A választási kampány hajrájában polgármester jelölti „VITÁT” kezdeményezett örökös polgármesterünk, szeretett MI PISTÁNK. A vita a helyi televízió szorgalmazása ellenére valamilyen oknál (okoknál?) fogva a kezdeményező igen nagy bánatára elmaradt, s e szomorú hírt a hoppon maradt jelölt szükségesnek tartotta sértődötten világgá kürtölni tegnapi ciklusértékelő, illetve programismertető televíziós szereplése bevezetőjeként.
Az ellenjelöltek távolmaradásának, „megfutamodásának” (sugallja a panaszos) okát talán majd egyszer megtudhatjuk, de az is lehet, hogy nyolcvan évre titkosítva, így csak esetleg unokáink hallhatják, olvashatják, ha egyszer netán a titkosítást feloldják.
Értem én a Cicerónkat, hiszen egykoron a pártbizottságon apparatcsikként szocializálódva ékesszóló komisszárnak és csalhatatlan polihisztornak képezték, s az elmúlt két évtizedben élesre köszörülhette nyelvét a sok-sok hallgatag szervilis képviselővel folytatott egyoldalú vitában. Bizonyára szívesen csillogtatta volna az öt ciklus során összegyűlt tapasztalatait, ismereteit a leváltására készülő jelölteknek, s szerette volna ámulatba ejteni fogyatkozó szimpatizánsait, hogy lám micsoda tájékozatlan, tapasztalatlan „zöldfülűek” ácsingóznak az ő régóta kiérdemelt, s kizárólag neki járó pozíciójára. Bár már sohasem tudjuk meg mi lett volna, ha a két ellenjelölt kiáll a pástra, de abban biztos vagyok, hogy ékesszóló vitézünk nem nyert volna meg minden asszót, s bizonyára elkelt volna mellé egy asszisztens, aki összesíti a bekapott tustalálatokat.
Mert miről is vitázott volna az elmúlt évek során ellenvéleményt nem tűrő, pro és kontra érveket ütköztető párbeszédre nem hajlandó, elvtelen alkukat kötő, csúsztató, mutyizó polgármester?
Arról, hogy az éveken át takargatott és elhallgatott adósság állomány valójában nem is létezett, s bagatell összeg, amit a kormány végül is átvállalt?
Arról, hogy a felhalmozott többmilliárdos kötelezettség állománnyal akkor is megbirkózott volna a város, ha a regnáló kormány a ciklus során nem konszolidálja az önkormányzatot?
Arról, hogy igen is jó ötlet és döntés volt a kórház egy milliárdba került „ideiglenes” privatizációja, amivel jól járt a város, az intézmény dolgozói, netán az ötletgazda polgármester és asszisztense?
Arról, hogy jó ötlet volt simán átvenni és elfelejteni a kivitelező 300 milliós „tartozását”, mellőzni a pert, majd presszióra nyögve nyelve elindítani, szüneteltetni, sok pénzért feleslegesen szakértőket fogadni?
Arról, hogy a szerződési kötelezettségtől eltérően mire költötte az önkormányzat a vízi közmű koncessziós díját?
Arról, hogy milyen szerencsés volt a művelődési ház felújításának gondatlanul (vagy tudatosan?) kiválasztott kivitelezőivel szerződni? Arról, hogy miért az alpolgármester munkáltatója, a polgármester házának kivitelezője nyerte a pályázatot?
Arról, hogy milyen sikeres volt az önkormányzat tulajdonát képező korábban Fontana (ma Park) Hotel, ill. étterem üzemeltetésbe adása?
Arról, hogy milyen sikeresen megvezették a választókat a kulisszák mögötti ciklus eleji paktummal?
Arról, hogy pozíciója megőrzéséért miként árulta el alelnökként mentorát a megyei közgyűlésben?
Arról, hogy miként csapta be a városlakókat a hulladékkezelő szolgáltatóval folytatott vérlázító „mutyival”?
Sorolhatnám napestig a ciklus „sikereit”, de ízelítőnek talán ennyi is elég, hiszen elégedett polgármesterünk majd félóráig fényezte a sikeres ciklust, melynek során tovább „néptelenedett” Nagyatád.
Igen, sok beruházás valósult meg városunkban, s újabbak állnak előkészület alatt, s lehetőség kihasználó volt ugyan az önkormányzat (s bár ez itt nem a reklám helye), de valójában: „Ez a műsor nem jöhetett volna létre, ha nincs az új KORMÁNY”!
