Bár állítólag „a kormány mellettünk van” az ígért (pardon, remélt!) önhikis támogatásnak a fele sem érkezett meg. A szomszéd várak többet kaptak, Barcs éppen a dupláját. Ez persze érthető, hisz képviselőnk barcsi, ráadásul nálunk rosszabb helyzetben lévő település polgármestere, akinek a dupla gázsi is alamizsna a fennálló hiány tükrében. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az elvi váltás ellenére nem lettünk „kormánypárti” település, s bár városvezetőnk igyekszik alkalmazkodni és igazodni a megváltozott helyzethez, sajnos egyelőre ez még nem elég. Majd ha átcseréli köpenyét, s a következő ciklusban elindul, és netán bekerül képviseltünkben a parlamentbe, akkor talán majd többet vehet városunk számára is a bőség kosarából. Addig viszont be kell érnünk a sereghajtó hellyel.
Persze a tökéletes igazodás sem garancia a sikerre, hiszen a csokonyai első ember gyorsabban és jobban igazodott, mégsem kapott települése, „indokoltan” elvárt támogatást. Ez esetben természetesen a régóta üzemelő szocreál gyógyfürdőjükre gondolok, amelyikre régóta ráférne néhány százmilliós (uram bocsá milliárdos) fejlesztési támogatás. Évtizedek óta működő, a külföldiek által is kedvelt, de eléggé lepukkant állapotú önkormányzati intézmény, ami megérdemelne némi kormányzati támogatást. A választókörzetben időközben épültek újabb gyógy és termálfürdők is, amelyek jobb állapotuk ellenére is elbírnának milliárdos fejlesztéseket. A barcsiak mertek nagyot álmodni, s fürdőjük fejlettebb ugyan, de a tervtárban pihenő pálmafás projekt, forrás híján nem valósulhatott meg. Az atádi fürdőfejlesztésekre is készültek tervek, de szintén pénzhiány miatt csak vágyálmai maradnak, a likviditási gondokkal küszködő, nyakig eladósodott városnak.
Sok az eszkimó, kevés a fóka, hiszen lassan minden településen lesz egy-egy üzemeltetést és fenntartást igénylő fürdő, de elégséges fizetőképes fürdővendég egyre kevesebb. Ha pályázik és van önrésze, elvileg minden fürdőgazda kaphat támogatást, de mint tudjuk, önrész az sajnos nincsen.
Na ezért támogatja nagy elánnal a megye az évek óta Csipkerózsika álmát alvó nagybajomi fürdőingatlan felébresztését, mert annak külföldi tulajdonosa a támogatás dupláját tudja (legalábbis ígéri) biztosítani. A munkahely teremtés ígérete a varázsszó, de mint köztudott a puding próbája az evés.
Négy éve is hallottunk egyet, s mást ezért várjuk meg, hogy mi realizálódik. Kaposváron most készült el a nagyarányú fürdőfejlesztés, s „élményért” nem szükséges a szomszédba menniük. Bajomnak valami extra unikummal kell majd kirukkolnia, hogy a megyeiek és átutazó „külföldiek”, ne igali, kaposvári, nagyatádi, csokonyavisontai, barcsi, stb. medencében landoljanak, ill. csobbanjanak.
Aki figyeli a híradásokat, az láthatja, hogy a termálvízkincs ésszerű hasznosítására nincsen kidolgozott koncepció. Ha netán mégis létezik, az a döntéshozók előtt valószínű nem ismert, mert különben nem hoznának ésszerűtlen döntéseket. Hiába lehet az országban bárhol karóleszúrással termálvizet fakasztani, nem hogy az újabb és újabb, de a sok-sok meglévő fürdőt sem képes a tulajdonos fenntartani. Forráshiány van, de még is pazarlás folyik, mert a jelenlegi helyzetben a fürdő projekt egy bizonyos szint alatt csak a pályázatíróknak, a”kijáróknak”, a beruházást kivitelezőknek (fővállalkozóknak!) üzlet, a tulajdonosoknak nem. Szigetvár, Harkány, Siklós, stb. kínlódik fürdőjével, de vannak pozitív példák is, mint azt korábbi blogjegyzetemben („futottak még”) már említettem. Nem is értem, hogy a nagybajomi beruházó miért nem az évek óta működő és bejáratott, (ráfizetéses) strandunkat vásárolta meg? Nem hirdettük meg, vagy netán súlyos jelzáloggal terhelt? Pedig több legyet is üthettünk volna egy csapással. Az eladási árból betömhettünk volna egy vagy két költségvetési lyukat. A pályázati költségtől, az esetlegesen elnyert fejlesztés önrészétől, továbbá az éves fenntartási és üzemeltetési költségtől, valamint az évenkénti veszteségtől megszabadulhattunk volna. Igaz, hogy magasabb belépődíjjal, de a fürdő a helyén maradt volna.
Miután elsejével bankot váltottunk lehet, hogy a jövőben új megoldási lehetőségek nyílnak?
