Jártamban keltemben, úton útfélen, barátok ismerősök, és ismeretlenek egyaránt tőlem informálódnának azt gondolván, hogy én vagyok a településen az objektív hírforrás.
Tény és való, hogy a helyi közgyűlésen és közéleti eseményeken gyakran feltűnnek a megyei sajtó képviselői, de az élénk tudósítói érdeklődés ellenére rendre elmaradnak a joggal elvárható tájékoztatók az erre hivatottaktól.
Persze érthető, hogy a „szemét” ügyekről köztudott okok miatt nem lehet írniuk, mert esetleges túlzott kíváncsiságuk következtében nem csak a településvezetők „jóindulatát” veszíthetik el, hanem a munkáltatójukét is, ami súlyos következménnyel is járhat.
A testületi üléseken s az egyéb közéleti eseményeken is ott vannak a választók bizalmát élvező képviselők, akik „hivatalból” tájékozódhatnának, s megoszthatnák értesüléseiket az érdeklődő szavazóikkal, de érthetetlen (vagy inkább érthető?) okokból mind a tájékozódás, mind a tájékoztatás elmarad, s ez generálhatja a szubjektív véleményem (infó) iránti igényt.
Mivel magam is csupán érdeklődő lakos és nem az MTI, vagy a Havaria Press munkatársa vagyok, a kíváncsiságból begyűjtött információk alapján alkotott szubjektív véleményeimet lehet kritizálni, cáfolni, stb. de attól a feltárt tények még tények maradnak.
Nos, az igazság az, hogy nagyon gyakran bújik ki belőlem az érdeklődő Márkus László, aki arra volt roppant kíváncsi, hogy „Mi került ezen a fotelon 7200Ft-ba?”
Fotel ügy ugyan nem fordult még elő Nagyatádon, de szemétügy annál inkább, ezért az átlagpolgárnál élénkebben érdeklődtem és érdeklődök a helyi közügyek háttere, anomáliái, visszáságai iránt.
Anno kettő éve a blog írásra is azért adtam a fejem, mert az illetékesek nem szándékoztak tiszta vizet önteni a pohárba (és azt itatni a polgárral) s a mulasztáshoz a sajtó is asszisztált. Ezért aztán a vonatkozó előírások, törvények adta lehetőségekkel élve igyekszem több- kevesebb sikerrel tájékozódni, közérdekű információkhoz jutni. Mint azt már korábban többször is jeleztem a szabályozás ellenére ez nem könnyű feladat, mert az érintettek minden eszközt (Pl. kifárasztás taktikája) bevetnek a kellő tájékozottság biztosításának megakadályozására.
Ahogy a Bárdos projektnél is több esetben, úgy a legutóbbi szemét ügy kapcsán is „utómunkálatokra” kényszerültem, mert a vonatkozó előterjesztés hézagos volt, a döntéshozó képviselők tájékozatlanok, alulinformáltak voltak, s a polgármester a számára kedvezőtlen döntésüket követően úgy megforgatta őket, hogy azt sem tudták, fiúk e vagy lányok. Ebből kifolyólag a pár nappal korábban hozott határozatuknak homlok egyenest ellent mondva, döntésüket megváltoztatták.
Az ügyben információért megkeresett szolgáltató, és kompetens hivatalok a szokásos gyakorlatot alkalmazták.
Válaszoltak is, meg nem is. A helyi hivatal bár kellett, hogy a döntés előkészítéshez kellő információval rendelkezzen, azt sem a képviselőkkel, se velem nem osztotta meg, hanem titokdilemmára hivatkozva átirányított az amúgy is megkeresett cégtulajdonos önkormányzathoz. A szolgáltató a mai napig nem reagált a megkeresésre (adatigénylésre), viszont a tulajdonos a kért cégvásárlásról szóló szerződést annak rendje, módja szerint megküldte. Mivel a szerződés kért („perdöntő”!) melléklete nem volt a megküldött anyagban, ezért a várakozás közben is változatlanul motoszkál bennem a kérdés?
Miért kerül……….Ft-ba a nagyatádi hulladékszállítás?
A kérdésbe ki-ki tetszés szerint behelyezheti a sajátját.
Miért szüntették meg az 50 literes edény használatát Nagyatádon? Miért fizet 120 liter után az egy és kétszemélyes háztartás? Miért törölték a vonatkozó rendeletből az 50%-os kedvezményt?
Miért helyeztek ki több tucat többlet (felesleges) tartályt a társasházakhoz?
Összességében miért emelkedett a múlt év áprilisi 33%-os díjnövekedés után ismételten brutálisan a nagyatádi szemétszállítás? Stb. stb.
Közületi, vagy lakossági díj szerintem mindegy, mert mindkettő a helyi lakosokat sújtja.
Brutális, mert pl. a 4 m3-es konténer bruttó 25 ezer forintos ürítési díja (építési törmelék esetén!) 42 ezer forintra emelkedett, a többiről nem is beszélve.
Akik figyelemmel kísérték korábbi füstölgéseim, azok már olvashatták, hogy az igazság kiderítése, vagy csupán a miértek megértéséhez nélkülözhetetlen információ elérése nem könnyű dolog. Csak emlékeztetőül had idézzem a Bárdos iskola esetét, ahol a másfél éves procedúra utáni bírósági határozat ellenére sem szándékozik kiadni a kötelezett önkormányzat a kért közérdekű információt, mert a („perdöntő”) mellékletek valamiért mindig lemaradnak a nyögve-nyelve kiadott dokumentumok mellől.
Miért-miért, kinek áll érdekében?
Mára ennyi, de holnap megpróbálok rávilágítani egy miértre. Remélem sikerrel.
