Lerágott csont a hulladékkezelési közszolgáltatás, s nem lenne min rágódni, ha nem állna elő újra és újra olyan helyzet, ami a figyelmet ismételten ráirányítja a lakossági kedélyeket borzoló díjkivetési szabályokra.
Szemét ügy a szemét ügy, jeleztem múlt év szeptember 27-i bejegyzésemben, majd szeptember 31-én, és ez év március 14-én (Ünnepi ajándék) ismételten rávilágítottam a szolgáltatás szabályozásában észlelt hiányosságokra, remélve, hogy a döntéshozók kezdeményezik a szükséges korrekciók megtételét. Reméltem, hogy a beígért (50%-os) díjkedvezményi lehetőség kompenzálja, illetve mérsékeli a negatív változások miatt romló lakossági hangulatot, de jelenleg úgy néz ki, hiába.
Az önkormányzat a korábbi ígérete szerint megfelelően tájékoztatta a város lakosságát, hogy az ürítés díjából kinek, és miképpen adható 50% díjkedvezmény. Érthetően és világosan közölte, hogy a díjkedvezmény a szolgáltatást igénybevevő kérelmére adható, amit a polgármesteri hivatalba kell benyújtani.
A kérelemben nyilatkozni kell a lakásban lakó és tartózkodási hellyel rendelkezők személyi adat és lakcím nyilvántartás szerinti létszámáról. A nyilvántartással történő összevetést követően kerül sor az engedélyezésre, amelyről a szolgáltató értesítést kap.
A szolgáltató pedig kiküldi majd a számlát (díjkedvezmény nélkül), s a kérelmező lakó néz mind Rozi a moziban. Egyedül él a lakásában, de a kérvénye ellenére 100%-ot kell majd fizetnie, mert évek óta távol élő lánya és unokája más lehetőség híján még mindig a mamánál van nyilvántartva. Nem érti hol hibázott, mit követett el, hogy ilyen rútul „kibabrálnak” vele.
Még le sem járt a kérvényezhetőségi határidő, s a meglepetéseket okozható számlák is odébb vannak, de néhányan már szembesültek az új rendelet buktatóival, s sopánkodnak, miként keveredhetnének ki a nem jelzett csapdából.
Nos, a helyzet az, hogy a hivatali lakcím (népesség) nyilvántartóban rögzített létszám köszönő viszonyban sincs a tényleges helyzettel, pontosabban az ingatlanokban ténylegesen (életvitel szerűen) tartózkodó lakosok számával.
Természetesen nem csak a feledékeny, ill. fegyelmezetlen állampolgárok miatt, akik véletlenül vagy tudatosan nem jelentkeznek ki, vagy be.
Más városokban tanuló, kollégiumban lakó diákok, külföldön vagy más megyében dolgozó tartósan távol lévő családtagok, be nem jelentett albérlők tömkelege zavarhatja a reális díj megállapítását.
Jelentkezzen ki az „idegenben” dolgozó családtag, hangzik el a jó tanács, de arról, hogy hova jelentkezzen be állandóra az albérletben lakó kijelentkező, már nem szól a tanácsadó. A külföldön dolgozónak is kell a hazai állandó cím a „gyökerek” és az elérhetőségek miatt is. A szülői házból „kidobott” gyermek egy életre megharagudhat szüleire, s a külhonban dolgozó is „elkallódhat” a hazai kapaszkodó hiányában.
Naprakész pontos és hiteles adatokkal még a közös képviselők sem mindig rendelkeztek, de a hivatal és a szolgáltatók végképp nem. Hiba volt a lakóközösségek jól működő (ráadásul a vonatkozó törvénynek és SZMSZ-nek megfelelő) közös fizetését „egyénire” váltani, mert a ténylegesen ürített közös edényzet díját a lakásonkénti létszám arányában (megközelítőleg pontosan) osztották szét a lakások között. Most jóval többet számláznak, mint amennyit valójában ürítenek (Kiszely 8-10!). Ráadásul az egyéni számlázás többletköltségét (6350 Ft. rendelkezésre állási díj) is az új kéttényezős díj szellemében a lakóknak kell viselniük.
A beígért kedvezményt a reméltnél jóval kevesebben vehetik majd igénybe, így az új rendszerrel egyedül a szolgáltató járt jól, s tudta ezt előre, mert jól kifundálta, s ehhez a városvezetés hallgatásával asszisztált.
Arra nincs remény, hogy a testület módosítsa vonatkozó rendeletét, mert túlságosan macerás lenne és beismerné hibás rendelkezését, ezért marad a további (immáron adminisztratív) nagyatádi kijelentkezéses népességfogyás, annak minden családi és közigazgatási ódiumával.
Probléma egy szál se, lényeg, hogy a következő tíz évben is külföldi tulajdonú szolgáltató szállítja a város hulladékát.
Csak emlékeztetőül jelzem, hogy mire megbarátkozunk az új hulladékkezelési díjjal, a telefon és csekk adóval, várhatóan megérkezik az új hulladék lerakási adó is. Mentségére legyen mondva, hogy ez nem a város, hanem a kormány újabb nem éppen ünnepi ajándéka lesz.
