A március 24-én tartott képviselő-testületi ülést követően polgármesterünk az internet majd az „Ormai TV” közvetítésével sietve és önelégülten adta közre, hogy szemét ügy letudva, minden a legnagyobb rendben.

„Elértünk oda, ahova régóta tartunk. Régi célunk valósult meg. Megbízható, kiszámítható módon biztosított a hulladékszállítás”!

Aki vette az „adást” az értesült, hogy a testület egyhangú szavazással elfogadta az előterjesztés határozati javaslatát, majd ugyan csak 11 igennel a kiosztott hulladékkezelésről szóló közszolgáltatási szerződés, valamint a vonatkozó rendelet módosítását. Igaz, hogy néhány kérdés még megválaszolatlan maradt, de a még tisztázatlan ügyeket majd megbeszélik, mert tájékoztatni kell a lakosságot.

A szolgáltató kompetens munkatársai a döntés időpontjában ugyan éppen „minisztériumi” tájékoztatón voltak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdéseiről (A rendszer országos átalakítása, Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Jogszabályi háttér, Díjrendelet tervezet, Informatikai rendszer, stb.), de a „szegényes” információ nem gátolta a döntéshozókat az újabb rendelet és szerződésmódosítási javaslat jóváhagyásában.

A kihirdetett fordulónapon (Április 1-én) egy lelkes rendpárti polgártársamat elkísérve magam is megjelentem a helyi szolgáltató irodájánál, hogy a jóvá hagyott rendelet értelmében éljünk a kukacsere lehetőségével.

Bár április elsején történt, de nem áprilisi tréfa, amivel a szolgáltató képviselője fogadta párosunkat. Ezért óva intem a konténercserét latolgató polgártársaimat, hogy hanyatt-homlok rohanjanak az ügyfélszolgálathoz (hónuk alatt a 120 literes kukával). Az óhajunkat előadva ugyanis a szolgáltató egyébként udvarias és készséges „illetékes” munkatársa sajnálattal közölte, hogy igényünket a fennálló akadályok miatt nem tudják kielégíteni. Tájékoztatásul közölte, hogy az önkormányzati rendeletet még nem kapták meg, s a 80 literes edények cseréjének „megbeszélése” még folyamatban van!

Azok után, hogy nyitott kérdések ellenére a polgármester többször is felvázolta az edénycsere idejének és technikájának módozatát, több mint meglepő, hogy a szolgáltató operatív szolgálata értetlenül áll a rendelet, ill. szerződés végrehajtás előtt. Persze azért nagy baj nem történt, hiszen ha évekig vártunk az igazságosabban differenciáló rendszerre, akkor azt a néhány hetet (hónapot?) majd csak kibírjuk valahogy.

Előző (és további 34) „hulladékos” jegyzetemben már közreadtam fenntartásaimat a polgármester lakossági „képviseletét” illetően, de az „okafogyottá” vált kedvezmény haladéktalan (március 31-el) megszüntetése, és az előterjesztői magyarázatok kapcsán a korábbi kételyeim csak megerősödtek bennem.

„A vonatkozó jogszabályok most tették lehetővé az edénytérfogat választhatóságának bővítését” mondja az előterjesztő. Álságos kijelentés, mert semmilyen jogszabály nem kötelezte önkormányzatunkat a négy éve kötelező minimumként előírt 120 literes kuka használatára. Számtalan településen (Pl. Kaposvár, Nagykanizsa, stb.) még ma is használatban vannak a 35-50 literes edények a 120-240 literesek mellett. Ha a szerződésből egy éven belül törölni lehet az 50%-os kedvezményt, akkor az igényként felmerült 50 literes edény használatát is szerződésbe lehet foglalni. Persze „a nem akarásnak nyögés a vége”, s most jó hivatkozási alap a jogszabályváltozás a „régi célunk” megvalósításához. Ha „két évtizede képviseljük azt az álláspontot, hogy ahol egy személy lakik, ott kevesebb a hulladék”, akkor nem a szerződésben rögzített kedvezmény jelentős csökkentésével kell törekedni az igazságosabb differenciálásra.

A vonatkozó új rendelet (385/214 (XII.31.) 7 §(1/b) szerint a közszolgáltatónak biztosítania kell, hogy, „a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó részére legalább egy olyan gyűjtőedény választásának lehetőségét biztosítja, amelynek űrmértéke a 60 litert nem haladja meg.”

Akkor most itt volt a jogszabályi lehetőség a korábban egy évtizeden át használt és jól bevált 50 literes edényzet visszaállítására. A kifogás, hogy nem szabványos szintén álságos, mert a 35-50-70-90-110 literes korábban sem volt az, még is használatban vannak.

Mint már korábban is említettem, a régi (begyűjtött) 50 literes készlet bizonyára raktáron van, de a 60-80-ast újonnan kell beszerezni. Sebaj, jöhet a szabványos 60 literes, az 50 literes készlet mehet a „lecsóba”!

Na de „ki fizeti a révészt?” Természetesen, mint mindig (ha közvetetten is), a szolgáltatást igénybe vevők.

A szolgáltató várhatóan nehéz időknek néz majd elébe, mert a fentről előírt új „játékszabályok” magas elvárásokat írnak elő és szűk mozgásteret biztosítanak a nullszaldós szolgáltatás ellátásához. A korábbi évek „jólétének” úgy néz ki, annyi.

Egy „oszlop” azért egyelőre stabilnak látszik, mert a rezsicsökkentés vívmánya sértetlen kell, hogy maradjon, legalább is az új országos hulladékgazdálkodási rendszer (koncepció) szerint („a lakosság részéről fizetett közszolgáltatási díj összege változatlan marad-rezsitörvény”).

Úgy legyen, s reménykedjünk, hogy az arányosított régi-új (120-60,80) díjjal néhány hónap elteltével Nagyatádon  sem fogunk mást tapasztalni.