy a februárban jelentős késedelemmel átadott beruházást követően mikor fogalmazódott meg s került benyújtásra a szerződés szerinti jogos kötbérigény?

Amennyiben az októberi tájékoztatóból sem derül ki mi történt az ügyben, talán akad egy kíváncsi képviselő akinek esetleg ingerenciája támad rákérdezni.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://egyenesbeszed.blog.hu/api/trackback/id/tr783293195

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vörösposztó 2011.10.13. 20:17:30

Hát hogy ki fizeti a révészt,a válasz egyszerü:
Minden esetben az adófizető polgár,függetlenül attól,hogy állambácsi egyik zsebéből a másikba,vagy viszont rakosgatja a pénzt,illetve a vagyont.
Az ügy pikantériája,mondhatni vagyonjogi,de önkormányzati szempontból is kettős:egyrészt eddig a tulajdonos és a fenntartó személye sok esetben elvált egymástól/lásd a nagyatádi önkormányzati tulajdonu,de megyei fenntartásu intézményeket/,most viszont a tulajdonos és a fenntartó/müködtető/ egyazon lesz,vagyis az állam,másrészt Orbán ugy kötött megállapodást a tulajdon átadásáról és a fenntartásról a megyei közgyülési elnökökkel,hogy ezen megállapodást előzetesen az érintett megyei közgyülések jóvá sem hagyták.Mondhatjuk,hogy pitiáner dolog,hiszen valamennyi megyei közgyülés a körmánypárt kezében van,igy a közgyülési jóváhagyás puszta formalitás,szinjáték.
A vagyon és fenntartói jog átadása azonban egy nagyon fontos további kérdést is felvet,nevezetesen azt,hogy ezek után miért van továbbra is szükség a megyékre,a közpénzen fenntartott,és jól kistafirozott apparátusra,különösen annak tükrében,hogy Navracsics Ur ötletelése alapján a járások visszaállitására kerül sor,amelyeknek ugyan a feladat és hatáskörét még nem ismerjük,de hogy további költségnövekedéssel jár,annyi bizonyos.Mind a leendő járások,mind pedig különösen az intézményfenntartói feladataitól megfosztott,vele együtt a tetemes adósságoktól megszabaditott megyei önkormányzatok-mint eddig is-a jövőben nem lesznek mások,mint a pártok kádertemetői,ahova a karon ülőket el kell helyezni,jó állásokba,többszázezres havi fizetésekkel,természetesen közpénzből,és ezt is mi fogjuk fizetni,ha tetszik,ha nem.Ez az igazi "modernizálás"az önkormányzatoknál,persze tudjuk,évtizedek óta ezt halljuk,és tapasztaljuk,hogy ha egy rendszer müködésében vannak zavarok,akkor mindig szervezeti,átalakitási oldalról nyulnak bele a nagy modernizátorok.Sztálin és magyar helytartói is kivétel nélkül mindig modernizáltak,tudták,merték és tették,mi is tudjuk és láttuk,hogy milyen eredménnyel.

civil48 2011.10.14. 11:24:02

A „ki fizeti a révészt”-ben megfogalmazott kérdések zöme szerintem eléggé akadémikus felvetés. Az önkormányzati vagyon valahol állami vagyon is. Főként az olyan önkormányzatok esetén, amelyek mióta világ a világ ( értsd: mióta léteznek önkormányzatok) szinte minden évben főleg abból éltek, hogy mennyit kaptak az önhikis pályázatokon, illetve pályázati rendszerben mennyit „sikerült elnyerni” akár állami, akár eu-s pályázatok során. Akkor most kinek is a pénzéből valósult meg az a beruházás, amit most akár megyei önkormányzati, akár a települési önkormányzati évek során létrejött? Ez az a vagyon amit most az állam ki akar venni a kezükből (ráadásul tartozásaikkal együtt) és állami fenntartásúvá akar tenni.
Lehetne úgy is fogalmazni, hogy bizony az önkormányzatok nem jól sáfárkodtak a rájuk bízott vagyonnal (= létrejöttük idején térítésmentesen átadott vagyon, azóta dotált, pályázatok során döntő hányadban támogatott vagyonnal), mert csak hitelfelvételekkel, eladósításokkal tudták megoldani a működtetést. Persze, közte olyanokat is, amelyek eleve túlméretezettek voltak az ország (megye, város) lehetőségéhez képest,de adottságként kellett kezelni. Vajon mikor tudná állami (pályázati) pénz nélkül Nagyatád pl.-ul felújítani vagy akár átalakítani a kórházát? A három milliárd feletti adósságból-tartozásból? Az iskolákról nem is beszélve, hiszen a fenntartásukra sem képes állami pénzek nélkül.
Akkor, a vagyon oldaláról nézve, miről is beszélünk? Államosításról? Ugyan. Rendezni kell azt, ami már a jelenlegi formájában kezelhetetlen.
Ebbe beleértem azt is hogy meg kell szüntetni, más funkciót kell neki találni, vagy el kell adni azokat az intézményeket, amelyek akár presztizsből ( nekünk is legyen egy ilyen!) akár kihasználatlanságból (pl.:bezárni akartuk, de inkább egy újabb, nagyobbat építettünk) vagy más indokolatlan okból létrejöttek. Ezt nem lehet lokális szinten, lokális érdekek mentén megoldani. Ez, tisztán látható.
Ha, van ebben az országban a fejlett svéd egészségügyhöz képest 60%-al ( = kb.100 kórházszerű létesítménnyel) több, de rosszul működtetett, emberi és technikai kapacitásában nem kihasznált kórház, (és van!) akkor át kell szervezni, a feleslegnek funkciót kell találni (pl: öregotthonok) és a megmaradókat kell a feladat ellátására alkalmassá tenni. Ezt rábízni a helyi kiskirályságokra?! – abszurd elképzelés lenne. (a tó és a békák esete)
Lehet itt hergelni az embereket, hogy ez a miénk, meg nem adjuk, (lásd a többek között a nagyatádi kórház-tüntetést is) de, ha a családban csak egy kereső van, vagy egy sem, akkor nem vihetünk akkora háztartást, mintha minden keresőképesnek munkája, ezáltal jövedelme lenne. Az előző példára visszatérve, - ki fizesse akkor a svédektől kb.100 kórházzal több intézményt? Az EU? Miért? Az állam? Az államnak saját pénze nincs, csak amit adóként beszed! Nincs 60 %-al nagyobb termelési kapacitásunk, ezáltal több adónk!
De egyáltalán, ha ott megoldható 15 millió ember ellátása 60 kórházzal, akkor nálunk 10 milliót miért nem tudunk ugyanennyivel ellátni? Csak. Mert, mi már így megszoktuk.
Hát ez az, ami már tovább nem megy, - mert nincs, aki finanszírozza.
Ezek a már húsz év óta halogatott reformok ( fideszesen: átalakítások) személyi, lokális érdeksérelmek nélkül nem megoldhatóak, - de meggyőződésem, hogy meg kell lépni, mert nincs más lehetőség.
És ez csak egy terület. A többi államigazgatási terület is reformra vár. Már minimum 20 éve. (Szándékosan, csak a vagyon oldaláról beszéltem, emberi oldaláról nem.)
A megoldások mikéntje azonban nem mindegy. Ezekben kellene már végre a józan ész logikáját követve döntésre jutni, - és egyértelműen nem úgy, mint ahogy „vörösposztó” is aggódva írja: kádertemetőket ne hozzunk létre! Az ugyanúgy sokba kerül, és termelésbővítés nélkül azt sem fogja tudni az állam fizetni. Vagy, ha igen, akkor csak a társadalom kárára.
süti beállítások módosítása