Nyaralásból hazatérve tátogó vízcsapok fogadtak otthonomban meggátolva, hogy lemoshassuk magunkról a hazaút porát. Miután a „vízszünet” hosszú órákig tartott, elindultam felderíteni a szolgáltatás szüneteltetésének okát. Nem kellett sokat kutyagolnom, mert a szomszéd ház sarkánál tátongó gödörre és gépesített vízműbrigádra leltem. A hibát végül is gyorsan feltárták, s hamar el is hárították, ami dicséretes, de azért nem lehet szó nélkül elsiklani a történtek mellett.
Aki járt a Kiszely utcában az tudja, hogy a korábbi években szinte havi rendszerességgel túrták fel az úttestet és a járdát, az állandósult „csőtörések” miatt. Az úttesten és a járdán, folt hátán folt a sok helyreállítástól, ezért aztán tavalyelőtt vadonatúj burkolatot kapott sok millióért mindkét közlekedő terület. Alig végeztek a munkálatokkal, máris feltörték az úttestet egy újabb hibaelhárítás miatt, majd nem sokkal később ismét megbontásra került az aszfalt az újabb csőtörés miatt.
Az utca rekonstrukciója előtt köztudott volt, hogy a gyakori csőtörések oka az úttest alatt húzódó elavult azbeszt gerincvezeték, illetve a társasházak lépcsőházankénti fém rácsatlakozásai. Az út és járdafelújítás előtt fel sem merült a közműállapot vizsgálata illetve felújítása, hanem az ismert okok tudatában végrehajtották a nem olcsó beruházást.
A mostani csőtörés is igazolja az akkori mulasztás és döntés helytelenségét, de a korábbi felvetésemre azt a választ kaptam városunk vezetőjétől; „csak nem képzelem, hogy kicserélik az utca teljes vezetékét”.
Mint azt már június 6-i „Vihar előtti…?” bejegyzésemben említettem, a város koncessziós díjbevételéből több mint 500 millió forint folyt el működésre, holott a vonatkozó szerződés szerint a közmű hálózatra kellett volna fordítani. A város vagyonát képező közműhálózat tényleges állapota ismeretlen, mivel a föld alatt nyugszik, de kora, a vízminőség, a hálózati veszteség és a gyakori csőtörések jelzik, hogy nem kielégítő a rendszerre fordított rekonstrukciós forrás. Ezt egyébként a szolgáltató éves beszámolója is rögzíti (ami persze nem publikus).
A jelenlegi gödörben is látszik a régi vezeték, melynek „darabonkénti” cseréje jóval többe kerül, mint ha előzetesen kicserélték volna a teljes szakaszt. A lakossági bosszúságokról és a szétszabdalt út és járdaszakaszokról, illetve költségeiről nem is beszélve.
A felelőtlen gazdálkodás ódiumát valószínű, hogy nem a felelősök fogják viselni (bár ki tudja), de a pakliban benne van, hogy ha ez a trend marad, akkor a hálózat lepusztulása miatt bekövetkezhető „tulajdonos” váltás miatt a vízdíjak jelentősen megemelkednek (szemétszállítás!), amit ugye a fogyasztók fizetnek meg.
Ideje lenne végre a magunk szabta szabályok betartása és betartatása a döntéshozókkal egyetemben, mert a jelenlegi helyzetben belátható, és súlyos következményei lehetnek az „utánam a vízözön” magatartásnak.
