Téli ejtőzésemből hazaérkezvén, aggódva dörzsölgettem szemeimet, gondolván a hirtelen fellépő kettős látásra, de megnyugvásomra kiderült, hogy nem a látásommal van baj.
Történt ugyan is, hogy távollétem alatt a házunk előtt, valamint a város több társasháza előtt „megduplázódtak” a hulladékgyűjtő tartályok. Mivel alig két esztendővel ezelőtt az új közös képviselőnk racionális okokból lemondta a harmadik edényt, rákérdeztem, hogy ha eddig elégséges volt a kettő, akkor most minek a négy hulladékgyűjtő? Kiderült, hogy nem igényelte a szolgáltatótól, s mivel nem tájékoztatták, nem tudja mire vélni a kapacitás önkényes és brutális növelését.
Innen vált érdekessé a kérdés, ezért tájékozódni kezdtem, s figyelemre méltó közérdekű információkra leltem. A képviselő-testület csütörtöki aktuális ülésére beterjesztésre kerül a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 10/2012 (III.30.) önkormányzati rendelet módosítását javasoló előterjesztés.
Aki esetleg elfelejtette volna, ez az a március végén elfogadott rendelet, melyet az erősen megkérdőjelezhető törvénytelen elemei ellenére lenyomott a város torkán az alulinformált döntéshozó testület. Nos, ahogy az már várható volt, csak a kezdete lett a korábbi jegyzeteimben előre vetített lakossági terheléseknek.
Az év elején falra festett ördög most valóban megjelent, mert az előterjesztő ismételten szemérmetlen javaslatokkal áll elő, és arra kéri a testületet, hogy a tervezett emelések közül a legmagasabb díjat fogadja el.
Arról nincs információm, hogy a szolgáltató ezúttal mely döntéshozókat invitálta vendégül egy Német Bundesliga mérkőzés megtekintésére, de az komoly meglepetést okozna számomra, ha a „lojális többség” nem szavazná meg az újabb díjemelést.
Attól, hogy sem a városfejlesztési, sem a pénzügyi bizottság nem támogatja az elképzelést még nem biztos, hogy az eddigi emelésekben engedékeny döntéshozó testület nem ad zöld utat a szolgáltató gátlástalanságának.
Felmerül a kérdés, mire ez az indokolatlan aggodalmaskodás, mennyi az annyi?
Nos, a rendelkezésre álló (és az interneten bárki által megtekinthető) adatok alapján a tervezett emelés a tavaszival egyenlő mértékű is lehet. A jelenlegi bruttó rendelkezésre állási díj vagy változatlan marad, vagy 6350Ft/éviről 9525Ft/év-re (+50%), az ürítési díj bruttó 3,07Ft/l-ről 3.64Ft/l-re, vagy 4.26Ft/l-re (+18-39%) emelkedhet. A korábban beígért 1-2 fős ingatlanok 50%-os kedvezményéről időközben kiderült, hogy nem realizálható, ezért a kedvezmény 30%-ra csökken (vagy megszűnik), a korábbi, ill. jelenlegi 1,53Ft/l ürítési díj 2,55-2,99FT/l-re (+67-95%) emelkedhet. Az tudható, hogy eleinte mennyi kedvezményes ingatlannal kalkuláltak, de az, hogy végül is mennyi lett, ill. lesz, az nem derül ki az előterjesztésből (a felmérés szerint több mint a duplája). Summa summarum, bármelyik tervezet mellett döntenek, az emelés összességében ismét meghaladja a 30%-ot.
Ez persze még elviselhető lenne, de az áprilisi emelést (33%) és a januári kormányzati automatizmust (4.2%) összesítve, kilenc hónapon belül (az érvek ellenére) már több mint elviselhetetlen (na, nem a szolgáltatónak, hanem a díjfizető lakók zömének).
„A közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a 2011. december 31-én alkalmazott díjat” mondta ki a vonatkozó törvény. Mit tett városvezető testületünk március végén? Az előző évről áthúzódott pályáztatás eredményeként 2012. április 1-től (nem áprilisi tréfából!) átstrukturálta a hulladékszállítási díjkalkulációt és burkolt 33%-os díjnöveléssel fizettet többet az óta is a város lakosságával. Most ismét az inflációt semmibe vevő emelést kíván végrehajtani? Mire ez az ismételt nagy igyekezet?
Akkor nézzük; 2013. január1-től a hulladékról szóló 2012 évi CLXXXV. törvény (Ht.) szabályozza a hulladékgazdálkodást.
A Magyar Közlöny november 30.-i számában megjelent jogszabály a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt (Hgt.) váltja fel. Ez azt jelenti, hogy 2013. január 1-jétől a Ht. 47 § (4) bekezdése alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat már nem a helyi önkormányzat, hanem miniszteri rendelet határozhat meg. A képviselő-testületeknek ezt figyelembe véve hatályon kívül kell helyezniük a szilárd hulladékra vonatkozó közszolgáltatási díj mértékét megállapító határozatát.
A közszolgáltató 2013. január 1-jétől a 2012. december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2%-al megemelt mértékű díjat alkalmazhat.
A Hgt. 2012. április 7-i, a 2012. évi közszolgáltatási díj emelését lehetővé tevő 57-58. §-t beiktató módosítása miatt az önkormányzat az év végén a még hatályban lévő Hgt. adta felhatalmazással élve 2012. december 31-ig megemelheti településén a vonatkozó díjat annak érdekében, hogy a közszolgáltató cég januártól már ezt a megemelt díjat növelhesse tovább 4,2%-al. Ez azért lehetséges, mert az éves díjmegállapítás 2012. évi elvét a kormány április 7-i módosítása a megváltoztatta. Ennek szellemében az önkormányzat december végéig az idei hulladékdíj módosítását még megtehetné. Hát ezért a nagy igyekezet. Az " új földesurak” (kifacsart önkormányzatok) most már a multik helyett hajtanak a minél nagyobb profitra, amit a hulladékgyűjtési tevékenység megkaparintásával, és díjemeléssel igyekeznek biztosítani a kiesett forrásaik kompenzálására. Nagyatád ebben a „buliban” csak fizető, és asszisztáló mellékszereplő lehetne.
A szolgáltató kalkulációs táblázataitól nem lesz „megértő” az esetlegesen érdeklődő döntéshozó, ezért az emelés indokaként hangoztatja a szolgáltató, hogy január 1-től hatályba lép a már korábban beharangozott lerakási járulék, amit a lerakó üzemeltetője fizet, és ami fokozatosan kerül bevezetésre. Jövőre 3000Ft/t, 2014-ben 6000Ft/t, 2015-ben 9000Ft/t, 2016-ban 12000Ft/t lesz. A városból ez évben elszállított és jövőre előkalkulált, ill. a ténylegesen lerakóra kerülő hulladékmennyiségről (tonna!) nem szól az előterjesztés. Az előterjesztő, és a szolgáltató tájékoztatójából az is kimaradt, hogy abban az esetben, ha a települési hulladék válogatásra, és abból hasznosításra kerül, akkor a hulladéklerakási járulékot (illetéket) a maradék lerakóra kerülő mennyiség után kell megfizetni a következők szerint; 2013-ban 1500, 2014-ben 3000, 2015-ben 4500, 2016-ban 6000Ft/tonna. Mivel a szolgáltató és önkormányzatunk is tagja a Mecsek-Dráva Projektjének, amely a hulladék 70%-os hasznosítását tűzte ki célul, ezért a jövő évi helyzetről (válogatás, hasznosítás, lerakás, stb.) sem ártott volna beszámolni, hiszen ezek a tényezők is befolyással vannak a költségekre.
A szolgáltató a hulladékhierarchia betartása érdekében tervezett intézkedéseiről (fejlesztések állása, pályázati tervek) sem tett említést, holott a 95%-os KEOP, és 50%-os Norvég Alap nyújtotta lehetőségek estleges kihasználásai is befolyással lehetnek a jövőbeni költségekre.
Miért növelte a szolgáltató a társasházi tartálykapacitást? A rossz nyelvek szerint lakossági, és közös képviselői kérésre. Mondja meg valaki, alacsonyabb lesz ettől a fizetendő díj? A többlet edénykapacitás ösztönöz a hulladéktermelés mérséklésére, a szelektív gyűjtésre? Már nem fontos a szelektív gyűjtés?
Amint arról beszámoltam, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a nyár elején benyújtott panaszomra jelezte, hogy ügyünkben a vizsgálatot megkezdte. A beadványban azt is kifogásoltam, hogy a szolgáltató az új rendelet szerint jóval többet (44%-al) számláz a társasházak lakóinak, a ténylegesen elszállított hulladéknál.
Gondolhatnám ebből, hogy netán ezen kifogás elhárítása végett helyezett ki az „új cég” most több tucat gyűjtőedényt, mely nem csekély mértékű (beszerzési, szállítási, tisztítási, karbantartási, ürítési, amortizációs, stb.) költséggel terheli a szolgáltatót. Aki azt hiszi, hogy mindezt nem velünk fizettetik meg, azt ki kell, hogy ábrándítsam. A 64/2008 (III. 28.) Korm. rendelet biztosítja a szolgáltató részére, hogy a szolgáltatással kapcsolatosan felmerülő valamennyi költségelemet a díjkalkulációjában érvényesítse. Ergo, a „lakók által kért” többlet edényzet költségeit is a „kérelmezők” fizetik majd meg.
Tudja, ill. tudta jól ezt a szolgáltató is, és értesüléseim szerint, ha igaz, már áprilisban kikalkulálta és beszerezte a szükséges kapacitást, de az időközi változások (a cég önkormányzati kivásárlása, vezetőváltások, stb.) miatt a kihelyezés elmaradt. Gondoljon ki-ki, amit akar, de én a város „Palira” vételi kísérletére szavazok. Miért?
Nos, ki tud arról, hogy Nagyatádon kívül, a szolgáltató működési területén mely településen volt 2012. évben a Nagyatádihoz hasonló fajtájú és mértékű díjemelés? Atádon kívül hol strukturálták át a díjazást, vezették be a rendelkezésre állási díjat? Nagykanizsán miért szavazta le a rendelkezésre állási díj bevezetését többször is a helyi képviselő-testület? Azért mert megvásárolták a szolgáltató céget? Miből történt a milliárdos volumenű kivásárlás? Miért vették vissza az „eladó” által korábban leépített vezetőket az új kanizsai önkormányzati céghez miniszteri fizetésekkel? A heti többszöri Nagykanizsa-Nagyatád és vissza utak, továbbá a hivatali gépkocsi korlátlan magánhasználata mennyibe kerül? Ezen költségeket, s a cégvásárlásra felvett hitelt ki fogja megfizetni?
Ez utóbbi már költői kérdés, mert egyértelmű, hogy a szolgáltatást igénybe vevő valamennyi település lakója.
A parlament várhatóan a tavaszi ülésszak első törvényei között kezdi tárgyalni a hulladékról szóló új törvényjavaslatokat. Lehet, hogy a szolgáltató a lerakási járulék tervezeten, ügynökségi díjon túl is tud már valamit, ami esetleg szűkíti későbbi mozgásterét? Az már tudható, hogy 2015-től nem a jelenlegi szolgáltatónknak, hanem az önkormányzatnak lesz kötelező feladata a szelektív gyűjtés megszervezése.
A jelenlegi bevételek fedezetet nyújtanak a felmerülő költségekre. Az emelés olyan „talált” pénz lenne a szolgáltatónak, mint a bevezetett rendelkezésre állási díj, amiért semmit nem kell tennie. Mint már korábban is jeleztem, ez a Balaton partján lehet indokolt a szezonális üdülőkre tekintettel.
A bizottsági üléseken a szolgáltató fennen hirdette, hogy ezt az új díjat megköveteli a szolgáltatás színvonalának hatékonysága. Többször hangoztatták, hogy amennyiben a díjak nem fedezik a költségeiket, úgy az Energia Hivatalhoz fordulnak, és megtéríttetik az önkormányzattal a különbözetet. Fenyegetőzés helyett elmondhatták volna, hogy a Ht. 48. § (1) bekezdése alapján a közszolgáltatási díj mértékének betartását a Magyar Energia Hivatal ellenőrzi, és annak megsértése esetén a közszolgáltatót a többletbevétel kamatos visszafizetésére kötelezi, valamint bírsággal sújthatja. Jelezhették volna „adósaiknak”, hogy a közszolgáltatásból eredő díjhátralék behajtása esetén a jövőben már nem az önkormányzati adóhatóság, hanem a NAV fog eljárni.
A szolgáltató felvázolt és hangoztatott törekvése mellyel érvényesíteni igyekszik a felmerülő többlet költségeket, érthető. A kérdés viszont, hogy az önkormányzat miként tudja, akarja-e érvényesíteni, ill. a lakókra hárítani az újabb terheket, megválaszolásra vár. A döntéshozó képviselő-testületnek azt kell eldöntenie, kinek az oldalán áll. A profitnövelésre törekvő szolgáltatóén, vagy az adófizető nagyatádi polgárokén?
Azt semmiképpen ne tévesszék szem elől, hogy a kormány nem azért veszi kézbe a közszolgáltatások díjait, hogy a fogyasztóknak drágább legyen! Ezért, s a fentiek miatt ezt a díjemelést nem szabadna megszavaznia a városatyáknak.
Polgármesterünk kategorikusan kijelentette, s lassan mondta, majd megismételte, hogy mindenki megértse;
NAGYATÁDON NEM LESZ 650 FORINT (633 igen?) EGY 120 LITERES KUKA ÜRÍTÉSE!
Ha a képviselőink ismét elméláznak (netán bénáznak) Nagyatád azt kapja, amit megérdemel, s lenyelheti az áprilisi jegyzetemben jelzett „keserű pirulát”.
